Hiába kérdeztük a Pénzügyminisztériumot (PM), többszöri kérdésünkre sem válaszoltak a vendégmunkások külföldön élő gyermekei után igénybe vehető családi adókedvezményről. Pedig az Orbán-kormány retorikájában a magyar családok támogatása kiemelt téma, és emlékezhetünk a kormányzati óriásplakátokon virító szövegre:
Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!
Ehhez képest alig két hete számoltunk be arról, hogy egy lapunk birtokába került pénzügyminisztériumi állásfoglalás (iktatószám: Pénzügyminisztérium PM/5088/2019, PM/6316/1/2018) szerint
a külföldi munkavállaló otthon élő gyermeke után is jár a családi adókedvezmény, ha a vendégmunkás a külföldi, állandó lakóhelyén élő családját rendszeres jelleggel látogatja és hozzájárul a közös háztartásban felmerült költségekhez azzal, hogy a bérét eljuttatja a hátrahagyott családtagjai részére.
Hogy nem egyedi esetről van szó, az ugyancsak a dokumentumból derül ki: ebben az állásfoglalást kérők azt írják,
jelentős számú Magyarországon munkát végző ukrán, szerb, koszovói és bosznia-hercegovinai vendégmunkás kívánja érvényesíteni a családi kedvezményt, sok esetben önellenőrzés keretében, akár több évre is visszamenőleg.
A tárcától az alábbiakat szerettük volna megtudni:
És noha többször is kértük a tárcát, hogy válaszoljanak, Varga Mihály minisztériuma egyáltalán nem segíti a nyilvánosság tájékoztatását, leveleinkre egyetlen sornyi válasz sem érkezett.
Egy kis történelem
A családi adókedvezmény jelenlegi rendszerét a második Orbán-kormány vezette be, miután korábban a szocialista kabinetek egyrészt elvették az egy- és kétgyermekesek kedvezményét, másrészt jövedelemkorláthoz kötötték annak igénybe vételét. Ebben egyrészt szociális szempontok játszottak szerepet, másrészt a kibontakozó, majd az globális gazdaságot is jelentős mértékben érintő gazdasági válság miatt is szükség volt megszorításokra.
2010 őszén a 2011-es adótörvények vitája szólt a T/1376. számú törvényjavaslatról, ennek a salátatörvénynek 11. §-ában indítványozta Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter a családi adókedvezmény jelenlegi formájának a bevezetését. A törvényjavaslat általános indoklásában ez olvasható:
A Javaslat a családok támogatása céljából jelentős mértékű, már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményről rendelkezik, amely az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként jelenik meg.
A részletes indoklás ugyancsak a családok támogatását emeli ki:
A Javaslat alapján az adóalapot csökkentő jelentős összegű adókedvezmény a családok adórendszeren keresztül történő támogatását valósítja meg már egy gyermek vállalása esetén is.
Noha sem az indítvány normaszövege, sem az indoklás nem említi, a kedvezmény kiterjesztése egy- és kétgyermekes családokra, valamint a jövedelemkorlát eltörlése vélhetően arra irányult, hogy a családoknál maradó pénzt a hazai gazdasági környezetben költsék el, az adózók ezt az összeget magyarországi vállalkozásoknál elköltve fordítsák gyermekeikre, így segítve a magyar gazdaságot. A minisztériumi állásfoglalás viszont teljes mértékben ellentétes ezzel a kormányzati paradigmával, így észszerű lenne a jelenlegi szabályozás korrekciója.
A családi adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása viszont nem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Mivel éves elszámolású adóról van szó, és már több hónap is eltelt a 2019-es évből, az idei évre vonatkozó visszamenőleges szigorítás súlyos alkotmányos aggályokat vetne fel. Ez a Magyarország elleni folyó, jogállamiságot vizsgáló folyamatokra biztosan nem lenne pozitív hatással.
A pártok véleménye más és más
Mivel törvényjavaslat benyújtására nemcsak a mélyen hallgató kormánynak, hanem az egyes országgyűlési képviselőknek is joguk van, megkerestük a parlamenti képviselőkkel rendelkező kormánypárti és ellenzéki képviselőket is. Kértük, hogy kommentálják az állásfoglalást különösen annak fényében, hogy a vendégmunkás jövedelmét nem a magyar gazdaságban költi el, illetve a családi kedvezmény ilyen jellegű igénybe vétele nem magyar családok anyagi gyarapodását szolgálja. Megkérdeztük azt is, hogy terveznek-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény olyan módosítására irányuló javaslattal élni, mely a családi adókedvezményt Magyarországon élő családokra szűkítené.
