Hamarosan újjászületik a mesébe illő Buffet-galéria díszes terme a Budavári Palotában.
A 2021. augusztus 20-án átadott Szent István-terem után a Szent György tér felől folytatódtak a munkálatok a Budavári Palotában a Nemzeti Hauszmann Program keretében.
A 20. század elejére Hauszmann Alajos tervei szerint megépült a Királyi Palota Szent György tér felől nyíló új északi szárnya (a mai A és B épület), amelynek lenyűgöző szépségű belső terei, neobarokk-szecessziós stílusú külső díszítése a bécsi Hofburg pompájával vetekedett.
A palota messze földön híres, több száz méter hosszan elnyúló, egymásba nyíló teremsora, az úgynevezett enfilade, a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt Európában.
A Szent György térről nyíló főbejárat mögötti fedett udvarba érkeztek a vendégek hintói, amelyek a déli kapun keresztül, a mai Hunyadi udvar felé hagyhatták el az északi szárnyépületet (a mai A épületet). A vendégek a dunai oldalon húzódó ruhatár-előcsarnokon és a Munkácsy-előszobán keresztül érkeztek meg a főváros legnagyobb, több mint hatszáz négyzetméter alapterületű báltermébe – idézték fel a program közösségi oldalán.
A Buffet-galéria oszlopos teraszáról páratlan kilátás nyílt a Dunára és a pesti oldalra.
Érdekesség, hogy a teraszra Jungfer Gyula cége két üvegezett pavilont épített, amelyek a földszintről az emeletre vezető csigalépcsőket fedték le. A lépcsőket a konyhák és a Buffet-galéria közvetlen összeköttetésére, a felszolgálók számára alakították ki. Munkájukat egy korszerű találmány is segítette: a földszinti konyhákból a közeli tálaló helyiségekbe az ételek és italok, valamint az étkészletek elektromos ételliftek segítségével érkeztek.
Az előbbi kárpitot szovjet hadizsákmányként hurcolták el a Királyi Palotából, az északi oldalon elhelyezett alkotás pedig magántulajdonban maradt meg.
A Buffet-galéria dongaboltozatának három mezőjében – a honfoglalás témáját grandiózus körfestményen megalkotó – híres festőművész, Feszty Árpád temperaképei kaptak helyet. E három mező témája a 16. századi magyar költő, Gergei Albert által írt História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról, azaz Árgyélus királyfi és Tündér Szép Ilona mesés története volt. Az archaikus, ázsiai eredetű mese világának felidézésével Feszty, a magyarok honfoglalás előtti, a múlt ködébe vesző eredetének ősi állapotát mutatta be.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »