Nekik időkerék, Vaskefe meg pride kell.
Kétségkívül hangos sikerrel rendeztük meg az atlétikai világbajnokságot, írja a Népszava. A szervezés, a stadion, az infrastruktúra pompásan vizsgázott, zökkenőmentesen zajlottak a versenyek.
Csakhogy – jön a leleplezés – a vb végére szemérmetlenül kiderült, hogy az olimpiarendezés tervéhez ágyaztak meg! Mára világos, hogy a korábban felépített létesítmények (Puskás Aréna, Duna Aréna stb.) is ezért épültek. Az ám!
Csakhogy, figyelmeztet a lap, Orbán Viktor nem hajlandó megérteni, hogy az ő vágya és a fővárosiak vágya nem feltétlenül fedi egymást. Legalábbis – ezt már én teszem hozzá – amennyiben a budapestiek vágya továbbra is az, hogy Karácsony Gergely méhlegelőkkel, sárga aszfaltcsíkokkal és pöfögve araszoló autókkal tegye vonzóbbá a fővárost. Ebbe az idillbe tényleg nem illenek bele a mihaszna stadionok, a felújított történelmi épületek, az elismert nemzetközi rendezvények, az újjávarázsolt Városliget, a budai Vár.
Mi lesz az üres és kihasználatlan létesítményekkel, aggodalmaskodik a Népszava, ki fogja fenntartani azokat, milyen veszélyekkel jár az olimpiarendezés? (Miközben ugye romokban az oktatásegészségügy, óriási a szegénység, drága a lángos. Van épp elég baj, nem kell ide olimpia.)
Hogyan is mondta gróf Teleki Pál hajdani miniszterelnök: „Nincsenek kis emberek, csak kicsinyhitűek.”
Egy esztendeje a székesfehérvári Olimpiai parkban áll Melocco Miklós alkotása, az 1952-es helsinki olimpia világhírű magyar hősei emlékmű. Hogy miért nem Budapestre került a szobor? Mert a főváros vezetőinek nem kellett – ahogyan ifjú hangadóinak sem kellett pár éve a budapesti olimpia. Nekik időkerék, Vaskefe meg pride kell.
Pilhál György – www.magyarenemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
