A Kuruc.infón olvastuk az oda november 6-án kitett László Petra: „Az őrjöngők elé löktek koncnak” című Pesti Srácok-interjút. László Petra hosszúra nyúlt kálváriája során korábban már leírtuk, hogy a németországi, úgynevezett „fősodratú” sajtóorgánumok miként tájékoztatják az itteni polgárokat a magyar-szerb határon történtekről. A Spiegel Magazinban a László Petrával is foglalkozó, 2017. január 7-én megjelent írás hazugságainak és elhallgatásainak olvasása után helyreigazítást kérő levelet írtunk a lap szerkesztőségének, amire levélben válaszoltak ugyan – s részben el is ismerték, hogy félretájékoztatták az olvasókat -, ám a helyreigazítást már az olvasói véleményrovatban nem voltak hajlandók megtenni.
Az ominózus Spiegel-cikk megjelenése után, 2017. január 14-én a többi között a következőket írtuk észrevételként: (…) Az írás azért érdekes, mert egy hazájában, Szíriában maradt neves író beszámol arról, hogy ő miként éli meg a barátai, családtagjai és ismerősei elvándorlását az országból. Valóban érdekes a cikk, de egy rövid részlete az egészet hiteltelenné teszi, mert sem a szíriai író, sem a Spiegel nem vette magának a fáradságot, hogy utánanézzen a kijelentés valóságtartalmának. Mindebben az a veszélyes, hogy a cikkben leírt, a valóságnak nem megfelelő állítások így maradnak meg azokban, akik azt olvassák. Egyébként 2016-ban a Bild végzett az első helyen, míg a másodikon a Spiegel mint olyan lapok, amelyekből a legtöbbek idéznek a tömegtájékoztatási eszközök. A németországi vezető lapok, rádiók, tévék ugyanis leginkább rájuk hivatkoznak, tőlük vesznek át információkat. Vagyis a tőlük átvett információkkal erősen befolyásolják a német köztudatot. Nem csoda ezért, hogy az emberek itt, Németországban – például László Petra esetének hamis tálalása következtében – általában rossz véleménnyel vannak Magyarországról.
Nézzük meg tüzetesebben a már említett, a Spiegel Magazinban, 2017 januárjában Egy üres ország utolsó polgárai címmel megjelent írást. A cikk szerzője nem más, mint Khaled Khalifa szíriai író, forgatókönyvíró, az Álif című irodalmi folyóirat társalapítója és társkiadója. Németországban több regénye is megjelent németül. A szíriai író – aki a háborús helyzet ellenére Damaszkuszban maradt – a Spiegelben megjelent cikkében aggodalmának ad hangot, amiért egy magyar „riporternő” elgáncsolt egy fiát a karjaiban tartó szíriai férfit, aki az általa nem kívánt háború elől menekült. A damaszkuszi író – akinek a Bassár el-Ászád-rendszer cenzúrája több könyvét is betiltotta – a Spiegelben erősen nehezményezi, hogy a gyermekével menekülő szíriait elgáncsoló újságírónő röviddel az eset után még kitüntetést is kapott…
A fentebb idézett állításokkal szemben a tények – amelyek a Spiegelben megjelent hazugságok elolvasása után már senkit nem érdekelnek – a következők: A „riporternő” valójában operatőr, s ezért a kamerát szorongatva a karját nem tudta széttárni a rendőrkordont átszakító, feléje rohanva közelítő, félelmetes látványt nyújtó „menekültek” feltartóztatására. Tényleg nem volt szép látvány, amint rugdosott és gáncsolt, ám amiképpen a Kúria legutóbbi döntésének indokolásából is kiderül, az elhíresült édesapa a fiával együtt azért esett el, mert kitépte magát egy rendőr kezei közül. De mit tettünk volna mi hasonló helyzetben László Petra helyében, amikor a rendőrök felszólítását figyelmen kívül hagyva a tömeg egyszer csak meglódul az ország belseje felé?
László Petra a villámgyorsan kialakult helyzetben hölgy létére, hirtelen, reflexszerűen meg akarta védeni a hazáját, miközben a valószínűleg nem olcsó kameráját sem akarta elveszíteni, kicsúszni hagyni a kezéből. Khaled Khalifa a Spiegelben azt írja (Larissa Bender fordította németre arabból – a szerk.), hogy a szíriai férfi háború elől menekült. Igen, a kiindulásakor lehet, hogy háború elől menekült, de a magyar határon, illetve azokban az országokban, amelyeken addig áthaladt, már nem volt háború. Röszkénél tehát már nem háború, hanem a határvédő rendőrök elől menekült, miután társaival együtt áttörte a sorfalat. Más szóval, a szíriai férfi az illegális határátlépéssel szabálysértést követett el. S ez nagy különbség. A nemzetközi sajtó, így a németországi is, ennek ellenére csak László Petrát ítélte el, de ezt az Oszámá el-Ábd el-Mohszen nevű szíriai férfit egyáltalán nem. A férfiről időközben az is kiderült, hogy odahaza, Szíriában a Dzsábhát en-Nuszrá nevű dzsihadista terrorszervezettel rokonszenvezett.
A cikkíró, Khaled Khalifa szíriai író és a cikkét megjelentető Spiegel szerkesztői 2017 februárjában azzal a hazug állítással is félretájékoztatták az olvasókat, hogy László Petrát a határon történt rugdosásáért és gáncsolásáért Magyarországon kitüntették. Az igazság viszont az, hogy László Petra 2016 októberében, a XVI. Lakiteleki Filmfesztiválon a férje, László Gábor kiváló filmrendező által készített Nemzetidegenek című, Herhoff György sváb származású, 1956-os forradalmár, Széna téri szabadságharcos, hősi halott életéről szóló dokumentumfilmet jutalmazták különdíjjal, amit a férje távollétében László Petra vett át.
Nem tisztünk a magyar ügyeket védeni, hiszen Magyarország a megfelelő fórumokon hivatalosan is felemelheti a szavát, de ez utóbbinál nem bírtam megállni, hogy ne írjam meg az újságnak a megjegyzéseimet. Válaszként elégtételt kaptam a Spiegeltől, de csak részben. Elismerték a tévedésüket a magyar operatőrnő gáncsolás utáni „kitüntetésével” kapcsolatban:
(…) Sie haben Recht, laut ungarischen Quellen hat Frau Laszlo den Preis lediglich für ihren Mann entgegengenommen, für einen Film über die Ereignisse von 1956, den dieser gedreht hat – da ist uns leider ein Fehler unterlaufen. Bitte entschuldigen Sie dies.
Ihre Lesermeinung zum Artikel haben wir an die Redaktion zur Kenntnisnahme weitergeleitet.
Magyarul:
(…) Önnek igaza van, magyar források szerint László Petra csupán férjének a díját vette át, amit egy 1956-os eseményekről készített filmjének forgatásáért kapott – sajnos becsúszott nálunk egy hiba. Elnézését kérjük. A cikkel kapcsolatos olvasói véleményét a szerkesztőség figyelmébe ajánlva továbbítottuk.
Más kérdés, hogy az olvasói levelek között hiába kerestem a helyesbítésüket. Ezzel csak az érték el, hogy amíg kerestem a helyreigazítást, szándékom ellenére néhány Spiegel-példányt meg kellett vásárolnom. Magyarán, a levélbeli válaszával a Spiegel csak engem igyekezett megnyugtatni, de az olvasókat szépen meghagyták a hazugságaik tudatában.
Georg Albrecht
Baden-Württemberg
(Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
