Friedrich Merz leendő koalíciója arra akarja kényszeríteni az EU-t, hogy vizsgálja meg a források visszatartását és a szavazati jogok felfüggesztését Magyarországtól – írja a POLITICO.
A hivatalba lépő német kormány azt állítja, hogy nyomást fog gyakorolni az Európai Unióra, hogy végre ráharapjon a helytelenül viselkedő országok miatt – vékonyan burkolva Orbán Viktor Magyarországára.
Friedrich Merz leendő kancellár konzervatívjai és valószínűsíthető balközép koalíciós partnerük, a Szociáldemokrata Párt (SPD) megegyeztek abban, hogy pénzvisszatartást követelnek a tömbtől, és felfüggesztik a szavazati jogokat az olyan országoktól, amelyek megsértik az olyan kulcsfontosságú elveket, mint a jogállamiság – derül ki a POLITICO által látott koalíciós megállapodás tervezetéből.
Bár Magyarországot név szerint nem említették, a megállapodástervezet egyértelműen az EU legrosszabb vétkesére utal, akit évek óta azzal vádolnak, hogy a demokratikus normákhoz rontja a labdát, csorbítja a sajtószabadságot és korlátozza a bírák függetlenségét.
A német pártok – Merz győztesei és az utolsó kormányt vezető SPD – jelenleg koalíció létrehozásáról tárgyalnak, és hivatalba lépésük előtt meg kell állapodniuk az alapelvekről. Egy olyan megállapodás, amely arra irányul, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra az olyan országok után, mint Magyarország, egy sor ideiglenes megállapodás részét képezi, amelyek olyan sokrétű kérdéseket fednek le, mint a migrációs politika, a szén- és jóléti kiadások fokozatos megszüntetése.
„A korábbinál sokkal következetesebben kell alkalmazni a meglévő védelmi eszközöket, a kötelezettségszegési eljárásoktól és az uniós források visszatartásától a tagsági jogok felfüggesztéséig, például a szavazati jogig az EU Tanácsában” – írták a Merz-féle konzervatív blokk és az SPD tárgyalói az EU-politikáról szóló koalíciós megállapodás tervezetében.
Az Európai Parlament 2018-ban indította el Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárás – más néven „nukleáris opció” – első szakaszát a blokk alapvető értékeinek és alapvető jogainak „súlyos megsértésének” gyanúja miatt. Ám az a folyamat, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet, a tagországok közötti politikai megosztottság miatt megrekedt.
Az emberi jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége miatti aggodalmak közepette az Európai Bizottság 2022-ben mintegy 22 milliárd euró uniós készpénzt zárolt le Magyarországnak. Tavaly végül több mint 10 milliárd eurót oldott fel, ami ellenreakciót váltott ki .
A másik vitapont az EU és a magyar kormány között Orbán Moszkvával szembeni barátsága, Budapest pedig többször is élt vétójogával, hogy megakadályozza az orosz oligarchák és katonai főnökök elleni szankciókat .
A vétójog megkerülése érdekében a hivatalba lépő német kormány „a minősített többségi szavazás kiterjesztését akarja támogatni az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) bizonyos kérdéseiben, például a szankciók kiszabásában”. Ez lehetővé tenné a döntések meghozatalát magyar jóváhagyás nélkül.
Tágabb értelemben a koalíciós tárgyaló felek megfogadták, hogy proaktívabb szerepet vállalnak az európai színtéren a Weimari-háromszög – Franciaország, Németország és Lengyelország laza szövetsége – felhasználásával az uniós politika alakításának eszközeként. Az előző, az SPD-s Olaf Scholz vezette koalíciós kormány alatt Németország viszonya Franciaországgal és Lengyelországgal megromlott.
„A weimari háromszögben szoros koordinációra fogunk törekedni minden lényeges európai politikai kérdésben, hogy egységesebben tudjunk fellépni az EU egészének szolgálatában” – áll a megállapodástervezetben, megismételve Merz hivatalba lépő kancellár korábbi nyilatkozatait, aki kijelentette, hogy hivatali első napján Párizsba és Varsóba utazik.
A konzervatívok megfogadták, hogy foglalkoznak egy, az európai fővárosokban gyakran elhangzó, Németországgal kapcsolatos panasszal: Németország tartózkodása a fontos uniós kérdésekről szóló szavazáson, amelyet ironikusan „német szavazásnak” neveznek.
Amikor a német minisztériumok maguk is ellentmondásban vannak az EU politikájával, az ország általában tartózkodik az uniós szavazástól. Merz ugyanakkor megfogadta, hogy nem lesz ilyen német tartózkodás, amikor az ő vezetése alatt tartanak kulcsfontosságú brüsszeli szavazásokat.
De konzervatívjai és az SPD nem értenek egyet abban, hogyan valósítsák meg ezt. A konzervatívok azt szeretnék elérni, hogy Merz nagyobb beleszólást kaphasson Németország helyzetébe a kiemelt jelentőségű EU-szavazások kapcsán, ha „a koordinációt kezdettől fogva átvállalja, vagy az eljárás során átveszi annak irányítását”. Az SPD ezzel szemben a „tárcaközi elvhez” szeretne ragaszkodni, megoldja a tárcák közötti vitákat.
A kormány EU-val kapcsolatos álláspontjáról szóló megállapodás tervezete a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken állásfoglalások kidolgozására létrehozott 16 pártközi munkacsoport egyikétől származik. Péntek délután a meghatározó politikusok megkezdték a végső tárgyalásokat, hogy a munkacsoportok tervezetei alapján egységes koalíciós megállapodást alkossanak.
A végleges koalíciós megállapodás már április közepén megszülethet.
Megosztás
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
