Miközben mindenki a mesterlövész-fegyverrel felszerelt robotkutyára figyelt a múlt heti washingtoni US Army shown, látszólag elsiklott a figyelem egy olyan fegyverrendszer fölött, melyről nem túlzás azt állítani, hogy a gyalogosok és harckocsizók legrosszabb rémálmát valósítja meg. A General Dynamics egy „drónraj”indító járművet mutatott be; a TRX rövidítéssel fémjelezett robotharcjármű egyszerre több tucat öngyilkos drónt képes indítani a kijelölt célpont felé, mely támadás kivédésére jelenleg nincs még hatékony eszköz, írja a Portfolió.
Ez lehet a XXI. századi harcterek egyik legfélelmetesebb fegyvere
A XXI. század egyik legfélelmetesebb harctéri jelensége alighanem az úgynevezett „drónrajok” megjelenése lesz a frontvonalakon. Ilyen fegyverrendszerek kifejlesztésén számos ország dolgozik jelenleg – az Egyesült Államok mellett Kína, Oroszország és Izrael is futtat ilyen projekteket.
A drónrajok alapját a jelenlegi elképzelések szerint a „loitering munitionök” (magyarul szó szerint „csavargó lőszerek”) adják, melyek a köznyelvben inkább kamikaze- vagy öngyilkos drónokként ismeretesek. Ezek az eszközök lényegében önálló célkeresésre képes bombák, melyek akár huzamosabb ideig a célterület fölött keringenek a levegőben, mielőtt egy végső manőverrel becsapódnak a kijelölt célpontba. Ellentétben a hagyományos bombákkal, ezek az eszközök képesek lehetnek akár kitérő manőverek elvégzésére is, mellyel igencsak megnehezítik az elhárításukon dolgozó légvédelem munkáját.
Az ilyen kamikaze-drónok igencsak jelentős szerepet játszottak legutóbb az örmény-azeri háborúban Hegyi-Karabah körül, ahol az izraeli Harop-drónok hatalmas pusztítást végeztek az örmény haditechnikai állományban:
Képzeljük el azt, hogy nem egy, hanem mondjuk 50-100 ilyen „öngyilkos drón” tart felénk. Nagyjából ez a „drónrajok” alapkoncepciója; hiába mindenféle komplex és korszerű légvédelmi rendszer, egy ilyen támadás igencsak jelentős károkat tud okozni adott területen, hiszen a kivédésére nem létezik jelenleg hatékony eszköz. A technológia fejlődésével ráadásul a drónrajok manőverezési és célazonosítási képességei is folyamatosan fejlődnek, megnehezítve ezzel az elhárításukon dolgozó katonák és fegyverrendszereik munkáját.
A kamikaze drónok persze csak egy részét képezik a drónrajokhoz kapcsolódó fejlesztéseknek. Vannak, akik olyan miniatűr „vadászdrónok” fejlesztéséről ötletelnek, amelyek felkutatnának és semlegesítenének egy kijelölt célpontot – például egy kézifegyverhez hasonló eszközzel -, majd visszatérnének a kezelőhöz. Az ilyen drónrajokat kiválóan lehetne használni katonai (vagy éppen politikai) vezetők likvidálásához, akár teljesen észrevétlenül. Szerencsére az ilyen fegyverrendszerek fejlesztése még igencsak gyerekcipőben jár, de a kamikaze-drónrajokkal zajló kísérletek már haladó fázisban vannak.
Robotraj robotjárműről
A múlt héten haditechnikai konferenciát szervezett az Egyesült Államok hadserege, mely során számos technológiai innováció nyilvánosan megtekinthető volt. A legnagyobb figyelmet a SWORD International és a Ghost Robotics fegyveres robotkutyája kapta, mind a nemzetközi sajtó, mind pedig az internetezők részéről.
Az expón kiállításra került viszont egy másik jelentős innováció is, a General Dynamics Land Systems TRX (Tracked Robot 10-Ton) katonai járműve, felszerelve az AeroVironment Switchblade kamikaze-drónjaival.
A TRX-et önvezető katonai járműként 2020-ban mutatták be először a nyilvánosság előtt, egy 10 tonnás, lánctalpas eszközről van szó, melyet távirányítással lehet vezérelni, de képes részleges önálló működésre is – vagyis waypoint-alapú manőverezésre. Maga a platform egy multifunkcionális eszköz, fel lehet szerelni logisztikai, tűztámogató és elektronikus harcászati rendszerekkel is.
