Roberto Pasolini kapucinus szerzetes, bibliatudós idén március 9-től március 14-ig tartja a Római Kúria VI. Pál termében a nagyböjti lelkigyakorlatot, amelynek témája az örök élet reménye. „Egy olyan korban, amely annyira az anyagiasságra összpontosít, visszatér az örökkévalóság iránti nagy nosztalgia” – magyarázta a témaválasztást a vatikáni médiának adott interjúban Pasolini atya.
Arról, hogy Ferenc pápa betegsége, kórházi kezelése miatt nem tud részt venni, ezt mondta: „A pápa távolléte nem lesz teljes távollét, mindenekelőtt azért, mert nagyobb intenzitással fogunk érte imádkozni. És azért is, mert maga a távolléte egy szó lesz számunkra”. Hozzátette, hogy a pápával lelki közösségben lesznek. Tanúságtétele felidézi azoknak az embereknek a tanúságtételét, akik csendben, rejtőzködve, a világ minden részén ugyanazt a misztériumot élik meg: a szenvedés, de a gonoszság misztériumát is a háborúk, az erőszak és a halál miatt.
Az örök élet a központi téma, amely a niceai hitvallás egyik pontja is, a keresztények közös hitvallásáé, amelynek 1700. évfordulója éppen erre a jubileumi évre esik. Fontos, hogy az életnek, amit Isten már ebben a világban adott nekünk, ne csak a földi élet keretein belül legyen értelme, hanem egy olyan örökkévalóságra mutasson, amelynek már megvannak az előjelei és jelei, hogy a maga teljességében meg tudjuk ragadni.
Hozzátette, hogy az ígéret – amelyet Isten tett azzal, hogy életet adott nekünk –, hogy nem a halál lesz az utolsó szó, nem lenne számunkra boldogság vagy remény, ha nem tudnánk szembenézni ezzel az akadállyal, amely annyira végleges, annyira súlyos, vagyis az élet megszakadásával.
Az örök életnek ahhoz, hogy hiteles legyen, már a halál előtt meg kell mutatnia jellemzőit és minőségét, különben fennáll a veszélye, hogy csupán homályos reménység marad, hogy ne kelljen félnünk a halál bekövetkeztétől. Jézus igehirdetésének is ez volt a célja: megerősíteni, hogy az örök élet már most elkezdődik, ő maga az számunkra, Krisztus.
Egy olyan korban, amely annyira az anyagiasságra, a csillogó dolgokra összpontosít, valójában visszatér az örökkévalóság iránti nagy nosztalgia, vágy az élet, a szépség, az emberség iránt, amelynek ebben a világban fel kell ragyognia a szemünk előtt.
És ez az, ami minket, keresztényeket erősen arra ösztönöz, hogy az örök élet minőségét ragyogtassuk fel.
A Katekizmusnak az örök életről szóló tanításából indul ki a kapucinus szerzetes nagyböjti igehirdetése, aztán a Szentíráson keresztül vezet, meghallgatva, amit az örök életről mond, hogy ennek az életnek az értelmét már az emberi élet horizontján belül meglássuk, és így „megízleljük” az örök életnek azokat az aspektusait, amelyeket már most megélhetünk és befogadhatunk.
Forrás: Vatican News olasz nyelvű oldala
Fotó: Vatican Media
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
