Lehet a mozgás a legjobb orvosság? Csolti Csaba gyógytornász a pszichológiát is belegyúrja a terápiába Károly Beáta2025. 10. 09., cs – 13:03
Csolti Csaba okleveles gyógytornász, személyi edző, mediátor, menedzser, a Szlovák Gyógytornászszövetség volt elnöke. Három gyermek édesapja. Folyamatosan fejleszti önmagát, legutóbb pszichológiát tanult a nagyszombati egyetemen.
Egy közép-szlovákiai kis faluból indultál, és Kassán, Budapesten, Londonban, Prágában, Pozsonyban tanultál gyógytornát. Miért ezt a hivatást választottad?
Az igazat megvallva, véletlenül jutottam el a gyógytornához. Mivel a gimnázium után nem kerültem be az orvosi egyetemre, nem akartam kihagyni egy évet, ezért jelentkeztem a gyógytornára. Az akkori kemény felvételit sikerült teljesítenem, és elkezdtem ezt a csodás szakot.
Miért nem tértél vissza az álomhoz, hogy orvosnak tanulj?
Mivel a mozgás, a sport gyerekkorom óta fontos része az életemnek, az első év befejezése után egyértelművé vált számomra, hogy ennél a szakterületnél szeretnék maradni.
A tanulmányaid során sokféle képzési formát kipróbálhattál. Mi tetszett, és mi nem külföldön?
Tapasztalatom az, hogy külföldön egyrészt interaktívabb a tanítás, másrészt a tudásnak és az oktatásnak tekintélye van (nem a titulus, hanem a tudás megszerzése a fő cél). És hogy mi nem tetszett? A magas tandíj.
Magyar anyanyelvűként és külföldi képzések után mi hozott vissza Szlovákiába? Lokálpatrióta vagy, ezért maradtál itthon, vagy ez ennél komplexebb?
A külföldi tanulmányokat minden fiatalnak ajánlom, de akármennyire is jó volt, számomra az otthon, a család, a barátok, a rendszer, amit ismerek, itt van.
Milyenek voltak az első évek, amikor dolgozni kezdtél? Gondolom, egyre többször láttál rá a rendszer hibáira. Sosem érezted, hogy nagyon nehéz az egészségügyben dolgozni?
A gördülékenység sosem volt a rendszer erőssége, de kihívásnak vettem, hogy ennek ellenére minél több betegen tudjak segíteni. Ebben a nehezen működő rendszerben sokszor küzdést jelentenek minden résztvevőknek a mindennapok, de végeredményben leggyakrabban sajnos a betegen csattan az ostor.
A legtöbben kórházban helyezkednek el, és később, a saját rendelő létrehozása után elhagyják ezt a keretet, te viszont még a Szent Mihály Egyetemi Kórházban is dolgozol. Miért vállalod, mit ad az a munka?
Nagy kórházban kezdtem, ahol gyakorlati tapasztalatok, kihívások tömkelegével volt lehetőségem találkozni. Miután a szakmai továbbfejlődés korlátait elértem, elindultam a magánszektorban, segíteni a betegeken és a problémákkal, fájdalmakkal küzdő klienseken. Miután aztán sikerült nagyobb szakmai elismerést elérnem az elmúlt harminc év alatt, megkeresett a kórház vezetősége, és megkért az együttműködésre mind a menedzsment, mind a komplikáltabb esetek oldása terén. A kórházban lehetőségem van műtétekre bejárni, így közelről láthatom a beavatkozások menetét, ami nagyban segíti a gyorsabb gyógyulási terv felépítését. Fontos lépés ez: együttműködik több szakember egy beteg érdekében.
Máshol is hasonlót tapasztalsz, kezdenek együttműködni a szakemberek, bevonva egymást a folyamatokba?
Ideális lenne, van is rá példa, de ez nálunk még gyerekcipőben jár. Ezen a téren is nagy fejlődésre van szükség.
A mozgásszervi betegségek esetében nagyon gyakran pont azt nem csinálják a betegek, amire a legnagyobb szükség lenne, a célirányos tornát. Ezzel miként tudsz megküzdeni?
Sok esetben alapvető probléma, hogy a betegeknek nem magyarázzák el érthetően, mi is az igazi ok, így hiányzik a motiváció a tornához. Nálam a fő cél az ok minél pontosabb diagnosztizálása, a terápia, a célirányos torna elmagyarázása, kipróbálása és a gyakorlatok leegyszerűsítése.
Milyen esetek foglalnak le leginkább gyógytornászként?
