Lengyelországnak ugyanazt jelentené Fehéroroszország eleste, mint Csehszlovákia felbomlása 1938-ban

Lengyelországnak ugyanazt jelentené Fehéroroszország eleste, mint Csehszlovákia felbomlása 1938-ban

Fehéroroszországban hónapok óta áll a bál, a diktátorként hatalmat gyakorló Alekszandr Lukasenka elcsalta a választásokat, mire tömegek lázadtak fel új választásokat követelve. Egyik fél sem hajlandó meghátrálni, ám a helyzet különösmód kapóra jött Moszkvának. A Kreml ugyanis arra használja Lukasenka szorult helyzetét, hogy rábírja a két ország két évtizede előkészített uniójára, ami egyúttal közös (értsd: domináns orosz) katonai parancsnokságot jelentene.

Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza Lengyelországot, amely minden fórumon próbálja elérni, szövetségesei legalább Fehéroroszország korábbi viszonylag semleges státusának védelme mellett álljanak ki. És nem véletlenül. A GF elemzése a helyzetet nem mással magyarázza, mint Csehszlovákia 1938-as feldarabolásának példáján keresztül.

olvasható az elemzésben, hozzátéve, hogy „nagy különbség van aközött, hogy az 1. páncélos hadosztályt is magába foglaló orosz haderő Fehéroroszországban állomásoznak, minden szükséges logisztikai eszközzel, illetve a jelenlegi helyzet között, ahol csak szövetségesi manőverekbe foghatnak, megbízhatatlan légvédelem mellett”.

Ez a pár mondat is közelebbi megvilágításba helyezi, miért érdekelte a világsajtót az, amikor orosz gépek jelennek meg fehérorosz légibázisokon, vagy amikor közös szárazföldi hadgyakorlatra kerül sor – amelyeknél mindig „ott marad valami” (logisztika, tartalékok, felszerelés) az érintett területen.

A csehszlovák példa azért került képbe, mert Németország sem tudta mindaddig megtámadni Lengyelországot (a siker nagy valószínűsége mellett, de a súlyos veszteségek és a nyugati hatalmak beavatkozása nélkül), amíg létezett egy franciákkal szövetséges Csehszlovákia. Az nem csak megakadályozta a lengyelek bekerítését, de egy németek számára ellenséges haderő mélyen behatolhatott volna Szilézia német részébe, elvágva az épp támadást intéző csapatokat az utánpótlástól.

Hírdetés

Csehszlovákia összeomlott, mikor az első bécsi döntés után alig fél évvel, 1939-márciusában Csehországot megszállták a nácik, Szlovákia pedig Hitler csatlós országa lett. A németek Szlovákiát is arra használták, hogy meglepve a lengyel haderőt, oldalba kapják a krakkói hadsereget, súlyos stratégiai veszteséget okozva a lengyeleknek. Megjegyezzük, a hadműveletek teljes sikere érdekében a németek követelték azt is, hogy a Magyarországhoz kerülő Kárpátalja felől is offenzívát indíthassanak, ezt azonban Horthy elutasította, komoly feszültséget keltve a két ország között.

A lengyelek közben abban reménykedtek, hogy ha elég sokáig kitartanak, és eszkalálják a helyzetet, a nyugati hatalmak kénytelenek lesznek beszállni, Németország pedig két tűz közé szorulva elvérzik. Csakhogy alábecsülték a Molotov-Ribbentrop paktum jelentőségét, ahogy nem számoltak azzal a lehetőséggel sem, hogy Hitler egyáltalán nem tartotta fontosnak Lengyelország megtartását csatlós államként sem…

Ami a mai helyzetet illeti, Oroszország még a kis, Lengyelország mellé ékelődött Kalinyingrádból sem tudna olyan támadást indítani, ami sikerrel kecsegtetne. De ha Fehéroroszországban egész hadtestek, teljes logisztikai háttérrel lennének jelen, máris két irányból támadhatnak: Wlodawánál egészen a Visztuláig nyomulhatnának, és indíthatnak egy támadást Ukrajnán keresztül is, amivel számukra kedvező mértékben osztanák meg a lengyelek erőforrásait.

Kalinyingrád csak ezután játszana szerepet abban, hogy az egész kelet-lengyel országrészt bekebelezzék. Ráadásul, egy orosz-csatlós Fehéroroszország meg tudná akadályozni, hogy a lengyel haderők csatlakozzanak a balti államokhoz, és közös műveletekkel reagáljanak a támadásra például Szentpétervár veszélyeztetésével.

Ez a veszély sajnos nem a tudományos-fantasztikum kategóriájába tartozik, legalábbis Lengyelország nem tartja annak, de Belorusszia és a Oroszország sem. Márpedig, ha Lengyelország  stratégiai hátrányba kerül, az hatással lesz Közép-Kelet-Európára, az Intermariumra és a Visegrádi Négyekre is. Nem mindegy tehát, hogyan végződik a belorusz belpolitikai válság.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »