Lakhatástól a nyelvoktatáson át a szegregációig – az oktatáspolitika reformját sürgetik az ifjúsági szervezetek

Lakhatástól a nyelvoktatáson át a szegregációig – az oktatáspolitika reformját sürgetik az ifjúsági szervezetek

A magyar oktatásról tartottak kerekasztal-beszélgetést kedd este hazai ifjúsági szervezetek vezetői az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) szervezésében. A fő kérdés, amelyre keresték a választ, hogyan lehet diákközpontúvá tenni és modernizálni a magyar oktatási rendszert.

Béli Balázs/Alfahír

A résztvevők az alábbi témák mentén fejtették ki meglátásaikat, javaslataikat a beszélgetés során:

  • Lakhatás – kollégiumok és albérletek
  • Szakképzés helyzete 
  • Nyelvoktatás helyzete
  • Fudan egyetem alapítványi kézbe kerülése
  • Diákok túlterheltsége
  • Ösztöndíjak, hallgatói támogatások mértéke
  • Oktatási szegregáció.
  • Elsőként Csúcs Zsombor, a Demokratikus Lendület (DEL) elnöke a lakhatásról beszélt, kiemelve a kollégiumok és albérletek helyzetét. Először a mamahotel jelenségéről fejtette ki, hogy azt szokás mondani, hogy „ez a mi generációnk sajátossága”, „nem akarunk elköltözni otthonról”, de ő ezt másképp látja. 

    Nem nagyon van más lehetősége egy fiatalnak, hogy 30 éves kora előtt elköltözzön otthonról

    – hangsúlyozta a mai ifjúságot érintő egyik legsúlyosabb problémát. A DEL elnöke az Eurostat kutatása alapján kifejtette, a lakáspiacon az elmúlt 10 évben uniós viszonylatban hazánkban drágultak meg az ingatlanok a második legnagyobb mértékben, 118 százalékkal. Az egyetem melletti lakáshoz jutás így rendkívül nehéz önerő vagy szülői segítség nélkül – tette hozzá.

    Csúcs Zsombor
    Béli Balázs/Alfahír

    Csúcs Zsombor elmondta, az albérletárak 100-150 ezer forint körül, míg a kollégiumoké 10-20 ezer forint körül mozognak. Utóbbiak azonban csak korlátozott férőhelyet tudnak biztosítani, már amennyiben még tanul az adott fiatal. Problémának tartja, hogy mindössze 56 ezer kollégiumi férőhely elérhető a 280 ezer hallgatónak Magyarországon, így nagyon sokan lecsúsznak róla – fogalmazott.

    Úgy látja, az is a probléma része, hogy akinek tanulmányok mellett dolgoznia is kell, egyszerűen nem tud úgy teljesíteni az egyetemen, ezért sok esetben abba kell hagynia azt. Munka mellett például nehezebb plusz feladatokat, OTDK-t vagy mást vállalni. A kollégiumi férőhelyek szűkösségét pedig az is befolyásolja, hogy hazánkba sok külföldi hallgató jelentkezik az Erasmus révén.

    Pusztai Patrik, az MSZP Ifjúsági Tagozata alelnöke a szakképzés helyzete kapcsán elmondta, annak rendezésére nagy szükség van, ugyanis javarészt a szakmunkát végzők működtetik az országot. Mindezt árnyalva kifejtette, egyensúlyra van szükség a társadalomban, kellenek diplomások és szakmunkás végzettségűek egyaránt, ahogy betanított munkások is.

    Pusztai Patrik
    Béli Balázs/Alfahír

    Pusztai szerint 

    ezt a Fidesz az elmúlt időszakban nagyon elrontotta, és most már ott tartunk, hogy ukrán, román, sőt, ázsiai munkavállalókra van szüksége az országnak ahhoz, hogy működőképes legyen.

