Lakner Zoltán: Az uniós pénzek befagyasztása az önkény ára volt Lajos P. János2026. 07. 16., cs – 17:30
Magyar Péter május 9-én tette le a miniszterelnöki esküt, majd néhány napon belül megalakult a kormány is. Azóta mintegy két hónap telt el, a Tisza-kormány eddigi eredményeiről és a Fidesz válságáról Lakner Zoltán politológussal beszélgettünk.
Érdekes Minek fejében kapta meg a Tisza kormány az uniós pénzeket? Eladta Magyar az országot az EU-nak? – 3:15Jönnek majd Magyarországra menekültek? – 6:30Teljesen helyreállt a viszonya Magyarországnak az EU-val? – 9:30Milyen lesz a Magyar-kormány szomszédságpolitikája? Lesznek konfliktusai Robert Ficóval? – 14:00Szükség volt az Alaptörvény 17. módosítására? – 21:55A Tisza a Fidesz által létrehozott lehetőséget használta ki? – 25:47Hogyan reagál Sulyok Tamás az alaptörvény módosítására? – 29:20Meddig folytatódhat az „abszolút filmszínház”, mi a célja vele Magyar Péternek? – 31:58Mi lesz a Fidesszel? – 38:04 Erről szól az interjú
A Tisza-kormány eddigi legfontosabb intézkedésének Lakner Zoltán politológus az európai uniós források hazahozatalát tartja. „Megteremtették a jogállamisági eljárásban befagyasztott források hazahozatalának lehetőségét” – magyarázta lapunknak adott interjújában a politológus. Belpolitikai szempontból a másik legfontosabb lépésnek azt tartja, hogy elindították az elszámoltatást.
„Fontos, hogy az elmúlt 16 év politikai következményeit egyáltalán meg lehessen ismerni, fel lehessen számolni, és ennek egy fontos eredménye kell, hogy legyen az úgynevezett vagyon-visszaszerzés”
– mondta Lakner. Ez azokra a vagyonokra vonatkozik majd, amelyek a közvagyonból alapítványokba kerültek, a politológus szerint nyilvánvalóan rossz szándékkal. „Erről egyelőre jogszabály rendelkezik, még nem működik maga a hivatal, de ez lesz az egyik ilyen fő intézménye annak, hogy hogyan lehet ezeket a közvagyonelemeket visszaszerezni” – mondta Lakner.
Szimbolikus lépésnek tartja Magyar Péter részéről, hogy már a beiktatási beszédében bocsánatot kért olyanoktól, akiket az előző kormány idején megbélyegeztek, hátrányos helyzetbe hoztak.
„A magyar állam legfontosabb képviselőjeként bocsánatot kért olyan felháborodást okozó cselekményekért, amelyeket nem ő követett el, de lényegesnek tartotta, hogy az üldözöttek, a megbélyegzettek, megsértettek halljanak egy bocsánatkérést a magyar állam képviselőitől”
– értékelte Lakner.
Fontosnak tartja, hogy az uniós források visszaszerzése megmutatta, nem kellett semmi olyan feltételt vállalnia Magyarországnak, amely veszélyeztetné a szuverenitását, ahogyan azt a Fidesz beállította az elmúlt években. „Az uniós pénzek befagyasztása az önkény ára volt” – magyarázta Lakner. Szerinte arról volt szó, hogy az Orbán-kormány a jogállamisági feltételeket nem volt hajlandó teljesíteni. „Az Orbán-rendszer lényege az autokratikus működési mód volt, hozzá tartozott a demokratikus intézményrendszernek a leépítése” – mondta a politológus.
Pragmatikus szomszédságpolitika
Lakner szerint Magyar Péter a közép-európai együttműködés kérdésében visszatért az 1990-es évek magyar külpolitikai irányvonalához.
