Július 19-én, az évközi idő 16. vasárnapján a Szentatya a Castel Gandolfó-i Piazza della Libertà nevű téren az apostoli palota előtt összegyűlt hívekkel és zarándokokkal együtt imádkozta el az Úrangyalát.
Beszédében a napi evangéliumból kiindulva a pápa arra mutat rá, hogy Isten országa nem erővel és látványos módon, hanem a búzamaghoz és a kovászhoz hasonlóan csendesen, belülről alakítja át a világot. A pápa arra hívja a keresztényeket, hogy türelemmel, alázattal és bizalommal kövessék Isten „stílusát”, mely tiszteletben tartja az ember szabadságát, és a szeretet erejével munkálkodik a történelemben.
Az Úrangyala után ismét imádságra buzdított a háborúk áldozataiért, majd köszöntötte a jelen lévő zarándokcsoportokat.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédének fordítását közöljük.
Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!
A magvetőről szóló példabeszéd után Jézus képek segítségével beszél tovább az emberekhez: a búza és a konkoly, a mustármag, a kovász a lisztben (vö. Mt 13,24–43).
Ez a három rövid példabeszéd arra irányítja figyelmünket, hogy miként érkezik Isten országa a történelembe, hogyan működik az emberek életében, s miként növekszik, terjed és alakítja át belülről a világot. Ezekkel a történetekkel
Ezzel szemben Isten a kicsinységet kedveli, ami az ő szelíd szeretetének jele. Ez a szeretet meghagyja a szabadságunkat a tekintetben, hogy elfogadjuk vagy visszautasítjuk. Ez a szeretet még a konkoly között is utat keres magának. Rejtetten és láthatatlanul működik, mint a legkisebb mag, és zajtalanul keleszti meg a tésztát.
Testvéreim, ezekkel a példabeszédekkel Jézus valami fontosat mond nekünk arról, miként működik Isten az életünkben és a történelemben. Előfordul, hogy mi valami feltűnő fellépést várunk tőle, olyan Istent szeretnénk, aki felülről közbelép, és azonnal kitépi a gonosz konkolyát. Erős és nagyhatalmú Istent képzelünk, és sajnos ehhez a képhez igazítjuk keresztény és egyházi létmódunkat is.
Isten országa úgy érkezik, mint a legkisebb mag, tehát türelmet kér tőlünk, azt, hogy képesek legyünk türelemmel kísérni a folyamatokat, és felismerjük a mindennapok kicsinységében és a hétköznapi élet egyszerűségében. Isten országa láthatatlanul növekszik, mint a kovász a lisztben, s így megszabadít bennünket a csüggedéstől,
Mert valójában ő mindig kísér bennünket, és szeretete szüntelenül munkálkodik értünk.
Istennek ez a stílusa kell hogy meghatározza azt is, ahogyan akár egyénként, akár egyházként a bennünket körülvevő valóságban élünk. Arra kaptunk meghívást, hogy evangéliumi stílust vegyünk fel: ne szálljunk szembe elhamarkodottan gőgös ítéletekkel, ne akarjunk hatalommal és erőszakkal érvényesülni, és ne veszítsük el bizalmunkat Isten működésében. Az a dolgunk, miként egyszer Ratzinger bíboros mondta, hogy alárendeljük magunkat a mag logikájának, mely nem a siker és a nagyság logikája, hanem arra hív, hogy kicsinnyé váljunk és az emberek életét szolgáljuk (vö. Beszéd a hitoktatók és hittanoktatók kongresszusához, 2000. december 10.). Ily módon mi magunk is olyanok leszünk, mint az evangéliumi kicsiny mag, mely kicsírázik, és mint a szeretet kovásza, mely átjárja a világ tésztáját.
Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, aki be tudta fogadni a kicsinységben az Ige magját, hogy támogasson bennünket utunkon és járjon közben értünk!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Miközben néhány napos pihenésemet töltöm, ismét hálás szeretettel köszöntelek benneteket, Castel Gandolfo lakóit, és örömmel üdvözlöm a világ minden részéről érkező zarándokokat!
Továbbra is aggodalommal követjük a háború és erőszak által sújtott országokban zajló eseményeket.
Köszöntöm az Elvira anya által alapított Cenacolo közösséget, amely Saluzzóban gyűlt össze az Élet ünnepe alkalmából, a Fokolárok Új Családok Mozgalmát, mely a Nemzetközi Iskola alkalmából találkozott, az APRA Summer Schoolon részt vevő mexikói diákokat és a Catholic Worldview Fellowship csoportját.
Köszöntöm a Regnum Christi fiatal felnőtt tagjait is, akik a képzők nemzetközi tanfolyamán vesznek részt. Köszöntöm továbbá a „Leó-zarándoklat” résztvevőit, akiket Anthony Percy püspök, az ausztráliai Sydney segédpüspöke kísér. Köszöntöm a Suore di Carità dell’Assunzione nővérek római intézményének családjait és gyermekeit, a Jeruzsálemi Szent Megváltó-plébániáról érkezett fiatalokat, a bovolentai Szent Ágoston-plébánia Gruppo Giovanissimi tagjait és a rzeszówi Liturgikus Akadémia zarándokait.
Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
