Hivatalosan lejár a mandátuma csütörtökön a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak, és ezért ügyvivőként folytatja tevékenységét, miután az új összetételű brüsszeli testület az eredeti tervekkel ellentétben nem tud hivatalba lépni november elsején.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság november elején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani, mivel a francia, a magyar és a román biztosjelöltet is elutasították az Európai Parlamentben (EP). A jelenlegi cél december elseje, bár vannak, akik szerint egyre kevésbé valószínű, hogy ez tartható lesz.
A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradnak a posztjukon ügyvivőként.
Ilyenre korábban már háromszor is volt példa, legutóbb a másodszor is José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság esetében, amely a tervezettnél három hónappal később állt csak fel, ez viszont lassíthatja a közösségi munkát, mert ügyvivői minőségben a testület illetékessége korlátozott.
“Ezen időszak alatt folytatni fogjuk a napi adminisztrációt. Anélkül, hogy elébe mennénk a következő bizottság politikai döntéseinek” – írta Juncker múlt héten a biztosoknak küldött levelében.
Mi az oka a csúszásnak?
Három biztosjelölt személye az első számú oka a késének. A magyar és a román jelöltek az európai parlamenti szakbizottsági meghallgatások előtt elbuktak, ugyanis a jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottság összeférhetetlenséget állapított meg az esetükben, és nem engedték őket tovább.
A meghallgatáson végzett el a francia biztosjelölt.
Mindhárom ország vezetőjétől két új nevet kért Ursula von der Leyen. Orbán Viktor és Emmanuel Macron egy-egy nevet adott meg, Várhelyi Olivér és Thierry Breton a két új jelölt. Mindkettejüket elfogadta Von der Leyen, annak ellenére, hogy ez azt jelenti, hogy nem tartja be ígéretét arról, hogy fele-fele arányban lesznek a nők és a férfiak a bizottságában.
Thierry Bretont ugyanazzal a portfólióval bízta meg a megválasztott bizottsági elnök, mint a korábbi jelöltet. Várhelyi esetében azonban ez egyelőre nem biztos, elképzelhető, hogy elveszik a Trócsányi Lászlónak “adott” bővítés- és szomszédpolitikát. A döntéshez valószínűleg azt várják, hogy Románia megnevezze a biztosjelöltjét. Ez pedig azért csúszik, mert időközben parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták a szociáldemokrata kormányt. Így az ügyvivő miniszterelnök Ludovic Orban fog majd dönteni a kérdésről.
Ha megvan a román jelölt és von der Leyen elfogadja, még vár a jelöltekre a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság, majd a meghallgatás. Ezután értékelik majd az összes meghallgatást, és szavaznak az egész bizottságról. Ha az Európai Parlament esetleg nem fogadja el a bizottságok, akkor még tovább csúszhat a munkába állás.
Pálfi Rita / MTI / Euronews
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
