Ukrajna biztonságát illetően egységes a NATO, semelyik tagállam nem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök, miután hétfő éjjel az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőjével és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett videokonferencia formájában.
A lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.
A videokonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően „bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről”, jelenleg „nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”.
A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban: semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg bármilyen közvetlen veszély fenyegetné. „Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik” – hangsúlyozta.
Beszámolt arról is, hogy az értekezleten megvitatták a keleti helyzet lehetséges forgatókönyveit, az Európai Unió és a NATO lehetséges válaszlépéseit, amennyiben „Ukrajna ellen vagy más helyen bármilyen agresszióra kerülne sor”.
A videokonferenciát követően Joe Biden is a résztvevők között tapasztalt „teljes összhangot” emelte ki, Jens Stoltenberg pedig a Twitteren azt írta: egyetértettek abban, hogy Oroszország „bármilyen további agressziója Ukrajnával szemben súlyos következményeket von maga után”. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – aki nem volt résztvevője a videoértekezletnek – tegnap délutáni Facebook-bejegyzésében nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet, valamint Berlin ezzel kapcsolatos magatartását is. Kiábrándítónak nevezte, hogy Németország nem hajlandó engedélyezni Észtországnak ukrajnai fegyverszállítást.
„Megvalósul sajnos a fekete forgatókönyv, melyre régóta figyelmeztettünk” – értékelte a helyzetet Morawiecki, megemlítve a többi között az Északi Áramlat-2 megépítését, az orosz „gázzsarolást”. Bírálta, hogy az orosz projektekben részt vállaló „volt politikusok és lobbisták” Moszkva eszközeként szolgálnak „Európa újabb országai terrorizálásakor”. Ezzel feltehetőleg az orosz Gazpromnál vezető posztot betöltő volt német kancellár, Gerhard Schröder személyére utalt.
Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta Oroszországot, hogy egy, Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.
Ukrajnának nincs helye a NATO-ban
Ukrajnának nincs helye a NATO-ban – jelentette ki újságíróknak Zoran Milanović horvát államfő tegnap, hozzátéve, hogy az ukrán–orosz határon kialakult helyzet súlyos válságnak számít, amely mögött elsősorban az amerikai belpolitika dinamikája áll.
A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa „területi integritását vagy annak 99 százalékát”, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, amelynek, mint mondta, nem tagja a semleges Finnország, Ausztria és Svédország sem, amelyek mégis biztonságos államok. Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához – mondta Milanović, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben „következetlenségeket és veszélyes viselkedést” lát az Egyesült Államok részéről.
Milanović úgy vélte: Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de most azok a republikánusok is szorítják, akik tegnapig még „igazolták és támogatták” Donald Trump volt amerikai elnök „biztos és békés” politikáját Moszkvával szemben. „Most pedig sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben” – húzta alá a horvát államfő.
„Ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni” – mondta az államfő, aki egyben a horvát hadsereg főparancsnoka is. „Semmi közünk nincs hozzá, és nem is lesz, ezt garantálom” – szögezte le Milanović.
Emlékeztetett, hogy Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfő hatalomra kerülését 2010 és 2014 között az Európai Unió és Washington is támogatta. „Janukovics egy szélhámos, aki három széken ült, megválasztása pedig államcsíny volt” – mondta. 2014 után Ukrajnában elkezdődtek a konfliktusok – emlékeztetett a horvát államfő.
„A mese a következő volt: Ukrajna nyugatra tart, nincs mit keresnie Oroszország társaságában, a vámunió Moszkvával és a többi volt szovjet tagállammal rossz, az EU pedig tejjel-mézzel folyó Kánaán” – fogalmazott Milanović. Ehhez képest szerinte „nyolc évvel később Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit”.
Német és francia fenyegetés
Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tegnap Berlinben. A német kormányfő és a francia államfő a megbeszélésük előtt tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország és Franciaország a legteljesebb mértékben szolidáris Ukrajnával.
Olaf Scholz az ukrán–orosz határ térségében zajló orosz csapatösszevonással kapcsolatban kijelentette: elvárják Oroszországtól, hogy tegyen egyértelmű lépéseket a feszültség csökkentésére.
Emmanuel Macron azt hangsúlyozta, hogy egész Európa és a szövetségesei is egységesen kiállnak Ukrajna mellett, és Oroszország azonnali válaszlépésekkel számolhatna, ha támadást indít. A lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött. Ugyanakkor soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával – fejtette ki a francia elnök, ismertetve, hogy pénteken telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