Nyáron a nagyobb sérüléseken kívül a légkondicionálók nem optimális használatából kialakuló ízületi átfázások okozta izombekeményedések a gyakoriak. Általában azonban az akut és komplikáltabb esetek, a hátgerinc és a központi idegrendszer megbetegedéseinek kezelésével, valamint a páciensek műtétekre való felkészítésével, a műtétek utáni állapotok gyógyításával foglalkozom sportolóknál és mindenki másnál.
A szakma egyik legjobbjának tartanak. Mi minden kellett ehhez?
Elsősorban az érthető, közvetlen kommunikáció, a kézzelfogható, hasznos tanácsok, és persze az elért eredmények szerepelnek a kliensek pozitív visszajelzéseiben. Mivel én nem csak gyógytornát tanultam, több látószögből tudom kezelni a hozzám fordulókat.
Mi mindennel foglalkozol még?
A gyógytornán és a kórházon kívül még két egyetem előadó tanáraként dolgozom, továbbá egészségügyi menedzsmenttel, munkahelyi egészségügyi felügyelettel foglalkozom, és én vagyok a Szlovák Nemzeti Néptáncegyüttes (SĽUK) főgyógytornásza is.
Hol és hogyan tudod kamatoztatni azt a sok pszichológiai alapú tudást, amit a képzéseid során megtanultál?
A munkám bármely területén, mind a gyógytornán belül (egyre több a pszichoszomatikus jellegű/eredetű diagnózis), mind a pedagógiai oktatásban, mind az egészségügyi menedzsment területén. Az élsportolók kezelése során különösen hasznomra válik.
Hogyan tudsz pihenni?
Számomra az aktív kikapcsolódási forma a legfeltöltőbb: a sport, a turisztika, az olvasás, illetve a párommal és a gyerekeinkkel való együttlét.
Van olyan, az életben alkalmazott alapfilozófiád, amit követsz?
A mai rohanó, digitális világban fontos egymás megértése, segítése az alázat és a kellő felelősségtudat mellett. Valamint, ahogy Márai Sándor is mondja: más vagy, én más vagyok, másságod gazdagít.
Szöveg: N. Mészáros Krisztina
Kapcsolódó cikkünk
A medencealapot erősítő torna mindenkinek ajánlott – kortól és nemtől függetlenül. A nőknél azonban különösen fontos szerepet tölthet be, főként a terhesség, a szülés és a menopauza időszakában. Ilyenkor a hormonháztartás változása az izmok és kötőszövetek gyengülését, valamint sorvadásos panaszokat idézhet elő – akár hosszú távon is. Mórocz Magdolna Kriston Intim Torna (KIT) trénerrel ezúttal arról beszélgettünk, hogyan támogatja ez a speciális mozgásforma a nők egészségét, öntudatát és életminőségét – a gyerekkortól egészen a változókorig.
Testtudatos kislányok
Magdolna gyerekeknek is tart előadásokat, ugyanis fontos, hogy a testtudatosság már ennyi idősen kifejlődjön.
„A test rengeteget tud tanulni, különösen gyermekkorban, amikor még nincs annyi gátlás, szégyen vagy előítélet. A probléma gyakran nem a testtel van – hanem azzal, hogy senki nem beszél róla.
Fontos lenne, hogy a gyerekek ismerjék a testüket, és nevükön tudják nevezni a nemi szerveiket. Ugyanakkor gyakori, hogy ha valakit azon kapnak, hogy megérinti magát ezeken a területeken, akkor megszégyenítik.
Az ilyen élmények hosszú távú következményekkel járhatnak.”
A KIT-tréner nem csupán előadásokat tart fiataloknak, a kliensei közt is vannak gyerekek. Vizeletcsepegés, székrekedés, megtartási zavar, aranyér – ezek a problémák gyakoriak már az alsó tagozatos gyerekeknél is.
„Nem kell ahhoz idősnek lenni, hogy stresszinkontinencia lépjen fel. Ez akkor történik, amikor a húgycső zártsága csökken a húgyhólyagból adódó nyomáshoz képest. Kialakulásának több oka is van. Hatalmas szerepe van a szokásoknak.
Egy olyan házba lépni, ahol vizeletfelfogó betéteket, pelenkákat használnak, és tárolnak a használat után, több mint kellemetlen.
Sok időseknek fura vagy semmilyen viszonya nincs a szeméremtestéhez, leginkább azért, mert így nevelték őket. Sokuknak még csak rágondolni is kellemetlen. A kislányok is nővé, majd nénivé fognak fejlődni. Még az elején járnak ennek a gyönyörű, sokszínű, érzékeny útnak, ezért érdemes már most kialakítani a testükhöz való pozitív viszonyt.”
