Lehet, hogy járvány támadta meg a kormány gépezet politikusait? Kérdezték a reális zöldek 2012-ben.
Vízgazdálkodási és aszálystratégia készül a klímaváltozás ellensúlyozására
2012. szeptember 16. 9:03
A kormány megkezdte a nemzeti vízgazdálkodási és aszálystratégia előkészítését, ennek része az ősszel kezdődő társadalmi vita, a részletes tervezet várhatóan jövő nyárra készül el – jelentette be a vidékfejlesztési miniszter a kisújszállási Indián Rizs Kft.-nél tett szombati látogatásán.
Fazekas Sándor a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen közölte: a stratégia megalkotására azért van szükség, hogy Magyarország képes legyen alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez. A tervezetnek több évtizedre kell irányt mutatnia és feladatokat szabnia ahhoz, hogy az Alföld ne váljon elsivatagosodó, egyre nehezebben élhető vidékké – tette hozzá.
A szaktárca célja megtöbbszörözni a magyarországi öntözött mezőgazdasági területeket, és ösztönözni a halastavi gazdálkodást, valamint a rizstermesztést.
Utóbbival kapcsolatban Fazekas Sándor szólt arról is, hogy az 1950-es években még mintegy 50 ezer hektáron, ezzel szemben napjainkban mindössze 3-4 ezer hektáron termesztett rizs értékes növénykultúrája a magyar agráriumnak. Előnyei közé tartozik, hogy közepes, vagy gyengébb minőségű talajokon is gazdaságosan termelhető. Emellett termesztésének sajátos technológiája miatt vízmegtartó szerepe is jelentős, ráadásul nem csak ízletes, de egészséges táplálék is.
Az eseményen Kittlinger Dóra, az Indián Rizs Kft. ügyvezetője elmondta: a 23 éve Kisújszálláson működő, többségi amerikai tulajdonban lévő cég Európában egyedüliként Magyarországon – Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyében – összesen 900 hektáron termeltet indián rizst. A keleti rizzsel szemben az indián rizs jóval több fehérjét, B1, B2 vitaminokat és vasat tartalmaz. Íze a dióhoz hasonlatos és magas tápértékű.
Az amerikai Észak-Minnesotából és Dél-Kanadából származó növény korszerű feldolgozása a vállalkozás kisújszállási bázisán történik. A társaság átlagosan 15, míg a jelenleg is tartó betakarítási szezonban további 70 embernek ad munkát. Késztermékének 98 százalékát exportpiacokon értékesíti. A kft. éves árbevétele 2011-ben elérte a bruttó 400 millió forintot.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium)
A kormány elé kerül a nemzeti vízgazdálkodási és öntözési stratégia
2012. augusztus 31. 14:30
A nemzeti vidékstratégiához hasonlóan elkészül a nemzeti vízgazdálkodási és öntözési stratégia, amely a szeptember 4-i, keddi kormányülés elé kerül – jelentette ki Illés Zoltán Szerencsen.
A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára úgy fogalmazott: több mint egy éves előkészítő munka előzte meg a stratégiát, amelynek célja a meglévő vízzel való ésszerű gazdálkodás. Illés Zoltán hangsúlyozta: a kormányzat úgy véli, hogy az ár- és belvízi megelőzéshez, védekezéshez hasonlóan az öntözés is közfeladat, vagyis állami feladat. Ezért a stratégia centralizálni, állami kézben kívánja venni – a költséghatékonyság és a gazdálkodók támogatása miatt is – az öntözést és az árszabályozást is.
A környezetügyért felelős államtitkár hozzátette: jelen pillanatban 6-7 különböző, törvényes módon történik az öntözésre használt víz árának meghatározása. A vízitársulások helyett az állam lesz a vízgazdálkodás ezen elemének letéteményese. Illés Zoltán elmondta azt is, hogy amennyiben a kormány kedden elfogadja a stratégiát, annak megvalósítása az elkövetkező évek feladata lesz.
Szerencsen „Az Észak-magyarországi régió településein élő lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítása” elnevezésű nettó 5 milliárd 692 ezer forint értékű projekt támogatási szerződését írták alá az államtitkár jelenlétében. A túlnyomórészt, több mint 86 százalékban uniós forrásból megvalósuló projektnek köszönhetően 77 abaúji, zempléni és borsodi település 91 ezer lakosának lesz egészséges ivóvize.
A kivitelezés szeptemberben kezdődik és 2015 tavaszáig tart. Egyebek mellett kiépül több mint száz kilométernyi ivóvízvezeték, hét új kutat fúrnak és tizenöt vízmű telepet építenek meg, korszerűsítik a víztisztítási technológiát is.
(MTI)
Orbán Viktor, kövesse Darányi Kálmán példáját! Az Orbán kormány szakapparátusa hámozza a léggömböt, Darányi Kálmán miniszterelnök a tettek embere volt.
Nemcsak a kormány szakadt ketté, hanem a Vidékfejlesztési Minisztérium is. Valami hasonló tapasztalható a világbanki kölcsön ügyében is. Lehet, hogy járvány támadta meg a kormány gépezet politikusait? A vidékfejlesztési tárca kettévált, létezik Illés minisztérium és a vidékfejlesztési tárca.
A kormány elé kerül a nemzeti vízgazdálkodási és öntözési stratégia jelentette ki 2012. augusztus 31-én Illés Zoltán Szerencsen.
A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára úgy fogalmazott: több mint egy éves előkészítő munka előzte meg a nemzeti vízgazdálkodási és öntözési stratégia elkészítését, amely a szeptember 4-i, keddi kormányülés elé kerül.
Fazekas Sándor a 2012. szeptember 16-án Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen közölte: vízgazgálkodási és aszálystratégia megalkotására van szükség, hogy Magyarország képes legyen alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
Illés Zoltán nyilatkozatából úgy tűnik a stratégia már elkészült, sőt a kormány már meg is tárgyalta, míg a Miniszter úr nyilatkozatából az derül ki, hogy a stratégia majd ezután készül el, és egyeztetésre kerül az érdekeltekkel.
1932-ben országosan jelentkező aszály volt. A kormány létrehozta a Hármas Öntözési Bizottságot Darányi Kálmán miniszterelnök 1937. május 1-én meghozott rendelete alapján megalakult a M. kir. Országos öntözési Hivatal.
1942. október 15-én Horthy Miklós kormányzó, és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében a Dél –Alföld, illetve a Körös –völgy öntözésének a megalapozása céljából átadásra kerül Békésszentandrási Vízlépcső.
Kapcsolódó írásunk:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2842
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
