Egyre erősebb a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – törekvése arra, hogy lekapcsolódjanak az orosz energiáról. Litvánia már a 2024 eleji függetlenedés mellett érvelt, arra hivatkozva, szerintük Oroszország megbízhatatlan és agresszor. Ám ebbe az időpontba Észtország nem megy bele, mert egy 2025-nél korábbi kilépés számunkra hatalmas többletköltséget jelentene – szögezte le Kaja Kallas észt miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek. Érvelésében rámutatott, kockázatos lépés lenne, ugyanis az észt kormány nem tudna annyi villamosenergiát biztosítani, amivel biztonságossá lehetne tenni az átállást.
– Függünk Észtországtól, így ha nem gondolják meg magukat, akkor sajnos az ütemtervük szerint fog megtörténni a leválás – erről már Rokas Masiulis, a litván áramhálózat vezérigazgatója beszélt a litván közszolgálati rádióban – írja az Euractiv. A balti államok vezetői még 2018-ban egyeztek meg Lengyelország és az Európai Bizottság támogatásával, hogy 1,6 milliárd eurós európai uniós pénzből fejlesztik mindhármuk infrastruktúráját, hogy 2025-re le tudjanak válni Oroszországról. A hivatalos bejelentésre egészen 2024 augusztusáig várni kell, ekkor jelentik majd be az orosz és a belarusz hálózatüzemeltetőknek, hogy elhagyják a hálózatot. A balti államok áramszükségletének tíz százalékát kapják az oroszoktól.
Több okból sem könnyű a helyzetük, ugyanis mind a mai napig a BRELL-hálózat részei, amit az oroszok építettek ki, így fizikailag is függenek Oroszországtól. Ha túl hirtelen állnának át, és nem építik ki a saját rendszerüket, akkor akár áramszünetek is lehetnek az országokban. És bár a kieső orosz áram helyett a saját rendszerük működhet, akkor is valamennyi importra szorulnak majd. Jelenleg Oroszország mellett is kapnak áramot Svédországtól és Finnországtól. Azoktól a finnektől, akiken keresztül egy esetleges későbbi importtal újra orosz áramot használhatnak. Most a balti tervek azok, hogy teljesen megszüntetik az együttműködést a két országgal, de ez a példa is azt mutatja, hogy bonyolultabb a helyzet, mint azt elsőre gondolnánk, és rengeteg még a kérdés, ami megválaszolásra vár a 2025-ös kilépésig.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