    A mai trendekkel szemben az MSZP Ifjúsági Tagozata alelnöke úgy véli, a szakmunka elképesztően becsülendő, ők szerelnek, építik a házainkat, most azonban a szakmunka tekintélye mélyponton van – fogalmazott.

    Elhangzott az is, hogy a szakképzésben is elavult dolgokat tanítanak, ahogy az oktatás többi területén is, ugyanakkor a megbecsülés hiánya is érinti a szakembereket, akiknek a jelentős, tehetséges része ráadásul külföldre ment a jobb keresetek miatt.

    Sipos Ferenc Norbert, az ADOM tagja és a Jobbik Ifjúsági Tagozat alelnöke nyelvoktatás helyzetének értékelését azzal kezdte, nem tartja jónak, hogy az idegen nyelvi érettséginél a szóbeli rész több pontot ér, mint az írásbeli. Kiemelte, hogy a nyelveknél nagyon fontos az, hogy kommunikációban, élesben hogyan használjuk, így hasonló elosztást javasol, mint a nyelvvizsgák esetében, ahol 50-50 százalékot ér mind a két rész.

    Hírdetés

    Sipos Ferenc Norbert
    Béli Balázs/Alfahír

    Sipos szerint sokat elárul a magyar nyelvoktatás minőségéről, hogy az elmúlt években rengeteg, nyelvvizsgák miatt beragadt diplomát elengedtek, amelyekhez egyébként kötelező egy B2-es nyelvvizsga megléte. Úgy látja,

    súlyos abba belegondolni, hogy egy végzős egyetemista 13 vagy 16 évig tanult egy adott nyelvet, mégis olykor nehezen tesz le egy középfokú nyelvvizsgát.

    Ez pedig arra vezethető vissza, hogy mind máshonnan jövünk, más-más feltételek adottak általános és középiskolákban és az egyetemeken is – mutatott rá.

    Az ADOM Diákmozgalom tagja szerint megfelelő alapozásra van szükség az általános iskolában, majd minőségi nyelvi képzést kell kapnia a diákoknak, amihez megfizetett, jó pedagógusok is elengedhetetlenek. A középiskolában pedig már az érettségi mellett a nyelvvizsgára való felkészítés is zajlana – hangsúlyozta a Jobbik IT alelnöke, aki szerint az felsőoktatásban több kurzus folyhatna idegen nyelven. Mindez a szaknyelvi készséget és az idegen nyelvű szakirodalom használatát is segíthetné Sipos szerint.

    Szóba került még, hogy nagyon nyelvtanközpontú a nyelvek oktatása a gyakorlati használat fokozása helyett.

    Gyurcsik Ádám, a Minden Fiatal Magyarországa elnöke a Fudan egyetemről beszélt, amivel kapcsolatban leszögezte, nem azzal van alapvetően probléma, hogy ideérkezik, hanem annak a módja, ugyanis 

    egy olyan mértékű hitelcsomagot tervez felvenni rá a magyar állam, amit egy egész évben költ a teljes magyar felsőoktatásra

    – emlékeztetett Gyurcsik, hozzátéve, ha az állam jó oktatókat, minőségi oktatást szeretne, nem feltétlen kellene ezeket Kínából importálni. Úgy véli, a Fudannak lenne helye, ha azt a kínai állam fizetné, magyar munkásokkal építve, nem kínai hitelből, kínai munkásokkal, amit mi fogunk majd visszafizetni, és ahol kevés magyar fiatal tud majd önerőből tanulni – nyomatékosította.

    Gyurcsik Ádám
    Béli Balázs/Alfahír

    A Minden Fiatal Magyarországa elnöke szerint a Fudan helyével is probléma van, mivel az a diákok tízezreinek lakhatáshoz jutását segítő Diákváros helyét veszi el. Emellett a Fidesz azon cinikus hazugsága is lelepleződik, hogy ők antikommunisták vagy nemzetiek lennének, hiszen a magyar felsőoktatás helyett egy „kínai kommunista migránsegyetemet” kívánnak létrehozni – idézte fel Márki-Zay Péter szavait.

