A második nyugdíjpillérben takarékoskodók több mint fele garantált kötvényalapokban tartja a megtakarításait, amelyek hozama elenyésző. Hogy javítson a helyzeten, a munkaügyi tárca látványos változásokat tervez, a fiatalokat a nagyobb hozamokat biztosító alapokba terelve. Mit szólnak mindehhez a magánnyugdíjpénztárak?
A második nyugdíjpillérben jelenleg több mint 1,7 millióan takarékoskodnak az idős éveikre. Az eddig megtakarított pénzüket, nagyjából 11,6 milliárd eurót öt magánnyugdíjpénztár kezeli. Az ügyfeleik számára hosszabb távon az index- és részvényalapok biztosítják a legnagyobb hozamot, a probléma azonban az, hogy a megtakarítók több mint fele garantált kötvényalapokban tartja a megtakarításait, amelyek hozama elenyésző.
„Ennek véget kell vetni. Szeretnénk elérni, hogy a megtakarítási szakasz után az embereknek a lehető legnagyobb összeg álljon a rendelkezésükre”
– állítja Milan Krajniak munkaügyi miniszter, aki épp ezért látványos módosításokat tervez a második nyugdíjpillérben. A szaktárca hétfőn, május 2-án bejelentette, hogy tárcaközi egyeztetésre bocsátja az ezzel kapcsolatos elképzeléseit, a parlamentnek pedig júniusban kellene tárgyalnia a változásokról. Ha a jelenlegi kormányválság ellenére a parlament is rábólint a változásokra, ezek nagy része már a jövő év elejétől, egy részük pedig 2024-től léphet életbe.
A legnagyobb változásra azok az 54 év alatti magánnyugdíjpénztári ügyfelek számíthatnak, akik a 2013-as, kötvényalapokba történő tömeges átcsoportosítás óta semmit sem tettek a megtakarításaikkal. Nagyjából 567 ezer ügyfélről van szó, akik eddig mintegy 3,3 milliárd eurót spóroltak meg. Az új szabályok szerint az ő megtakarításaik egy részét – az életkoruktól függően – részvényalapokba helyezik át. A magánnyugdíjpénztárak erről – persze, csak ha a parlament elfogadja az ezzel kapcsolatos módosításokat – jövő január végéig tájékoztatnák az érintett ügyfeleiket. Ez utóbbiaknak ezután két hónapjuk lesz annak az eldöntésére, hogy egyetértenek-e az átutalással, vagy sem.
Az új ügyfeleknek viszont eleve alapértelmezett befektetési stratégiát határoznak meg, vagyis a fiatalok kockázatosabb, nagyobb hozamot biztosító alapokban kezdenek el takarékoskodni, idővel pedig a pénzüket konzervatívabb alapokba helyezik át. A második pillérhez csatlakozók esetében egy egyszerű elv szerint járnak el: a nyugdíjban elérhető hozam maximalizálása érdekében a megtakarításaikat 45 éves korukig kockázatosabb, de magasabb hozamú alapokban tartják majd. A konkrét részvény- vagy indextermékre a megtakarítónak a nyugdíjpénztára tesz majd javaslatot. Ha az ügyfél eléri a 45 éves korhatárt – a kockázatcsökkentés érdekében – a megtakarításait fokozatosan garantált kötvényalapokba helyezik át. Krajniak szerint 45 éves kor után a megtakarított összeg 12,5 százalékát utalnák át hároméves időközönként a konzervatívabb alapokba. A magán-nyugdíjpénztárak feladata lesz annak eldöntése, miként hajtják majd végre az átutalásokat, hogy elkerüljék a piaci ingadozások okozta veszteségeket.
A fennmaradó 1,1 millió ügyfél a jövő év elején kap egy borítékot, amelyben majd arról tájékoztatják őket, hogy az alapértelmezett befektetési stratégiának megfelelően takarékoskodnak-e a nyugdíjukra, és ha nem, mit kellene tenniük annak érdekében, hogy a megtakarításaik értéke gyorsabb ütemben nőjön. A munkaügyi tárca ezen kívül megszüntetné a személyi nyugdíjszámla számlavezetési díját és az indexalapokban levő eszközök értéknövekedésének a díját is.
A jelenlegi helyzethez képest jelentős változásnak számít az is, hogy 2024-től megszűnne a második pillérben megtakarított összeg egyösszegű kifizetésének a lehetősége. A munkaügyi minisztérium szakértői szerint ezt a nyugdíjasok érdekében teszik, nem szeretnék ugyanis, ha az évek során felhalmozott összeget a nyugdíjasok azonnal elköltenék, veszélybe sodorva a későbbi megélhetésüket. Az első tíz év alatt a nyugdíjasoknak a magánnyugdíjpénztártól így fokozatosan meg kellene kapniuk a megtakarított összeg felét, majd a másik feléből élethosszig tartó nyugdíjat vásárolhatnak. Addig is a fennmaradó megtakarítások örökölhetők. Ennek az előnye, hogy az első tíz évben a megtakarítások egy része tovább gyarapszik.
„A Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) határozottan támogatja a munkaügyi tárca azon elképzeléseit, amelyek szerint az ügyfeleik egy részét nem garantált alapokba irányítanák át” – jelentette be csütörtökön Miroslav Kotov, az ADSS elnökségének a vezetője, aki szerint azonban a takarékoskodók 3,3 milliárd eurónyi megtakarított vagyonára vonatkozó átruházási szabályokat elégtelennek tartják. „Olyan átlátható és érthetően megfogalmazott szabályokat kellene hozni, amelyeknek köszönhetően elejét vehetjük a magánnyugdíjpénztárak és az állam ellen indított pereknek és panaszoknak” – figyelmeztet Kotov.
„A második nyugdíjpillérről szóló jogszabály munkaügyi tárca által bejelentett módosításától azt várjuk, hogy a jövőbeni nyugdíjasok megtakarításai az eddiginél nagyobb hozamot biztosítanak majd, stabilizálják a nyugdíjrendszert, és növelik a második nyugdíjpillérben résztvevők motivációját”
– tette hozzá az ADSS vezetője. Kotov szerint a második pillér hozamainak a további növeléséhez azonban elengedhetetlen a garanciarendszer módosítása. A jelenlegi garanciamechanizmus egyre inkább korlátozza a nyugdíjpénztárak befektetési menedzsereinek a mozgásterét, mivel nem számol azzal, hogy a kamatlábak hosszabb ideig is nulla vagy akár negatív szinten maradhatnak. Az ADSS képviselői szerint a jelenleg érvényes garanciák nem megfelelőek, és nem védik kellőképpen a megtakarítókat a kifizetési szakaszban.
Kotov szerint az index- és részvényalapokban elhelyezett megtakarítás hosszú távon nagyobb hozamot biztosíthat. „A tapasztalatok fényében azonban a vagyonkezelők hajlanak arra a javaslatra, hogy a megtakarítások csak a megtakarító 52. életévétől kezdve kerüljenek a garantált alapokba, ahogyan ez jelenleg is történik” – tette hozzá a szakmai szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a számlavezetési díj eltörlése a passzív alapokban ugyanakkor azonnali drámai hatást gyakorolna a társaságok eredményére. A második pillérbe tartozó megtakarítások Kotov szerint már most is a legolcsóbb megtakarítási rendszerek közé tartoznak, a csökkenő bevételek és a növekvő működési költségek kombinációja szélsőséges esetben így pusztító következményekkel járhat. (mi, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