„Ennek fő elemei az atlanti elkötelezettség, a közép-európai együttműködés, a szomszédos országokkal való kapcsolatok normalizálása és a határon túli magyarok érdekképviselete”
– mondta Lakner. A visegrádi négyek szerepét szeretné megerősíteni. „A nagy európai érdekérvényesítőkkel barátságosan ugyan, de közölte azt, hogy meg fog próbálkozni egy közép-európai tárgyaló blokk a létrehozásával, amelyik bizonyos ügyekben speciális közösségi érdekeket fog képviselni” – mondta Lakner.
Szerinte Magyar igyekszik majd pragmatikus álláspontot képviselni, és egyelőre a partnerei, például Robert Fico is, így viselkednek. Példának Magyar június 4-i beszédét hozta fel, amelyben a kormányfő arról beszélt, hogy Magyarország „önmagával határos”, de ez miniszterelnöki szinten nem okozott konfliktust.
„Robert Fico ezt nem tette szóvá a nem sokkal későbbi budapesti látogatásán, csak a külügyminisztere tiltakozott, ebből az látszik, hogy a miniszterelnökök úgy döntöttek, ők ezt nem fogják lemeccselni”
– véli Lakner.
Elkerülhetetlen Alkotmánymódosítás
A magyar parlament hétfőn elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely komoly jogállami változásokat hoz Magyarországon. Lerövidíti a köztársasági elnök mandátumát, 70-éves korhatárt vezet be az alkotmánybírák esetében, ami 4 alkotmánybíró azonnali nyugdíjaztatásával jár, és 12 évben korlátozza a parlamenti képviselők munkáját. Lakner szerint ezt a lépést a Fidesz által létrehozott gyakorlat tette elkerülhetetlenné.
„Szükséges, hogy azokat az intézményeket és az intézmények élére rendelt pártkatonákat valamiképpen ki lehessen iktatni, mert csak így lehet visszatérni a jogállamisági keretek közé”
– mondta Lakner. Példaként azt mondta, hogyan korlátozta a Fidesz az Alkotmánybíróság hatáskörét. „A 4. alaptörvény-módosítás specialitása 2013 tavaszán az volt, a korábban az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek talált jogszabályi helyeket beemelte a fideszes többség az alaptörvény fő szövegébe” – magyarázta Lakner. Ezzel a Fidesz elérte, hogy az Alkotmánybíróság ezeket nem vizsgálhatja.
„Innentől kezdve azt a gyakorlatot alakították ki, hogyha valamit alkotmányellenesnek talált az addig még nem teljesen elfoglalt Alkotmánybíróság, azt beleírják az Alaptörvénybe”
– mondta a politológus.
Sulyok várhatóan ellenáll
Azt csak tippelni tudja, hogy mi lesz Sulyok Tamás reakciója a hétfőn elfogadott módosításra, amely az ő mandátumát is megszünteti. A köztársasági elnöknek 5 napja van arra, hogy aláírja a módosítást, vagy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Ez utóbbit azonban csak akkor tehetné meg, ha szerinte a módosítást alkotmányellenes módon, például nem kétharmados többséggel fogadta el a parlament.
„Én én arra tippelnék, hogy az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, nekem ez következik az eddigi magatartásából. Ha nagyon le akart volna mondani, akkor már megtette volna ezt”
– mondta Lakner.
A Fidesz gyorsabban épül le, mint korábban az MSZP
Lakner sötéten látja a Fidesz jövőjét, szerinte a párt képtelen a megújulásra, amihez Orbán is komolyan hozzájárul.
„Miközben alkotmányos válságról beszél, fogja magát és elmegy megnézni a foci vébé elődöntőit, meg a döntőt, ráadásul egy kontinenssel arrébb”
– mutatta be a Fideszen belüli helyzetet Lakner. Szerinte ezzel a hozzáállással a saját üzeneteit teszi hiteltelenné.
„A Fidesz azt gondolja, hogy neki van még mondanivalója a magyar társadalom számára, de a magyar társadalom nem gondolja, hogy az ő számára a Fidesznek mondanivalója van”
– mondta Lakner a Fidesz támogatottságának csökkenése alapján. Szerinte az MSZP-nek 2006 után három év kellett ilyen támogatottságcsökkenéshez, mint amit a Fidesz a választások óta eltelt időszakban „elért”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
