Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől. Az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben, Európában már a 17–18. századtól kezdődően nemzetállamok sora alakult ki, és ezek nemzeti sajátosságai, nemzeti érdekei határozták meg Európa történetének alakulását.
Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része, éppen ezért ezt tűzte a zászlajára, ám mivel ezzel nem sikerült a választókban érzelmet kiváltani, harcosan próbáltak helyette az uniós bérek mellett érvelni.
Ahogy véget ért a választás, azóta nem olyan fontos számukra egyik téma sem, sőt nem is beszélnek róla, nyilván amiatt, mert a kontinensen az egyesült Európa fogalmát továbbra is nehéz értelmezni, a béreket az eltérő fejlettség miatt pedig nem lehet közös nevezőre hozni.
A föderalizmus legszélsőségesebb formáját szeretnék megvalósítani
Fricz Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, a föderalista elképzelésnek több szintje van annak függvényében, hogy mennyire szoros integrációt valósítanak meg.
Hozzátette, kétségtelen, hogy a föderalizmus elvét valló politikusok, tagállamok a legszélsőségesebb variációt szeretnék megvalósítani, viszont ehhez Európát teljesen át kéne szervezni az Amerikai Egyesült Államok mintájára.
Az Egyesült Államok és Európa történelme teljesen eltér
Fricz Tamás szerint ez teljesen lehetetlen, tekintettel arra, hogy egy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az öreg kontinensétől.
Az Egyesült Államokat egyetlen nemzet, a „jenkik” hozták létre. „Igaz ugyan, hogy tizenhárom államban szerveződtek, de a függetlenségi harcok után a tizenhárom állam alulról szerveződő szövetséget kötött egymással, tehát egy egységes akaratot nyilvánítottak ki az egyesüléssel” – mondta a politológus.
Hozzátette, az Amerika Egyesült Államok tehát már kezdetben szövetségi államként működött,
és pár év elteltével erős föderációvá alakult át. Az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben, Európában már a 17-18 századtól kezdődően nemzetállamok sora alakult ki, ezek nemzeti sajátosságai, nemzeti érdekei határozták meg az öreg kontinens történetének alakulását.
Hozzátette, Európában is voltak birodalmak, és voltak birodalmi kezdeményezések is, például a napóleoni hódítások vagy a hitleri törekvések, azonban ezek mindig kudarcba fulladtak, és a nemzetállamok függetlensége mindig megmaradt. Ezért is gondolja azt Fricz Tamás, hogy képtelenség megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját.
Folyamatosan jelen volt a föderalista vízió az elmúlt hetven évben
Hozzátette, az tény, hogy Európában létezik egyfajta kulturális egység, de ez nem elég ahhoz, hogy egy államban egyesüljenek a tagországok. A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetven évben a föderalista vízió folyamatosan jelen volt, Jean Mone, az eszme egyik alapító atya határozottan képviselte is ezt már a kezdeti időszakban is, napjaikban pedig Jean-Claude Juncker és Franz Timmermans viszik tovább.
Fricz Tamás azt is kiemelte, hogy az új közép- és kelet-európai tagországok megjelenése óta de főleg a 2015-ös migrációs válság kezdete óta az unióban egyre erősödik a szuveranisták tábora is, amelybe elsősorban Magyarország és a V4-országok tartoznak. Hozzátette, a két ellentétes elvre más dimenziók is rárakódnak, mint például a migránskérdés, a multikulturalizmus vagy a kereszténység szerepe.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
