Ismeri valaki Vytenis Povilas Andriukaitis nevét? Nem? Pedig nem ártana, mert ő az az uniós komisszár, aki vigyáz a tagországok polgárainak egészségére, nehogy azok a vesztükbe rohanjanak. Azért kap havi 25 ezer eurót ez a meg nem választott, de gondosan kijelölt litván politikus, hogy megvédje az embereket saját maguktól. Meg például a sült krumplitól. Jobban mondva a barnára sült rósejbnitől, burgonyasziromtól (a fiatalabbaknak: chipstől).
Mint tudjuk, az EU gigantikus harcban áll a feltörekvő nácizmussal, aminek a színe hagyományosan barna. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt napokig csócsáltak egy német riportert, aki barna ingben szerepelt a tévében. Oh, mon Dieu! A szép barna, ropogósra sütött hasábburgonya tehát egy földalatti összeesküvés jelképe lenne? A konyhák kódolt üzenete a titkos nácikok felé? Mikor kéjelegve beleharap az európai polgár, megszólaltatva közben a jellegzetes „krakk” hangot, az egyúttal lázadást jelentene az európai értékek ellen? S ráadásul a belgák fejlesztették máig is utolérhetetlen színvonalra a pommes frites-t (legyünk végre kozmopoliták!) dupla, ismétlem, DUPLA kisütéssel… Az Istenek, akarom mondani, a brüsszeli EU elit alkonya lenne egy ilyen komplott.
Történetünk hőse azonban megtalálta a megoldást! Heuréka! Laola! A burgonya ezentúl sápadt lesz, kerül, amibe kerül! Az éttermeket, a gyorsakat is, kötelezni fogják a világos, talán nem annyira ropogós, nem annyira átsült, de korrekt színű pommes gyártására. Az ehhez felhasznált krumpli csak alacsony keményítőtartalmú lehet, ellentétben azzal, ahogy a nagyi oktatta anno. Ezt a burgonyát ráadásul vízbe kell majd áztatni, hogy a maradék saját lisztes anyaga is kimosódjon. A sütőben elkészíthető rósejbni használati utasításához a gyártók a jövőben színtáblázatot fognak mellékelni, amely megmutatja a tudatlan polgárnak, mikor kell az ételt a sütőből kikapkodnia, különben irgum és burgum, továbbá rákkeltő is lehet…
Körülbelül tíz évvel ezelőtt kapta fel a világsajtó az acrylamid témát, miszerint minden lisztes, keményítős élelmiszerben, amit megsütnek, jelen van ez a „veszélyes” anyag: a kenyértől a süteményig gyakorlatilag majdnem az összes közkedvelt élelmiszer gyanússá vált. Amit elfelejtettek közölni a fiúk és lányok a médiastrichről, hogy az emberi szervezet is megtermeli a maga acrylamid adagját. Vicces módon a testben levő acrylamid mennyiségét alkohollal lehet csökkenteni. Szerintem a Teremtő jó kedvében volt, mikor ezt kitalálta. Akárhogy gyúrt azonban a sajtó a témára, semmilyen körülmények között nem lehetett az acrylamid rákkeltő hatását tudományosan bebizonyítani. Mióta az emberiség kitalálta a tűzkészítés módját, azóta használja azt ételkészítésre. Ebben a folyamatban ezernyi anyagváltozás történik: hasznos és kevésbé egészséges átalakulásoknak lehetünk tanúi főzés-sütés közben, de ezek általában szinkronban, illetve pozitív kölcsönhatásban vannak egymással. Kivéve persze, ha az ember szénné éget valamit, de arról speciel nem az EU tehet.
Az más kérdés, ha laboratóriumi körülmények között, az ott kísérleti célra használt patkányoknak az acrylamid ezerszeres dózisát adják annak a mennyiségnek, mint amit a gyanútlan polgár egy adag sült krumpli elfogyasztásakor magához vesz. Az ilyesminek adott esetben negatív következményei lehetnek. Valljuk be őszintén, látott már valaki rósejbnit sütögető rágcsálókat? Biztos, hogy a patkányok genetikailag a főtt, vagy sült ételekhez szoktak amúgy?
Én viszont örülök annak, hogy ez a bizonyos Vytenis Povilas Andriukaitis úr (szabad még ilyet mondani, nem szexizmus???) gondoskodik rólunk. Ezek szerint akkor már minden problémánk megoldódott. Az EU lustán hátradőlhet és malmozhat. Alkalmanként megtekintheti a köldökét is, hogy legyen némi változatosság ebben a mennyei, ámde kissé unalmas és eseménytelen világban.
The post Le a náci krumplival! appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
