Az olaj nemcsak világgazdasági, de geopolitikai szempontból is meghatározó tényezővé vált a világban az elmúlt hosszú évtizedekben, de egyre inkább úgy tűnik, kihívója akadt a fekete aranynak. A számítógépes chipek iránt ugyanis hatalmas a globális kereslet, részben épp a zöldenergia elterjedése miatt. Egyesek szerint pedig lehet, hogy a chip az új olaj.
Az elmúlt évtizedekben az amerikai palaolaj-forradalom komoly geopolitikai és világgazdasági változásokat hozott, köszönhetően az USA régóta dédelgetett álmának számító, és ezzel megvalósuló energiafüggetlenségének – írja az Origo.
A palaforradalom azonban mára véget ért, ráadásul az egész olajpiac egyre nehezebb helyzetben van,
ahogy a világ folyamatosan tolódik el a zöldenergia felé.
Az eltolódás viszont azt is jelenti, hogy felértékelődik a tiszta energiához köthető technológiák szerepe, melyek az energiahasznosításban éppúgy terjednek, mint például a közlekedésben vagy az agráriumban.
Ezzel pedig együtt jár, hogy elképesztően nagy lett a kereslet a számítógépes chipek iránt. A félvezetők gyártása pedig nem is tudja tartani a lépést a kereslettel. Ráadásul olyan eszközökről van szó, amelyek ma már a hétköznapi élet legszélesebb skáláján is megtalálhatók, a gyerekjátékoktól a Teslákig. A kereslet és a kínálat közti szakadék növekedése pedig felvetette a kérdést, hogy a chip lesz-e az új olaj – írja az RT.com.
A koronavírus-járvány emellett váratlanul még fokozta is a keresletet a különféle félvezetőkre. Nemcsak a zöldenergiára történő átállás gyorsult fel, hanem az elektronikai cikkek iránti fogyasztói kereslet is megugrott. Ehhez jött még, hogy a gyártási kapacitások akadoztak, vagyis még tovább nőtt a szakadék a kereslet és a kínálat között.
Mindez pedig ismét átalakíthatja a geopolitikai viszonyokat, vagyis a 2020-as évek hasonlíthatnak az 1970-es évekhez, csak most nem az olaj, hanem a chip állhat a középpontban – derül ki a Barron’s elemzéséből. Vagyis ma a világ nem a közel-keleti olajra van súlyosan rászorulva, hanem az Észak-Ázsiában gyártott chipekre.
A globális chipgyártás 80 százaléka ugyanis ebben a régióban koncentrálódik, ami súlyos kiszolgáltatottságot jelent a vásárlóknak.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok már elkezdett dolgozni azon, hogy felpörgesse a hazai gyártását, de az elemzők hangsúlyozzák, ez egy hosszú éveken tártó beruházási folyamat és sokmilliárd dollárnyi tőkét igényel.
Bár a chiphiány várhatóan nem marad örökre a világgal, az elég biztosnak tűnik, hogy az irántuk mutatkozó globális kereslet még jó ideig nagyon erős lesz.
Ez pedig igen jelentős átalakulásokat hozhat a globális erőviszonyokban – ahogy egykor az olajpiac tette ugyanezt.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
