Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
Százharmincegy év telt el a Whitechapel nyomornegyedben történt szörnyűségek óta: London e sötét kerületében legalább öt nőt küldött át a másvilágra a „Jack the Ripper” – Hasfelmetsző Jack – néven jegyzett sorozatgyilkos. Kiléte azóta is ismeretlen.
Időnként „a legvalószínűbb tettes” szintjéig jutnak el szorgos kutatók.
Nincs restelkednivalója a magyar bűnüldözésnek amiatt, hogy két évtizede csak megkérdőjelezett eredményt ért el az annak idején nagy port fölverő, azóta nagyrészt feledésbe merült Fenyő-gyilkosság ügyében.
Sok-sok más ügy földerítetlen és az is marad – itthon, és szerte a világban.
Az alapkérdés: cui prodest csak kiindulási pontnak jó. Kiknek volt hasznos a sodró erejű vállalkozó eltávozása az üzleti életből? Kik jutottak nagyobb lehetőséghez? Kiknek az ellenlábasa kapcsolódott ki? Kik milyen eredményes ügyleteket – köztük vagyonszerzéseket – bonyolítottak le Fenyő után?
Róluk minden bizonnyal listát készített a detektív testület.
És megpróbálták szűkíteni a kört, tanulmányozva azt is, hogy a korábban Fenyő által birtokolt vagyonszférába utóbb kik hatoltak be. Valószínűleg szemmel követték az üzleti folyamatokat – noha ezek az adatok konkrét bizonyításra egyáltalán nem használhatók fel.
Kiknek lehetett kapcsolata a „munkára” felbérelhető körrel?
Önmagában ez az adat is csak továbblépéshez jó, bizonyításra nem szolgál. Ilyen rendkívül súlyos ügyben jelentős „bizalmi viszony” föltételezhető a felbujtó és a felbujtott között. Apróhirdetéssel nem kereshető alkalmas feladat-végrehajtó.
Kiknek volt kellő bankbetétjük vagy bankjegygyűjteményük?
Szerepel egy szám a sajtójelentésekben – a jelzett összeg felét állítólag valaki átvette, de nem hajtotta végre a tettet egy állami őrizetben lévő ember szerint –, a valós fizetség azonban minden bizonnyal sokszoros lehetett. Vélhetően kiknek volt igénybe vehető tőkéjük?
Mindez szűkítheti a kört.
Bizonyításra azonban kevés: több, érdemi információt tartalmazó, egybehangzó vallomás kell, rögzítve, hogy önmagában egy beismerő vallomás is kevés, ha abban nincsenek lényegbevágó részletek.
Érdemi bizonyítékról pillanatnyilag nem tud a közvélemény.
Nyilvánosságot kaptak bizonyos magnófelvétel-részletek, ezek semmit nem bizonyítanak: éppúgy felhasználhatóak az ártatlanság bizonyítására, mint a gyanúba hozás hangsúlyozására – azaz jogügyben valószínűleg illusztrációnak is lengék.
Lehetnek más magnófelvételek – ezekről a nyilvánosság nem tud.
Esetleg eddig hallgató szereplő vonható be. A tettet végrehajtó személy ismert, börtönbüntetését tölti. A felbujtást közvetítő személy erősen körvonalazható, ő készített magnófelvételeket, jelenleg ő is államilag őrzött körülmények között él.
Az emberi psziché az egyik legtalányosabb képződmény.
Senki nem tudja megjósolni, kiszámítani még kevésbé, hogy több éves elzártság kire hogyan hat. Truman Capote Hidegvérrel – In Cold Blood – című regénye azáltal vált megírhatóvá, hogy egy gyilkos, Perry Smith egyszer csak hajlandó volt beszélni arról az 1959. november 14-ei éjszakáról, amelyen bűntársával egy négytagú családot megöltek.
Korábban hosszú ideig nem nyílt meg.
Lehet, hogy a Fenyő-ügyben is lappanganak információk a mélyben, amelyek egyszer csak – mint Perry Smith esetében – felszínre kívánkoznak. Az így napvilágra törő állítások is erősen megkérdőjelezhetők lennének azonban, hiszen – mint tudjuk – az emberi psziché az egyik legtalányosabb képződmény.
Jelenleg két tényállítás betonbiztos: Fenyő Jánost megölték.
Bizonyos az is, hogy ki volt a tettes, ő börtönbüntetését tölti. Volt egy közvetlen megbízó, és valószínűsíthetően volt egy felbujtó is.
Ez utóbbi személyéről csak megkérdőjelezett állítások lebegnek.
A tett elkövetése és az ügyben foganatosított őrizetbe vétel között több mint 20 év – az elévüléshez elegendő idő – elmúlt. A gyilkosság 1998. február 14-én történt, a gyanúsított előállítása 2018. április 17-én került sorra.
Ez is különössé teszi az ügyet.
Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
Kovács G. Tibor
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
