Míg 2013-ban évente negyvenen jelentkeztek az ELTE kémiatanár szakára, tavaly ez csaknem a negyedére csökkent. Egy konferencián az is elhangzott, hogy az idén diplomázó 11 hallgató fele dolgozna a közoktatásban, a többiek a magánszférában helyezkednének el. A szakmától sok fiatalt a bérviszonyok tartanak távol.
Mind a hivatástudat („mindig tanár szerettem volna lenni”), mind a technikai okok – vagyis hogy nem ez volt az elsődleges választásuk, de B tervnek elment – egyaránt a legjellemzőbb motiváció a tanárszakosoknál, míg a gyerekszeretet említése az óvodapedagógusoknál és a gyógypedagógusoknál fordul elő gyakrabban – olvasható a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ felmérésében, amihez intézményvezetőket és a tanárképzős hallgatókat is megkérdezték.
Németh Szilvia oktatáskutató elmondása alapján a kutatásban visszatérő elem volt, hogy a leginkább elbizonytalanító tényező a tanári túlterheltség mértéke.
A 140 ezer forinthoz képest 240-250 ezer forint körüli kezdő bért tartanának elfogadhatónak a megkérdezettek
– tette hozzá a T-TUDOK ügyvezető igazgatója.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában is azt mondta, hogy rövid távon újra elő kell venni a pedagógusok, továbbá a rendvédelmisek jogos bérkövetelését. A házelnök szerint azok pozíciója ugyanis időközben relatíve romlott, akikkel a bérfelzárkóztatást a kormány kezdte. Tehát ők a sor elejéről, ahol 2010 után kezdték, most a végére kerültek – magyarázta.
Kövér László szavait példázza egyebek mellett a kémiatanár-hiány is. Az ELTE adatai szerint még 2013-ban negyvenen jelentkeztek az ELTE kémiatanári szakára, tavaly már csak tizenegyen. Felmérésük szerint Magyarországon
A budapesti gimnáziumok 38 százalékában is ez a helyzet, de például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gimnáziumok kétharmada érintett.
Németh Szilvia szerint ez azonban már más tárgyakra is igaz, köztük egyértelműen a matematikára. A reprezentatív vizsgálatuk szerint a válaszadó intézményvezetők 43 százaléka ugyanis azt állította, hogy nem tudja betölteni ezt a státuszt az iskolájában. De a természettudományos tantárgyak esetében sem sokkal jobb a helyzet, 29 százalék nyilatkozott ezen a téren pedagógushiányról.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 146 700 tanár dolgozott az oktatásban, 2020-ban pedig 149 700 tanár volt. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok száma egy év alatt 3000-rel csökkent.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
