Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói emeritus érsek Ferenc pápa különleges küldötteként szentmisét mutatott be a kodeńi Mária-kegyhelyen augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének ünnepén abból az alkalomból, hogy a Szűzanyát háromszáz éve koronázták meg mint a lengyelországi Egység Anyját, a Podlasiei Királynőt.
Dziwisz bíboros homíliájában az orosz–ukrán háború megállítására és „Káin kezének megfékezésére” szólított fel, mert „szláv testvérek nem harcolhatnak egymás ellen és nem ölhetik meg egymást”.
„Nem tudjuk elfogadni, ami Európában, az egész világ szeme láttára történik, mert ez a tragédia megfosztja az Ukrajnában élő testvéreinket a földjüktől, az élethez való joguktól, a nyelvüktől és kultúrájuktól, miközben halált és pusztulást okoz.” „A szláv testvérek nem harcolhatnak egymás ellen és nem ölhetik meg egymást” – jelentette ki a bíboros a homíliájában.
„Nem pusztíthatjuk el egymást, nem rombolhatunk tovább, nem szaporíthatjuk az eddigi óriási szenvedést, amelynek tanúi vagyunk. Meg kell fékeznünk Káin kezét. Véget kell vetnünk a gyűlöletnek, az erőszaknak, a testvérgyilkos háborúnak. Elég a vérontásból!”. A krakkói emeritus érsek kérése közvetlenül azokhoz szólt, akiket „szláv testvéreiként” nevezett meg, hogy a világ „a népek testvéri együttélésének példája legyen, és ne a vak gyűlöleté”. A bíboros a kodeńi Szűzanyához fordulva azt kérte tőle, hogy „a szembenálló feleket vezesse a háború befejezésére, a békére és a kiengesztelődésre vezető úton”.
Ferenc pápa a Dziwisz bíborost különleges küldöttévé kinevező levelében hangsúlyozta, hogy a kodeńi Szűzanya-kegyhely a csodák helye, ahová sokan mennek imádkozni és ahol Máriára bízzák életüket. Ide zarándokolt el az egykori krakkói metropolita, Karol Wojtyła érsek – emlékezett vissza II. János Pál egykori titkára –, mielőtt Róma püspökévé választották. A leendő pápa észrevette Krisztus anyjának sajátos vonásait. „Mária ugyanis egyesíti Isten népeit. Ám itt Kodeńben az ország olyan földjén vagyunk, ahol Isten népének egyesülése különleges történelmi jelentőséggel bírt. Pontosan itt történt Nyugat és Kelet elkülönült egyházának találkozása.” A későbbi II. János Pál pápa egykori kodeńi látogatása során kijelentette, hogy a kelet-lengyelországi Podlasie régióban „szükség volt az Anyára, aki egyesít, az Anyára, aki ismeri minden gyermekét anélkül, hogy különbséget tenne, ki beszél lengyelül, oroszul vagy litvánul”.
Az ünnepi szertartás során a Ferenc pápa által tavaly augusztus 3-án a Szent Péter téren megáldott koronákat Dziwisz bíboros a kegyképen a Szűzanya és a kis Jézus fejére helyezte. A jubileumi ünnepségeken számos zarándok vett részt. Jelen volt Kazimierz Gurda főpásztor, a kegyhelyet is magába foglaló siedlcei egyházmegye püspöke, továbbá a Szeplőtelen Szűzanya missziós oblátusai, a kegyhely őrei.
A kodeńi kegyhely története a 17. század elejére nyúlik vissza, amikor Mikołaj Sapieha lengyel-litván főnemes VIII. Orbán pápa meghívására a pápai kápolnában imádkozott, ahonnét a legenda szerint magával vitte a Madonna-képét és azt 1631-ben Kodeńba helyezte el. Az Istenszülő kodeńi képe volt az egyik első lengyel ikon, amelyet 1723-ban, három évszázada, pápai koronával koronáztak meg.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
