Az Austrian World Summit egy évente megrendezett nemzetközi klímavédelmi konferencia, amelyre a világ minden tájáról érkeznek az üzleti élet, a politika és a tudomány képviselői, hogy konkrét, fenntartható megoldásokat mutassanak be a klímaváltozás elleni küzdelem terén. A világ száz országából érkezett ezer résztvevő június 16-án, kedden a bécsi Hofburgban gyűlt össze.
Az ökológiai kérdésnek erkölcsi dimenziója is van
A klímavédelmi világtalálkozóra Leó pápa videoüzenetet küldött, amelyben arra kéri a fórumot, ne tévessze szem elől a tágabb kontextust, ezért a hit, a remény és a szeretet keresztény erényeinek témáját ajánlotta megfontolásra, amelyek segíthetik a csúcstalálkozó munkáját.
Üzenete elején Leó pápa megállapította, hogy a fenntarthatóság, az integrált ökológia és a teremtésvédelem évtizedek óta az Egyház érdeklődésének a középpontjában áll, tudatában annak, hogy az ökológiai kérdésnek erkölcsi dimenziója is van, hiszen a környezeti válság a kortárs társadalmi-gazdasági válság ökológiai aspektusa.
A vallásos hit szerepe a teremtett világ gondozásában
Leó pápa a hit témájával kezdett, mert úgy véli, a vallási dimenzió igenis elengedhetetlen a probléma megfelelő kezeléséhez. A teremtő Istenben való hit arra indítja a hívő embert, hogy még nagyobb felelősséget vállaljon a teremtésvédelemben, ahogy Ferenc pápa írta a Laudato si’ enciklikában: „Annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja” (LS 217).
Számos vallási hagyomány hívei a teremtett világot isteni ajándékként értelmezik. Hasonlóképpen a különböző vallások is megerősítik, hogy az élet szent, ezért tiszteletben kell tartani – tette hozzá. Ezért azt mondhatjuk, hogy a vallásos hit erősíti az élet védelmének és a természet gondozásának általános vágyát. A mély etikai alapokat együtt kell vizsgálni, hogy világossá váljon, hogyan kapcsolódnak azok egymáshoz és világítják meg egymást, hiszen az alapvető személyi és társadalmi kérdések szorosan összefüggenek a klímaválsággal, amely a tágabban vett társadalmi-gazdasági válság egyik, méghozzá kritikus megnyilvánulása. Ha ugyanis nem foglalkozunk velük, a környezetvédelem technikai megoldásának esélye sem lesz kívánt célja elérésére. Leó pápa azt is kérte a fórumtól, hogy fordítson különös figyelmet a legszegényebbekre, akik leginkább kitettek a környezetkárosodásnak.
A Biblia tele van példákkal a reményre
Második témaként a reményről szólt a pápa, hiszen az előttünk álló kihívások globális jellegűek, ami miatt sok ember aggódik. Mind nyilvánvalóbb, hogy a békét veszélyezteti a teremtés tiszteletének hiánya, a természeti erőforrások kifosztása és az éghajlatváltozás miatt az életminőség fokozatos romlása. Ezek a kihívások nemzetközi együttműködést, valamint összetartó és előrelátó, sokoldalú közös munkát igényelnek a hatékony megoldások megtalálásához.
Gyakran azonban különféle félelmek merülnek fel az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos tanácskozások és tárgyalások során: az irányváltástól való félelem, a hatalomvesztéstől való félelem és a bizonytalan kimeneteltől való félelem. Csak ezeknek a félelmeknek a leküzdésével tudunk együttműködni a helyes megoldások megtalálásában.
A pápa szerint a vallási vezetők és közösségek különleges meglátásokat tudnak nyújtani a társadalmi és környezetvédelmi erőfeszítések támogatásához, mert a Biblia tele van példákkal arra, hogyan győzheti le az emberek félelmeit a remény, amely végső soron magának Istennek az ajándéka. Ebből a szempontból tehát a remény erőteljes hajtóerő lehet. Ezért a pápa szerint kívánatos, hogy a COP30 csúcstalálkozón elért eredményeket egy igazságos átmenet kövesse, hogy olyan társadalmak jöjjenek létre, amelyekben a közjó elsőbbséget élvez a profittal szemben, és a gazdasági modellek a szolidaritáson és az emberi méltóságon alapulnak. Ehhez azonban az szükséges, hogy a gazdagabb országok teljesítsék a szegényebb országok pénzügyi támogatására vonatkozó kötelezettségeiket.
Szükségünk van egy új, emberközpontú nemzetközi pénzügyi keretrendszer kidolgozására is, amely biztosítja, hogy minden ország, különösen a legszegényebbek és a klímakatasztrófáknak leginkább kiszolgáltatottak, kiaknázhassák teljes potenciáljukat, miközben tiszteletben tartják polgáraik méltóságát.
A gondoskodás kultúrája
Végül az üzenet a szeretet témáját elemzi a teremtésvédelem szempontjából. Leó pápa hangsúlyozza a környezetről való gondoskodás fontosságát, amely magában foglalja azt, amit Ferenc pápa „polgári és politikai szeretetnek” nevezett (vö. LS 228–232). Ez a szeretet a kulcsa a hiteles fejlődésnek, mivel „ahhoz, hogy a társadalom emberibbé és személyhez méltóbbá váljon, újra kell értékelnünk a szeretetet a társadalmi életben – politikai, gazdasági és kulturális szinten –, a cselekvés állandó és legfőbb normájává téve azt[…]. Ebben a keretben, a mindennapi apró gesztusok fontosságával együtt, a társadalmi szeretet arra ösztönöz minket, hogy olyan átfogó stratégiákat dolgozzunk ki, amelyek hatékonyan megállítják a környezetkárosodást, és elősegítik a gondoskodás kultúrájának kialakulását, amely áthatja az egész társadalmat” (LS 231). Leó pápa reméli, hogy megfontolásai előmozdítják ezt a gondoskodási kultúrát, és ezáltal hozzájárulnak a szeretet civilizációjához.
Kedves barátaim, e hitre, reményre és szeretetre összpontosító gondolatokkal azért imádkozom, hogy a csúcstalálkozótok gyümölcsöző legyen a szükséges párbeszéd előmozdításában, hogy hatékony megoldásokat találjunk a teremtés csodálatos ajándékának védelmére, és készségesen kérem mindannyiótokra Isten bölcsessége és békéje ajándékait – zárult Leó pápa üzenete.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
