Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében bejelentette, hogy az év második felétől a nyugdíjasok havi keretösszegig ÁFA-visszatérítést kaphatnak bizonyos élelmiszerek – például zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek – vásárlásakor. A kedvezményt egy erre a célra létrehozott kártyával vehetik majd igénybe a boltokban, fizetéskor. Nagy Márton számításai szerint a visszatérítés összege havonta mintegy 10-15 ezer forint lehet.
A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke cáfolja ezt. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának tanácsadója, Katona Tamás a Népszava szerint arról beszélt, hogy az összeg stimmelhet, de csak akkor, ha egy évre és nem egy hónapra számítjuk.
A Központi Statisztikai Hivatal háztartásokra vonatkozó statisztikája alapján a családok az összes fogyasztásuk 1,2 százalékát fordítják tejre, és 2,4 százalékát zöldségre, gyümölcsre. Ez azt jelenti, hogy egy olyan háztartás, amely összesen 200 ezer forintot költ el havonta, tejre 2400, zöldségre 4800 forintot ad ki. A kormány új terve szerint ez a háztartás a tej után 100, a zöldség után 1000 forintot kaphat vissza havonta.
400 ezer nyugdíjas pedig, akinek a teljes havi ellátása nem éri el a 200 ezer forintot sem, olyan keveset költhet tejre, zöldségre, gyümölcsre, hogy körülbelül 600 forintos visszatérítésre számít.
A cikkekről szóló cikkek alatt egy mesterséges intelligencia elemzés is megjelent, amely szerint az élelmiszerek árának alakulását több tényező befolyásolja. Az, hogy Nyugat-Európában sokszor olcsóbbak bizonyos termékek, mint Magyarországon, több okra vezethető vissza.
Ezek egy része Magyarország adottságaihoz köthető: a kisebb fogyasztói piac miatt egyrészt kevesebb a piaci szereplő, másrészt kevésbé hatékony a logisztika, a szállítás és a beszerzés és a kisebb kereslet miatt egyes termékeket drágábban értékesítenek Magyarországon.
Ugyanakkor akadnak olyan tényezők, amelyeket a kormány befolyásolni tud.
Ilyen okok:
• ÁFA és adóterhek: Magyarországon az élelmiszerek ÁFA-ja 27%, ami Európában a legmagasabb. Bár egyes alapvető élelmiszerekre kedvezményes, 5%-os ÁFA vonatkozik, a legtöbb termék még mindig magas adóterhelés alá esik. Nyugat-Európában gyakran alacsonyabb az élelmiszerek ÁFA-ja (pl. Németországban 7%, Franciaországban 5,5%).
• Valutaárfolyamok és infláció: A forint gyengülése az euróval szemben drágábbá teszi az importált termékeket, míg Nyugat-Európában stabilabb a pénznem, és kevesebb az árfolyamkockázat. Ráadásul Magyarországon az infláció magasabb volt az utóbbi években, ami szintén növelte az árakat.
• Nemzetközi piacok: Bár Magyarországon az átlagkereset alacsonyabb, a termelési és üzemeltetési költségek arányosan nem feltétlenül kisebbek. Ugyanis sok alapanyag és energia ára nemzetközi piacokon mozog, így ezek drágábbá tehetik a helyi termelést.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »