Az energiaügyi miniszter szerint egyre emelkedik az áram aránya az energiamixben. Az áramimport ma már 20 százalék körül van. A cél, hogy növeljék az áramtermelő kapacitást és áramtároló képességet – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lantos Csaba.
A hazai energiamixben egyre emelkedik az áram aránya. Az áramimport 2018-ban volt a legnagyobb arányú, a felhasznált mennyiség majdnem 32 százalékát behozta az ország, ami nagyon nagy kitettséget jelent. Most a nagy napelemflottának köszönhetően az a remény, hogy idén 20 százalékon belülre megy ez az arány – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lantos Csaba.
„November végén tartottunk 18,6 vagy 18,8 százaléknál, lehet, hogy kicsit túl leszünk a 20 százalékon, de az hatalmas eredmény, hogy 32-ről lejövünk 20 körülre. Az a cél, hogy növelni tudjuk az áramtermelő kapacitást, illetve az áramtárolási képességünket” – fogalmazott az energiaügyi miniszter.
Ez nem azt jelenti, hogy nem fogunk importálni. Minden szomszédos országgal nagy kapacitású, nagyfeszültségű kábelekkel van összekötve Magyarország, ami azért nagyon fontos, mert így a magyarországi áramelőállítási képesség majdnem fele importálható lehet. Ez nagy ellátásbiztonságot ad – emelte ki Lantos Csaba. Hozzátette: a rendszert tovább fogják bővíteni,
a románokkal két kábelt terveznek, a szerbekkel, a szlovákokkal is új kábelösszeköttetés létesítése a cél, és az osztrákokkal is szeretnék meglépni a bővítést.
„Azt szeretnénk, hogy még több hálózati csatlakozási képességünk legyen, ha kell, akkor tudjunk importálni, illetve ha kell, akkor tudjunk exportálni, függően attól, hogy milyenek a viszonyok. Ebbe kell tennünk pénzt” – mondta a tárcavezető.
Pénz kell költeni a gázerőművekre is, mert a legutolsó, a legkorszerűbb is 2011-ben épült, így már 15 éves. Az összes többi ilyen típusú erőművünk régebbi, van, amelyik már 40-50 éves. „És vannak korszerűtlenek sajnos, amelyeket vagy be fogunk zárni, vagy fel kell újítani jelentősen. Ezeknek már nagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátása is” – emelte ki.
Ma 3000 megawatt kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon.
„Ezek egy jelentős része távfűtő mű, ami miatt az a probléma áll elő, hogy télen ugyan mennek, de nyáron, amikor nem kell a távfűtés, akkor nem mennek. Önmagában, a számokat nézve nem is olyan rossz a helyzet, csak ennek a kapacitásnak egy jelentős része leáll nyáron, és akkor hiányzik. Amikor a németek leállították az atomerőművet, akkor mi mondtuk, hogy atomerőművet építünk, és emellé még gázturbinákat is – akkor kiröhögtek. Most ott tartunk, hogy három gázturbina mellett döntöttünk, mindegyik 530 megawattos, a németek pedig bejelentették, hogy a körülményekre tekintettel 20 gigawattnyi gázturbinát fognak üzembe állítani. Csak most az a helyzet, hogy
a nagy gázturbinagyárak – négy ilyen van a világon – egymással versengenek, ezeknél 2030 előtt nem lehet kapni időpontot arra, hogy turbinát szállítsanak”
– mondta Lantos Csaba.
A hazai energiatermelésnek fontos részei lesznek a moduláris atomerőművek is. Az Országgyűlés december 10-én egy rövid határozatban megadta az előzetes elvi hozzájárulást az úgynevezett kis moduláris reaktorok jövőbeli magyarországi alkalmazásához. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető emlékeztetett: az atomerőmű-építés filozófiájában állt be változás. Ma 432 atomreaktor működik a világban, ezek 70 százaléka olyan nagy, nyomottvizes technológiájú, mint a magyar. De ezek építése jelentősen megdrágult, és számos új követelménynek is meg kell felelnie. Ilyen például, hogy
ki kell bírnia, ha egy üzemanyaggal teljesen feltöltött utasszállító repülőgép ráesik.
Ezért jön létre egy újfajta technológia az atomerőműveknél. Olyan lehet, mint mondjuk egy repülőgépet egy gyárban előállítani, és ott összeszerelni, amit csak lehet, és ezt nem a helyszínen elvégezni. Így kvázi sorozatban lehetne gyártani a kisebb erőműveket, ami olcsóbbá is tenné a beruházásokat.
Az SMR-ek (small modular reactor – kis moduláris reaktorok) miatt az Országgyűlés elé kerül az atomtörvény módosítása is. Az ilyesmit be kell jelenteni az Európai Uniónak, a határidő három hónap, azt még ki kell várni, de az is meglesz jövő év tavaszán – közölte az energiaügyi miniszter, hozzátéve, hogy ha ez is meglesz, akkor Európában élenjárók leszünk abban, hogy ilyen technológiát alkalmazzunk.
Egyelőre az is hátráltatja még a folyamatot, hogy a technológia működőképes formában a Nyugaton sehol sem működik még. A Roszatomnak és Kínának van ilyen moduláris erőműve, utóbbi Hainan szigetén; ezt Lantos Csaba is meglátogatta már.
„Ezt még bizonyítani kell. Csak Amerikában hat egymással versengő különböző vállalatnál tájékozódtunk, az egyik a Westinghouse egyébként, de van másik öt, amelyek különböző technológiákban hisznek, ezeket most vizsgáljuk. De ezenkívül van még a Rolls-Royce-nak a briteknél, van a franciáknak, van a dél-koreaiaknak, a japánoknak – tehát van még jó néhány SMR-technológia, ami szóba jöhet, ezt vizsgáljuk. Miután egy teljesen új technológia, az elsők valószínűleg nagyon drágák lesznek. Ezért nekünk nem rögtön a legelején érdemes »rácuppannunk« erre, de érdemes a rögtön a következőnek lennünk, amikor már kiforrott a technológia, a nukleáris biztonság rendben van, és már elkezdődik a sorozatgyártás” – fogalmazott a tárcavezető.
Reményei szerint ez jövőre már így lesz.
Az ígéret az, hogy 3-5 év egy ilyen atomerőmű létrehozása – ma azért egy atomerőmű tíz éven belül nem tud megépülni, ez jóval rövidülne. Reálisan azt mondhatjuk, hogy a 2030-as évek közepén már működhet, vagy épülhet az első magyar SMR. Az az első reális cél, előbb nem” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lantos Csaba.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
