Tévhit, hogy az atópiás bőrgyulladást, vagyis dermatitiszt, népies nevén ekcémát a mosószerek vagy a szappan váltja ki, s az sem igaz, hogy a legjobb gyógyszere a méz. Nincs ellene vakcina, és a kókuszolaj sem tünteti el. A felsorolt téves állítások is jelzik, hogy az emberek milyen keveset tudnak erről a betegségről. Mivel közeleg a virágpor-allergiák főszezonja, nem árt elismételni a legfontosabb tudnivalókat erről a nem fertőző krónikus bőrbetegségről.
Az atópiás bőrgyulladást a test természetes védekezőrendszerének túlzott aktivitása váltja ki. Immunbetegségről van szó, amire az jellemző, hogy a szervezet még a legártalmatlanabb anyagokra is reagál, ami gyulladásos folyamatokat indít el. Amit a bőr felszínén látunk, az csak a mélyebb gyulladásos betegség látható következménye. Az immunrendszer egyensúlyának felborulásán kívül környezeti tényezők is szerepet játszanak kialakulásában.
Dr. Mária Šimaljaková, a pozsonyi egyetemi kórház dermatovenerológiai osztályának főorvosa szerint leggyakrabban a térden, a könyökön, a nyakon, a tenyéren és az arcon mutatkoznak meg a tünetek, de a test bármely részén megjelenhetnek. Amikor a bőr tiszta, nem viszket, a szervezetben akkor is jelen lehet a gyulladás, és csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg a kellemetlen tünetek. Ez a magyarázata annak, hogy miért váltják egymást a jobb és a rosszabb időszakok. A bőr állapotának romlása, a viszketés intenzitása és gyakorisága minden betegnél más lehet és máshol jelenhet meg. Ezenkívül egyéb betegségek is megjelenhetnek. A súlyos és közepes erősségű bőrgyulladásban szenvedők 72 százalékánál asztma, élelmiszer- allergia, allergiás nátha, orrpolip, krónikus melléküreg-gyulladás jelenhet meg.
„A fájdalmas foltok a test felületének több mint 50 százalékát boríthatják. Erős viszketés, bőrszárazság, repedezés, kivörösödés, varképződés és nedvesedés kísérheti. Az állandó vakaródzás károsíthatja bőrt és megnöveli a fertőzés veszélyét” – figyelmeztetett dr. Dušan Buchvald, a Szlovákiai Dermatovenerológiai Társaság elnöke. Minél jobban vakaródzik a beteg, a tünetek annál rosszabbak. A vakaródzás rontja a bőr állapotát, fokozza a gyulladást, és megnöveli a vírusos és bakteriális fertőzés veszélyét.
Az, hogy az atópiás dermatitisz krónikus betegség, azt jelenti, hogy rendszerint nem múlik el néhány napon vagy héten belül. Javulhat vagy romolhat a bőr állapota, de rendszeresen visszatérnek a tünetek. Jelenleg a világ népességének 2–10 százalékát érinti ez a betegség. Igazi okát nem ismerjük, de a tudósok úgy vélik, hogy a genetika és más tényezők kombinációja váltja ki. Ha az egyik szülő ekcémás vagy asztmás, esetleg szénanáthában szenved, 50 százalék a valószínűsége annak, hogy a gyerek a felsorolt betegségek közül egyre számíthat.
„Az ekcéma jelenleg a leggyakoribb krónikus gyulladásos, nem fertőző gyermekkori bőrbetegség. A gyerekek 12–16 százalékát érinti. Az elmúlt 30 év alatt a betegek száma megháromszorozódott. Bár a korral enyhülhetnek a tünetek, több esetben felnőttkorban is elkísérik a beteget. A felnőttek körében 1–3 százalék a betegek száma. Mivel erős viszketés kíséri, nemcsak a beteg, hanem a család életminőségét is nagyban befolyásolja. Állandó bőrápolást, jó beteg-orvos kapcsolatot, türelmet és fegyelmet követel meg” – hangsúlyozta Jana Nemšovská immuno-allergológus.
Fontos, hogy tudjuk, ilyenkor nemcsak a bőr, hanem a lélek is szenved. Mivel gyakran látható helyen vannak a tünetek, a beteg szorong, szégyelli magát, s emiatt kerüli a társaságot. A betegek fele boldogtalan, depressziós. Az éjszakai viszketés miatt sokan rosszul alszanak, másnap fáradtak, nem tudnak munkájukra összpontosítani, kerülik az embereket, idegesek, hipochonderek, dühkitöréseik vannak, önbizalomhiányban szenvednek.
Mindig a külső, lokális kezelés az első. Ide tartozik a tisztító fürdő, ami eltünteti a szennyeződéseket és a baktériumokat. Fontosak a krémek – télen a zsírosabbak – is. Legjobbak az enyhén savas pH-értékűek, amelyek javítják a bőr sérült védekezőképességét, visszatartják a vizet, a bőr nem szárad ki, eltűnnek a repedések, és nem jutnak a bőrbe káros anyagok. Hasznosak a pakolások és a lokális kortikoszteroidok is. Megelőzésképpen a hosszú távú gyulladáscsökkentő kezelés is hasznos. Fontos szerepet játszanak a nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények. Az ichtamoltartalmú készítmények csökkentik a gyulladást és enyhítik a viszketést. A standard kezelés részei az antihisztaminikumok, amelyek enyhítik a viszketést, továbbá az antibiotikumok és immuno-modulálók. A kezelés minőségileg új szakaszát jelenti a biológiai kezelés, ami a gyulladásos folyamatba avatkozik be. Ez a kezelés új reményt jelent az orvosoknak és a betegeknek egyaránt.
(kovács)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
