XIV. Leó október 16-án, csütörtökön délelőtt ellátogatott az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) római székházába az élelmezési világnap és a szervezet alapításának 80. évfordulója alkalmából. Beszédében a pápa megerősítette a Szentszék közelségét az intézményhez, és közös globális elkötelezettségre szólított fel az éhínség és az alultápláltság felszámolása érdekében.
Rómában, a Caracalla termái, az Aventinus domb és a Circus Maximus között található a FAO római székháza. A szervezet küldetése, hogy fenntartható módon legyőzze az éhínséget, az élelmiszer-bizonytalanságot és az alultápláltságot, minden emberi lény méltóságát fenntartva – egy olyan világban, ahol a konfliktusok, a klímaválság, a kényszermigráció, illetve a gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék kétségbe vonja a nemzetközi közösség jóakaratát, hogy az igazságosság és a béke nevében az embert a profit fölé helyezze. XIV. Leó pápa október 16-án délelőtt az ENSZ és a világ vezetőiből, valamint jószolgálati nagykövetekből álló hallgatóság előtt mondott beszédet a FAO-ban az élelmezési világnap és a szervezet 80. évfordulója alkalmából.
„Nem elégedhetünk meg az értékek hirdetésével; meg kell testesítenünk azokat” – hangsúlyozta beszédében a Szentatya, megújult etikai alapokat sürgetve: „A szlogenek nem emelik ki az embereket a nyomorból. Az embert a profit fölé kell helyeznünk, és garantálnunk kell az élelmezésbiztonságot, az erőforrásokhoz való hozzáférést és a fenntartható vidékfejlesztést.”
Látogatása – 1970-től, VI. Pál pápától kezdve minden elődje nyomdokaiban járva – alkalmat adott XIV. Leó pápának arra, hogy megújítsa a Szentszék régóta fennálló támogatását az ENSZ-szervezet iránt, és sürgesse a nemzetközi közösséget, hogy fokozza erőfeszítéseit az éhínség, az alultápláltság és az élelmiszer-bizonytalanság felszámolása érdekében. Ezeket a bajokat „az egész emberiséget sújtó erkölcsi sebként” jellemezte.
A Szentatya spanyolul és angolul is szólt beszédében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az éhínség elleni küzdelem „nemcsak politikai vagy gazdasági feladat, hanem mélyen emberi és erkölcsi kötelesség”.
– emelte ki Leó pápa. Emlékeztetett arra, hogy nyolcvan évvel a FAO létrehozása után emberek milliói továbbra sem jutnak megfelelő élelemhez és tápanyaghoz.
A jelenlegi adatokra hivatkozva, amelyek szerint több mint 673 millió ember fekszik le esténként éhesen, és 2,3 milliárd ember nem jut megfelelő táplálékhoz, XIV. Leó hangsúlyozta, hogy ezek nem elvont számok, hanem „összetört életek és olyan anyák, akik nem tudnak enni adni gyermekeiknek”. A pápa elítélte „a lélek nélküli gazdaságot” és az erőforrás-elosztás olyan rendszerét, amely hatalmas tömegeket hagy nyomorúságban. A pápa az éhezés fennmaradását a bőség korában „kollektív erkölcsi kudarcnak és történelmi hibának” nevezte.
A Szentatya aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ételt ismét háborús fegyverként használják. Ez „kegyetlen stratégia”, „amely megtagadja a férfiaktól, nőktől és gyermekektől a legalapvetőbb jogukat – az élethez való jogot”. Emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa korábban mint háborús bűncselekményt elítélte az éheztetést. Sajnos „ez a konszenzus elhalványulni látszik.”
– hangsúlyozta a pápa, és minden nemzetet határozott cselekvésre buzdított.
XIV. Leó megerősítette azt a koncepciót, amely elődje, Ferenc pápa számára kedves volt, aki soha nem fáradt bele abba, hogy kiemelje: az étel kidobása azt jelenti, hogy embereket dobunk ki. Leó pápa is elítélte az élelmiszer-pazarlást, miközben mások éheznek, és arra sürgette a világ vezetőit, hogy vessenek véget a „felháborító paradoxonoknak”, és „ébredjenek fel abból a letargiából, amely eltompítja együttérzésünket”.
Az idei élelmezési világnap témájára utalva – „A víz élet, a víz étel. Senkit se hagyjunk hátra” – a Szentatya kiemelte: ez az üzenet minden embert arra hív, hogy együtt cselekedjünk. „Egy megosztottság és közöny jellemezte időszakban az együttműködésen keresztüli egység nemcsak ideál, hanem kötelesség – figyelmeztetett Leó pápa. – Csak összefogva építhetünk olyan jövőt, amelyben az élelmezésbiztonság jog, nem pedig kiváltság.”
Külön tisztelettel adózott a nőknek, akiket „a túlélés csendes építészeiként, a remény első elhintőiként és a teremtett világ gondos sáfárjaiként” jellemzett. Hozzájárulásuk elismerése „nemcsak igazságosság kérdése, hanem egy humánusabb és tartósabb élelmiszerrendszer garanciája is”.
Leó pápa megerősítette a multilateralizmus és a nemzetek közötti párbeszéd fontosságát, sürgetve, hogy közvetlenül hallani lehessen a szegények hangját. „Olyan jövőképet kell építenünk, amely lehetővé teszi a nemzetközi közösség minden szereplője számára, hogy hatékonyan reagáljon azok valódi szükségleteire, akiknek a szolgálatára hivatottak vagyunk” – figyelmeztetett a Szentatya.
Szívből jövő felhívást intézett az Ukrajnában, Gázában, Haitin, Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Jemenben és Dél-Szudánban éhezéstől és erőszaktól szenvedők érdekében is, hangsúlyozva, hogy „a nemzetközi közösség nem fordíthatja el a fejét”.
Beszéde végén XIV. Leó idézte Jézus tanítványaihoz intézett szavait:
„Ne fáradjatok bele abba, hogy Istentől kérjétek a bátorságot és az energiát, hogy olyan igazságosságért dolgozzatok, amely tartós és jótékony eredményeket hoz. Mindig számíthattok a Szentszék és az egész Egyház szolidaritására, amely készen áll arra, hogy a világ legszegényebbjeit és leghátrányosabb helyzetű embereit szolgálja” – zárta beszédét a Szentatya a FAO alapításának évforulóján, október 16-án.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
