Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak "nem nyilvános" kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.
"Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal" – mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre "a moszkvai kollégájával".
Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.
Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, "minél tovább kényszerítik Zelenszkijt a háborúra". Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és arra hívta fel az Európai Unió és a NATO "józan" politikusait, lássák be, zsákutcába vezet a háború, amelyet az elképzelésük alapján azon Zelenszkij-rezsim által vívnak Oroszország ellen, amely nem igazolta a vele szemben támasztott elvárásokat.
Egyedülálló gyakorlat Orbán elküldése kávézni
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.
"Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából" – mondta.
Az Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntést átpolitizáltnak nevezte.
"Az EU-nak az a vágya, hogy ilyen módon mutassa ki támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t" – vélekedett.
Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, "Oroszország bosszantására" irányuló kísérlet.
"Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható" – tette hozzá.
Peszkov "egyedülálló gyakorlatnak" nevezte azt, ahogyan Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai csatlakozási tárgyalások ügyében megtartott szavazás idején Orbán Viktor miniszterelnököt elküldte kávézni. A magyar kormányfőnek az uniós csúccsal kapcsolatos kijelentéseire reagálva kijelentette: "Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk" – mondta Peszkov.
Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint "nem szabad azt gondolni, hogy Magyarország és egy sor más ország, amelyik a saját érdekeit védi, oroszbarát lenne". "Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett. És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk" – tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.
Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amelyet senki nem fenyegetett, és amellyel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Kijelentette, hogy Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára "nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni".
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
