Akár a Dániától való elszakadás előszobájába is beléphet a saját törvényhozással és kormánnyal bíró Feröer szigetek, ha jövőre sikeres népszavazáson döntenek a helyiek az új, jóval nagyobb önállóságot nyújtó alkotmány mellett. Aksel V. Johannesen kormányfő a hétvégén írta ki az erről szóló referendum dátumát, jelezve egyúttal a parlamenti egyeztetés kezdetét. Magyarország általában akkor hall a Feröer szigetekről, ha a labdarúgó Eb-selejtezőkön szembekerülünk a csapatukkal, Dánia azonban nagyon is rajta tartja a szemét, és alighanem lesz is egy-két szava az elszakadási törekvésekhez.
Tórshavn, Feröer fővárosa. Nevének jelentése: Thor kikötője Fotó: Odd Andersen / AFP
Dániának ugyanis a védelmi, a külügyi, az igazságszolgáltatási és a pénzügyi területen van fennhatósága a szigetcsoport felett. A tórshavni parlament a kérdéssel már 2011-ben kivívta Koppenhága haragját, akkor alkotmányellenesnek minősítették az alkotmánytervezetüket. Lars Lökke Rasmussen akkori kormányfő egyúttal megüzente, hogy az alkotmány átírása egyenlő lenne az egyoldalú függetlenedéssel. A szigetlakók pénzügyi kérdésben is szeretnek borsot törni a „helytartó” orra alá: a logting (a feröeri parlament) 2009-ben határozatot fogadott el az euró bevezetésének megfontolásáról.
De nemcsak az Északi-tenger zord hullámai törnek meg a kicsi Feröer szigetek partjainál, hanem például az Európai Unió akarata is. Brüsszel hiába vezetett be bojkottot a feröeri hering- és makrélakereskedelemre 2013-ban, a tárgyalásokból olyannyira győztesen jött ki a halásznép, hogy a makrélakvótájuk az addigi háromszorosára ugrott.
Makrélahalász Koltur partjainál
A hagyományként űzött bálna- és delfinölésnek sem tudta elejét venni az unió. A szabadságvágy gyökerei a messzi múltban kereshetők. A norvégok és a dánok ádáz csatákat vívtak a történelem folyamán az Északi-tengeren, a Feröer szigetek ezért többször is gazdát cserélt közöttük. A dánok voltak erősebbek, 1360 körül ők rendezkedtek be a kis földdarabon, de Dánia német megszállásával ez a tengeri külbirtok angol kézre jutott. A britek a második világháború végeztével visszaadták a maroknyi, nem egészen 1400 négyzet-kilométeres szárazföldet Dániának, amely nagyfokú függetlenséggel ruházta fel a tórshavni vezetést. A saját lábon állást mi sem tükrözi jobban, hogy ez év elején a feröeriek visszautasították az izlandi kormány segélyalapját, amelyből egy pusztító vihar után keletkezett károkat lehetett volna felszámolni.
A mostani függetlenedési kísérlet egészen egyértelmű akaratot tükröz: az új alkotmány szövegezésére irányuló javaslat szerint az alapokmány külön nemzetként határozná meg a mintegy ötvenezer fős feröeri népet, az önrendelkezés pedig alapjog lenne. A szándék szerint a jövőben minden olyan kérdésről, amely dán vagy uniós részről merül fel, és a függetlenséget vagy az önrendelkezést érinti, legelőször a lakosokat kellene megkérdezni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
