Egyre több európai állam próbálkozik a párhuzamos társadalmak felszámolásával. Most épp a liberális Hollandiában fogalmazódott meg a muszlim gettók felszámolásának ötlete.
Már a holland parlament új ülésszakának kezdetén heves vitát generált a migráció kérdése: Klaas Dijkhoff, a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője ugyanis a dánokéhoz hasonló gettótörvény elkészítését szorgalmazta. A Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobbközép-liberális VVD politikusa szerint az államvezetés egyszerűen nem hunyhat szemet afelett, hogy Hollandiának akadnak olyan részei, ahol bizony nem a hazai értékek dominálnak, így a szóban forgó, gettósodott területeken legalább kétszer olyan súlyos büntetőintézkedéseket vezetne be.
Talán nem meglepő, hogy Dijkhoff elsősorban a bevándorlók lakta, magas munkanélküliségi és alacsony iskolázottsági mutatókkal jellemezhető negyedeket említette elrettentő példaként. A terv szerint a problémás területeken nemcsak súlyosabb bírságot kapnának a bevándorlók, de arra is köteleznék őket, hogy gyermekeiket a holland, illetve a demokratikus értékek elsajátítására neveljék.
– Bár a gettó szó súlyos tartalommal bír, az országunkban valóban vannak olyan párhuzamos társadalmak, ahol a férfiak nem engedik ki a házból a feleségüket, a gyermekek négyéves korukig egy szót sem beszélnek hollandul, a lányoknak pedig az apák választanak házastársat – idézte a holland Algemeen Dagblad lap a frakcióvezetőt, aki arról is beszélt: néha bizony kevésbé liberális eszközöket kell alkalmazni a kitűzött célok elérése érdekében.
A holland politikus kimondottan a dán példából indult ki: Koppenhága még május végén döntött róla, hogy 2030-ig gettómentessé teszi az országot, így a zömében bevándorlók lakta negyedekben hamarosan kötelező lesz a dán értékek, illetve a keresztény ünnepek ismerete.
Amennyiben a szülők utóbbit nem teszik lehetővé a gyermekeiknek, a szociális juttatásoknak is búcsút mondhatnak. Dániában közel hatvanezren élhetnek muszlim gettókban, míg Hollandiában a konzervatív sajtó legalább negyven no-go zóna létezését feltételezi. A Benelux államban politikai akadálya is van a beharangozott gettótörvénynek: a hágai kormány ugyanis négypárti, és az azt alkotó liberálisok máris idiótaságnak bélyegezték az integrációs tervet.
Kisebb meglepetésre a szintén kormánypárti (ál-)kereszténydemokraták sem túl lelkesek: szerintük egész egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy ugyanazt a bűncselekményt különböző városrészekben máshogy büntessék. Az ajvékkórus közben "a holland történelem sötétebb időszakainak visszaköszönésével" érvel, bár ez kivételesen nem a gaz nácik hatmilliárd áldozatára utal: az ötvenes években ugyanis megesett, hogy a holland gyarmatokról bevándoroltak integrációját a hatóságok rendszeres házlátogatásokkal ellenőrizték, emlékeztetett a Discover Society portál.
A dán példa
Dánia egyike azoknak az országoknak, amelyek a leghamarabb reagáltak a 2015-ben kezdődő bevándorlási válságra: az észak-európai ország már 2016 januárjában elfogadott egy törvényt, amelynek egyértelmű célja, hogy az ország minél kevésbé legyen vonzó a migránsok számára: eszerint a hatóságok elkobozhatnak a "menekültektől" tízezer koronát, azaz körülbelül 1340 eurót, illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat annak érdekében, hogy ezzel a migránsok is hozzájáruljanak saját ellátásuk költségeihez. Idén májusban a dán törvényhozás megszavazta az arcot eltakaró ruhadarab, azaz a burka és a nikáb viselésének tilalmát, nemrég pedig a kisebbségben kormányzó jobboldali koalíció azt is napirendre tűzte, hogy megtagadja az állampolgárságot minden olyan bevándorlótól, aki az állampolgári eskü letételekor megtagadja, hogy kezet fogjon az ellenkező nemű polgármesterrel. Az egyértelműen mohamedánokat célzó törvény persze az ellenzék szerint túlzás, és elképesztő, hogy „a bevándorlási minisztériumban ilyenekkel töltik az időt”, a konzervatívok szerint viszont ez valós probléma, amiről beszélni kell.
(Magyar Idők nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