A Jobbik részéről Stummer János alelnök küldött válaszlevelet. Azt írta, Orbán Viktor hazudott, amikor azt állította, hogy Magyarországon nincsenek migránsok. Úgy véli, a kormányfőt saját minisztériuma buktatta le, amikor elszólta magát, hogy a miniszterelnök gazdasági bevándorlói még a családi adókedvezményekkel is lehúzzák a magyar államot. A gyakorlattal a Jobbik természetesen nem ért egyet – szögezte le Stummer, aki emlékeztetett, pártja magyarkvóta bevezetését javasolta annak érdekében, hogy megvédjék a magyar dolgozókat és családokat az Orbán-kormány és stratégiai partnerei által fű alatt folytatott tömeges gazdasági bevándorlástól. „El kell érnünk, hogy akik Magyarországa jönnek, azok ne vehessék el a magyarok munkáját” – zárta levelét a képviselő.
„Az MSZP-nek minden gyermek számít, így a családi adókedvezménnyel az a legnagyobb problémánk, hogy ma a hazánkban élő, a családi kedvezményre jogosult gyermekes családok nagyjából 40 milliárd forintot (ez a korábbi években még magasabb összeg volt) nem tudnak érvényesíteni a családi adókedvezmény rendszeréből, ahogyan erre a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi Programja is rávilágított” – írta megkeresésünkre Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Kiemelte, pártja szükségesnek tartja, hogy a családok támogatás formájában megkapják azt a kedvezményt, amit a jövedelmükből nem tudnak érvényesíteni. A jegybank becslése szerint 75-80 százalékban a legalább három gyermeket nevelő háztartások számára biztosítana többlettámogatást ez ellátási forma. Hozzátette, kiemelten fontosnak tartják, hogy a minden gyermekhez eljutó, 11 éve változatlan összegű családi juttatások (családi pótlék, gyes, gyet, anyasági támogatás) mértékét végre megduplázza a kormány.
Partnerük, a velük közös EP-listát állító Párbeszéd kerek perec elutasította a családi adókedvezmény módosítására vonatkozó felvetést. Sajtóosztályuk levele szerint „Magyarországnak úgy kell viselkedni a vendégmunkásokkal, ahogy mi is szeretnénk, hogy a magyar munkavállalókkal viselkedjenek külföldön. Ha így teszünk, akkor könnyebben és nagyobb erkölcsi alappal felléphetünk a magyar munkavállalókat külföldön ért méltánytalanságokkal szemben”.
Gyökeresen eltér viszont ettől a frakcióval nem rendelkező Mi Hazánk álláspontja. Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese úgy fogalmazott, a magyar családtámogatási rendszernek a magyar családok gyarapodását kell szolgálnia, így természetesen nem értenek egyet a kormánnyal ebben sem, felháborítónak tartják, hogy ezt a gyakorlatot alakították ki. A képviselő szerint még mindig kevés az a ráfordítás, amit a Fidesz a családpolitikára költ, hiszen – emlékeztetett – a termékenység alig növekedett az elmúlt kilenc évben. A növekedés egyébként a legfeljebb nyolc általánost végzett anyák körében a legnagyobb, akik jellemzően már tizenévesen világra hozzák gyermekeiket, tehát a cigányság körében a megélhetési gyermekvállalás egyre terjedő gyakorlat – véli Dúró. „Ennek visszaszorítását is szorgalmazza a Mi Hazánk, amely egyedüli pártként harmadik gyermektől minden támogatást munkához kötne” – ismertette a politikus, hozzátéve: a kérdésben a jogszabály módosítását kezdeményezik.
Természetesen kerestük a többi frakciót is. Az LMP-től telefonon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdést szakértőjük vizsgálja, a Demokratikus Koalíció viszont nem válaszolt megkeresésünkre. Nem meglepő, de hallgatásával ugyancsak gátolja a közvélemény demokratikus tájékoztatását a Fidesz és a KDNP is.
Cikkünk megjelenéséig egyébként még sem a kormány, sem a kormánypárti, sem bármelyik ellenzéki képviselő nem kezdeményezte a személyi jövedelemadóról szóló törvény családi adókedvezményre vonatkozó módosítását.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