Görcs nélküli hónapok
Később, a menstruáció kezdetekor is nagy segítséget nyújthatnak a medencealapi izmokat erősítő gyakorlatok. Sok nő azt hiszi, hogy a fájdalmas menstruáció „normális”. Hogy a görcs, a fáradtság, az ingerlékenység, a derékfájás is velejárója ennek az időszaknak. Pedig sokan nem is sejtik, hogy lehetne ez másképp is.
„Volt egy lány az egyik tanfolyamon, aki mindig annyira görcsölt, hogy már előre jelezte, az utolsó nap nem fog tudni eljönni, mert akkor kezdődik a vérzése. De a gyakorlatoknak köszönhetően végül ott ült az utolsó napon is, úgy, hogy nem voltak görcsei.
A gyakorlás hatására ugyanis a test ellazul, a kismedencei szervek jobban működnek, a vérkeringés javul, és a menstruációs tünetek enyhülhetnek – akár egészen meg is szűnhetnek.
Egyébként a menstruáció egyfajta fiziológiai edzés is, ilyenkor ugyanis fellazul a kötőszövet, a test pedig elkezd olyan állapotba kerülni, amit majd a szülés során is megél. Ha egy nő tudatosan figyel a menstruációjára, sokkal tudatosabban tud felkészülni a várandósságra, a szülésre, vagy akár a menopauzára is” – meséli a tréner.
A menstruációs eszközök közül a szakember nem ajánlja a tampont és más eszközöket, amelyek tágítják a hüvelyt – legalábbis nem mindennapos, rutinszerű használatra.
„Sokan nem tudják, de a tamponhasználat – különösen fiatal korban – hozzájárulhat a hüvelyszárazsághoz, a hüvely gyengüléséhez. Nem mondom, hogy mindenkinél így van. De azt igen, hogy aki tampont használ, annak biztos, hogy nem lesz erősebb a hüvelye tőle. Számos más lehetőség van: a menstruációs bugyitól az organikus betétig, amelynél nem káros anyagot használnak a fehérítésre, de a szabad, felelős döntéshez információk kellenek.”
Lazítani tudni kell!
A legtöbben a várandósságuk környékén találkoznak először az intim torna lehetőségével. Sokan vágynak ugyanis szép, könnyű és biztonságos szülésre, ehhez pedig elengedhetetlen a szülési izmok felkészítése.
„Nemcsak az erősítés, hanem a tudatos ellazítás is elengedhetetlen. Gyakran megfeledkezünk arról, hogy a feszítés – bár edz – meg is akadályozhat bizonyos folyamatokat.
Amikor az izom ellazul, az erek újra szabadon szállíthatják a tápanyagokat. Ha azonban folyamatosan feszülünk, akadályozzuk a vér és a tápanyagok szabad áramlását – mintha rácsuknánk az ujjunkra az ajtót: a nyomás blokkolja a működést.
Az izmokat erősítő megfeszítés éppúgy fontos, mint a tudatos, akaratlagos ellazulás, amit a legtöbbször (újra) kell tanulni” – magyarázza a tréner.
„A legjobb, ha ilyenkor a kismama le tudja kapcsolni a gondolkodó, racionális énjét, és teljesen átadja magát a testének, az ösztöneinek. A baba ebben együtt fog működni.
A test fantasztikusan alkalmazkodik, de hatalmas kihívás ellazulni akkor, amikor nyomni is kell. Ehhez kell a tudatos felkészítés, a rugalmasság.
Nem mellesleg a szülésre való testi felkészítés nagyon sokszor segíthetne elkerülni a gátmetszést – természetesen nem mindenáron, mert van, amikor valóban szükséges. De sokszor indokolatlanul végzik el, mert nincs megfelelő előkészítés. Azt szokták mondani: egy szülés felér tíz önismereti alkalommal. Sok minden történik ilyenkor testileg, lelkileg.”
Léteznek különböző eszközök is, amelyeket a szülésre való felkészüléshez, a hüvely tágításához ajánlanak, de ezek használatára nem biztatja a szülésre készülőket. A Kriston Intim Torna szakértője így fogalmaz:
„Ami igazán számít, az a tudatos, belső munka. Az ellazulás képessége. Gondoljunk csak arra, hogy ha nincs étvágyad, nem fogod kinyitni a szád – akkor sem, ha valaki bele akar tömni valamit. A testünk ugyanígy reagál: ha nem vagyunk készen, ha feszülünk, a test sem fog együttműködni. Hiába próbálunk kívülről beavatkozni.”