A múlt héten egy olyan TRX-változatot mutattak be, amely
Ezen kívül még egy önállóan működő, négyrotoros felderítődrónt is képes az eszköz tárolni és útnak indítani.
Ez lényegében azt jelenti, hogy ha az eszköz teljes körűen működőképessé válik, el lehet majd mondani azt, hogy
A jármű és drónraj működtetése is távvezérléssel történne, az eszközökre szerelt kamerákon keresztül, így a kezelő úgy tudja működtetni a csapásmérő fegyverrendszert, hogy a saját élete gyakorlatilag nincs veszélyben.
Az egyelőre nem világos, hogy a Switchblade-drónok mennyire képesek egymással együttműködve, valódi „rajként” funkcionálni; ez az elvárás kevésbé teljesül, ha minden egyes drónt külön-külön kezelő autonóm eszközként kezel. Az viszont biztos, hogy ha most még nem is, a jövőben az eszköz biztosan képes lesz a „drónraj” egységes kezelésére, hiszen a fejlesztési igény egyértelműen ebbe az irányba mutat.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a TRX-platform rendszeresítése nincs tervben az amerikai haderőben, hiszen a jármű kiesett a közepes tömegű robotjármű fejlesztésére kiírt versenyből (RCV-M). A Drive elemzői szerint viszont nem kizárt, hogy más célra kiírt tendereken indulhatnak majd a platformmal; különösen akkor lehet érdekes a technológia a döntéshozók számára, ha tökéletesíti a GDLS a rajszintű drónoperáció mechanizmusát.
Arról is érdemes szót ejteni, hogy ha pusztán a drónrajok együttműködési képességeit vizsgáljuk, vannak már az Egyesült Államokban a GDLS TRX-projektjénél fejlettebb stádiumban lévő kísérletek, de nem feltétlen szárazföldi eszközöknél. Az amerikai haditengerészet idén tavasszal végzett sikeres kísérletet, mely során egy vízi célpontot semmisítettek meg egy drónraj segítségével.
Kína és Oroszország a kanyarban
Kína számos haditechnológiai innováció területén igyekszik előzni az Egyesült Államokat, így a drónrajok fejlesztése náluk is forró téma. Legalább a 2010-es évek közepe óta kísérleteznek ilyen eszközökkel és eredményeikről látványos propaganda-videókat is közzétettek.
A China Academy of Electronics and Information Technology (CAEIT) 2020 szeptemberében publikált egy videót, melyen egy CH-901-es drónrajjal történő fegyverkísérlet látható, ez az eszköz igencsak hasonló a TRX által is indított Switchblade-drónokhoz.
Azt nem tudni, hogy a technológia fejlesztése mennyivel jár előrébb a GDLS projektjéhez képest. A drónraj látszólag képes együtt mozogni és ezeket egy kezelő önállóan is tudja irányítani, viszont sok elemző úgy véli, hogy Kína hajlamos a konkrét haditechnikai képességeit fejlettebbnek feltüntetni, mint amilyen valójában. Az indítóeszközről pedig semmit nem tudni a videó alapján, de valószínűleg nem önműködő.
Természetesen Oroszország is kísérletezik ezzel a technológiával, körülbelül 2017 óta foglalkoznak a drónrajok fejlesztésével. A tervek szerint 2025 közepén indulhat meg az ilyen eszközök rendszeresítése az orosz haderőben; ők elsősorban helikopterről indított és irányítható drónrajokban gondolkodnak.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy magát Oroszországot már támadták meg egy „drónrajjal,” pontosabban egy szíriai orosz katonai bázist ért támadás körülbelül egy tucat drón részéről. Ez persze közel sem egy koordinált, technológiailag fejlett drónraj volt, hanem valószínűleg improvizált robbanóeszközökkel felszerelt, házilag összetákolt drónok, melyeket külön irányítottak kezelőik, akik próbálták egy átfogó támadással lehengerelni az orosz védőket. A támadást elhárították, de légvédelmi rakétákat és komplex számítógépes rendszereket is be kellett vetniük a katonai bázis védőinek, hogy furnérlemezből összerakott, párdolláros drónokat hatástalanítsanak.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
