Öreg kontinensünk brüsszeli irányítása megújításért kiált. A legfőbb veszély, hogy elvesztettük védekezőképességünket. Sajnálatos módon ismét felbukkant a birodalmi téboly és hatalomszerző próbálkozásba kezdett.
A jólétbe szenderült Európa elkésett reakciókkal mozdul, az újkori hódítók előnyt szereztek. A történelem sodrása hullámokba csapott át. A megzavarodott európai nagyhatalmak egymásra is sanda szemmel tekintenek. Ennél is nagyobb probléma, hogy egyes országok vezetői nem figyelnek a saját népük hangjára, igyekeznek pártpolitikai eszközökkel elterelni a figyelmet az emberi sorskérdésekről és azok megoldásáról.
Az európai nagyhatalmak hegemóniára törekvése kézzelfoghatóvá vált, ennek első jelét megmutatta a brexit. A német–francia tandem előtt Nagy-Britannia nem hajtott térdet. Eredmény: az eddigi európai uniós katonai és gazdasági berendezkedés jelentős gyengülése. Macron kétarcúsága tetten érhető: első számú fontos törekvése a francia gazdaság adósságainak Németországgal történő megfizettetése, majd egy ideig cserébe felkínálja a merkeli Németország vezető szerepének elismerését, miközben fenntartja a későbbi előzés lehetőségét.
Az európai nagyhatalmak pókerjátszmája a nevető harmadik amerikai pénzügyi hatalmasok kezére játszik. Képviselőjük, Soros György mániákus módon, kiépített szervezettséggel kívánja ráerőszakolni a nyílt társadalom követőinek eszmeiségét Európára. Megvett képviselői és NGO-s szervezetei beférkőztek az Európai Unió intézményrendszerébe.
Soros egy világuralomra törekvő, egyelőre még láthatatlan pénzhatalmasokat egyesítő társaság előretolt, megbízást teljesítő figurája. Komoly szerepet vállalt az amerikai választási rendszer megzavarásában, a közel-keleti és afrikai arab tavasszal kezdődő népvándorlás elindításában. Rémisztő jelenség, mert megrögzött küldetéstudata van. Minket azonban, civil polgárokat, Európa népeit éberségre intenek a Soros-féle megnyilvánulások a jelent és a jövőt tekintve. Európa lakosságának fontos feladata az ősei által felépített civilizáció védelme és építése, a nemzeti szuverenitás és identitás megőrzése oly módon, hogy az eredmény mindenkor a jövőt, gyermekeink és unokáink életét szolgálja.
Európa őslakosságának kisebbségbe taszítása (a kötelező kvótarendszerrel) a társadalmi konfliktusok kiéleződését jelentené. A mesterségesen szított, vallási tartalommal feltöltött polgárháborúk kiváltanák a Soros-féle oligarchák szándékát, megkönnyítenék Európa meghódítását. Hídfőállást kívánnak képezni, ugródeszkaként használva Európát Ázsia gazdasági elfoglalására. Az illegálisan érkező újkori rabszolgák behívása és olcsó munkaereje alapvetően ezt a célt szolgálja. Az embercsempészek és NGO-k kezére játszott, félrevezetett tömegek milliószámra indultak el a számukra édent jelentő Európa felé. Statisztikai adatok mutatják, hogy Európában a népesség 25 százaléka szegénységben él. Házunk táján is elkelne a nagyobb arányú szolidaritás.
Helmut Kohl kancellár szavaival élve a rászorulóknak úgy kell segítséget nyújtanunk, hogy hazájukban segíthessenek önmagukon. Nézetét egyre több józan politikus teszi magáévá. A magyar kormány igyekszik közvetlen segítséget nyújtani a helyben rászorulóknak. Ezt a legutóbbi alkalommal az ENSZ-nek a kereszténység üldözésével foglalkozó tanácskozása is elismerte, sőt jó példának, követendőnek tekintette. Európa népei nehezményezik, hogy a brüsszeli vezetők nem kívánják meghallgatni a hangjukat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a polgárok többsége bevándorlásellenes, ennek eredményeit visszatükrözik az utóbbi időben megtartott parlamenti választások.
Várhatóan egyre több országban lép a nép.
Üzenjük Soros Györgynek és a Clinton-féle alapítványhoz hasonló szervezeteknek: Európa drága kincs, jövője gyermekeinké és unokáinké. Kontinensünkön nem lesz arab tavasz. Európa nem adja fel hídfőállását, de kötelezettségének érzi a barátság és az együttműködés megőrzését az amerikai és ázsiai kontinenssel. Soros György csapatainak visszavonulót kell parancsolnunk. Értésükre kell adnunk, hogy a híd túl messze van. A spekulánst és a mögötte állókat a szellemi honvédelem elsődlegesnek tekintett eszközével, a nemzeti konzultáció mentén kinyilvánított elsöprő többségi társadalmi akarattal megállásra fogjuk kényszeríteni.
A magyarok tudják, hogy a történelem során nagy árakat fizettek a függetlenségükért. A pártpreferenciák eltörpülnek azon kijelentés mögött, ami örök érvényű: „A haza minden előtt.”
Csizmadia László
A szerző a CÖF-CÖKA elnöke
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