Szülés utáni időszak
A négylábúak esetében a hasfal tartja, hordozza a belső zsigereket. A felegyenesedett embernél mindez a medencefenékre hárul. A feszes hasizom azért is fontos, mert az is segít az egyénnek. Viszont az abdominális – hasűri – nyomásnak hosszú ideig kénytelen ellenállni – állófoglalkozás gyárban, ülőmunka irodában, cipelés a háztartásban, olyan sportok, amelyek a külsőt formálják, de belül gyengítik az izomzatot. Ilyenkor áll fenn a veszélye annak, hogy a belső nyomás a testnyílásokon keresztül kinyomja a medencei szerveket.
Az intimtorna-gyakorlatokat szülés, császármetszés után is javasolják, mert segítenek az olyan tünetek megszüntetésében, mint a vizeletcsepegés, az aranyér, a hólyagsérv, a méhsüllyedés, a végbélsérv, a hüvelyszárazság, a libidóhiány, vagy épp a tág hüvely.
„Számos sebészeti beavatkozást fejlesztettek már ki azért, hogy az elgyengült hüvelyt újra szűkké varázsolják, azonban izmot csakis edzéssel fejleszthetünk. Felmerülhet az aggodalom, hogy túl lehet edzeni a gátizmokat – de ez nem lehetséges. Ha edzett a medencefenék, akkor a feladatát könnyedén elvégzi. Az erősítő, karbantartó gyakorlatokat elsajátítva a mindennapokban optimálisan tudjuk működtetni a testünket és a mozdulatainkat. A szervi süllyedések, előreesések mind a medencefenék gyengeségével kezdődnek. Ezt tudatos hozzáállással és megfelelő gyakorlatokkal előzhetjük meg.”
A tréner viszont azt is tapasztalja, hogy az intim torna sokszor túlmutat a fiziológián: ha valaki gyakorlatozik, egyfajta önismereti utat jár be.
„Barátságot köt a testével, egy olyan területtel, amit sokszor a neveltetés, vallási beidegződések vagy szégyenérzet elzár” – teszi hozzá.
Változókor, változó igények
Sokan csak akkor kezdik el keresni a testi-lelki megoldásokat, amikor már a változókor jeleit tapasztalják. Pedig a test már jóval előbb szól.
A „perimenopauza” akár 6-8 évvel a menstruáció befejeződése előtt elindulhat – akár 43-45 éves kortól, de előfordulhat még korábban is, ha az életmód, a genetika vagy a stressz gyorsítja. Ebben az időszakban megváltozik a hormonháztartás. Lazul a kötőszövet, csökken az ösztrogén, változik a hüvely pH-értéke, savasabbá válik, gyakoribbak a vizelettartási gondok, csökken a libidó, néha átmenetileg, de a hüvelyszárazság, az aranyér, a méhsüllyedés is jellemző.
És ami még fontosabb: változik a testhez való viszony is. Az a nő, aki addig „nem foglalkozott ezzel a területtel”, most egyszer csak szembesül vele – és néha a pánik viszi el először a tréningre. „A változókor nem azt jelenti, hogy már nem fontos a testem. Hanem azt, hogy most válik igazán fontossá” – fogalmaz a tréner. A libidóról pedig így vélekedik:
A szex nem mindig a fő attrakció – de a kapcsolat egyik nyelve. És ha egy nő el tudja engedni magát, ha a párja is megértő, akkor a vágy, az érintés, a test élménye újra megérkezik. A test emlékszik.
Ezért fontos, hogy ne csak a fizikai, hanem az érzelmi, kapcsolati oldalát is lássuk ennek a területnek. Az önismeret, a testérzékelés, a szexualitás – ezek mind összefüggnek. És minden élethelyzet új kérdéseket hoz. „A megelőzés nem a nőgyógyászati rendelőben és az urológiai kivizsgálásnál kezdődik. A prevenció első számú lépései közé a megfelelő, egyénre szabott gyakorlatok elsajátítása, a rutinban végzett szokások átfésülése – annak tudatosítása, hogy mivel ártunk és mivel használhatunk a gáti egészségünknek –, illetve az érzelmek átgondolása tartozik.”
A medencefenék izmai szoros kapcsolatban állnak a hát, a has és a csípő izmaival – ezért a hátfájás enyhítésében is segíthet az edzésük. Kölcsönösen segítik egymás működését, ezért dinamikusan kell edzeni az összes területet. „Sokszor találkoztam 20 éves tréneri működésem alatt azzal, hogy a rendszeres gyakorlás eredményeként megszűnt a nők hosszú ideje fennálló hátfájdalma. Mindössze két hét alatt.”
A hátfájáson is segíthet a medencefenék edzése
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
