A Herman Ottó Múzeum régészei dolgoztak a Bükk-vidékén található szentléleki pálos kolostor feltárásán a 2018. november 15-én tartott a nyílt napon. A Szentlélek tiszteletére szentelt kolostorról kapta a terület a ma használatos Bükkszentlélek nevet.
Az érdeklők megtekinthették a gótikus kolostorépület eddig föld alatt rejtőző, 300 éven át láthatatlan épületszárnyát és a feltárás során előkerült leletanyag legérdekesebb darabjait.
Az újonnan feltárt épületszárny
A Pálos szerzetesrendet a tatárjárás után alapította egy kanonokból lett remete, a szentté avatott Özséb. Miután a remete életmódra adta a fejét, egyik éjszaka imádkozás közben látomása támadt a kereszt előtt. Sok kis lángocskát látott szerte szét, melyek lassan összegyűltek, és fénynyalábbá váltak. Özséb megértette az üzenetet, miszerint a lángok a szerteszét élő remeték voltak, és közösségbe kellett tömörítenie őket. – áll a Pálosok honlapjáról letölthető rendtörténeti dokumentumban.
Eredetileg nem a népszerűbb Szent Pált követték, az apostolt, hanem annak a remetének a tanait tették sajátjukká, aki az egyiptomi sivatagban bolyongott, élt remeteként.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »