A 14. és 15. században elterjedt irodalmi művek voltak a látomásleírások. Ezekben a történetek szereplői valamilyen módon eljutottak a pokol kapujához, majd alászálltak a purgatóriumba és onnan visszatérve beszámoltak „élményeikről” és találkozásaikról. Nyilván a képzelet szülte a benyomásokat, és ha volt is valóság-alapjuk, azok inkább egyfajta egzaltált állapot szüleményei voltak, esetleg a lejegyzőik valamilyen erkölcsi üzenetet igyekeztek megfogalmazni általuk. A történeteknek a főszereplői rendszerint világot járó lovagok és katonák voltak, akiket vagy a kalandvágy, vagy éppen a bűntudat kényszerített nem egyszer zarándokutakra, de sokszor igen távoli helyek felkeresésére is.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