    Tokaji Márton, a Momentum TizenX elnöke a diákok túlterheltségére terelte a szót, mellyel kapcsolatban elismerte, ugyan az előző generációk is túl voltak terhelve, de szerinte nem mindegy, hogy mivel. Amit ma a diákok tanulnak, a nagy része a mai világban haszontalanná vált, mivel kikereshető szinte minden másodpercek alatt – vélekedett, majd kiemelte,

    az információszerzés az, amire sokkal jobban rá kellene feküdnie az oktatásnak, és nem a tárgyi anyagnak a fejekbe verésére.

    A TizenX vezetője szükségét látja a heti 30-35 óraszámot is csökkenteni, ahogy az egyes órák arányán is módosítana. A számuk pedig a Nemzeti Alaptantervben meghatározottak is meghaladja – fűzte hozzá.

    Tokaji Márton
    Béli Balázs/Alfahír

    Tokaji szerint a tanóraszámok csökkentése révén a tanítás kezdődhetne később is, akár 9 órakor, ezzel növelve a diákok kipihentségét és koncentrációkészségét. Az utazáshoz kapcsolódó ingázás pedig szintén indokolja ezt az elképzelést. 

    Tóth Áron, az LMP-hez tartozó Zöld Generáció Ifjúsági Tagozata elnöke az ösztöndíjak és a hallgatói támogatások vonatkozásában az ingyenes első diploma fontosságát húzta alá. Úgy véli, akinek megfelelőek a tanulmányi eredményei, és bekerül egy egyetemre, meg tudja szerezni az első diplomáját anélkül, hogy tandíjat fizetne. 

    Tóth Áron
    Béli Balázs/Alfahír

    Ne az határozza meg azt, hogy ki szerezhet diplomát, hogy milyen anyagi körülményekből származik, hanem az, hogy milyen tudása, milyen tehetsége van ehhez

    – hangsúlyozta Tóth. Emlékeztetett a hallgatói ösztöndíjak két csoportra oszthatók, az egyiket az egyetemek juttatják, a másik az alternatív, jellemzően az önkormányzatok írják ki. Sok esetben viszont szerinte problémát jelent, hogy nem a tanulmányi átlagot, hanem a szülők jövedelmét veszik figyelembe. Technikailag pedig a pályázási folyamat sem egyszerű, túlbürokratizált, egyedül a tanulmányi ösztöndíj automatikus – mutatott rá a Zöld Generáció Ifjúsági Tagozata vezetője, kiemelve, hogy a támogatások összegét drasztikusan meg kell emelni. Azoknak ugyanis a motiválónak kellene lenniük, de ezekből jelenleg az önfenntartást is nehezen lehet megoldani.

    Horváth Henriett, a Párbeszédhez tartozó ZöldFront Ifjúsági Mozgalom társelnöke az oktatási szegregáció témáját azzal a felütéssel kezdte,

    azt gondoljuk ma az oktatásról, hogy ez a legfőbb egyenlősítő intézmény, csak nem nagyon tudja, főleg Magyarországon betölteni ezt a szerepet.

    Véleménye szerint általában a tudásintenzív munkákhoz magasabb jövedelem tartozik, amihez a lehetőséget mindenkinek meg kell adni.

    Horváth Henriett
    Béli Balázs/Alfahír

    A ZöldFront Ifjúsági Mozgalom társelnöke elmondta, hogy az OECD országok közül a hazai oktatási rendszer az egyike azoknak, amelyek a leginkább újratermeli az egyenlőtlenségeket, ami szerinte az oktatás forráshiányára is visszavezethető. Horváth Henriett szerint a szegregáció, miszerint a szegény a szegénnyel, a tehetősebb a tehetősebbel tanul közösen, azt eredményezi, hogy az utóbbi körből gyakrabban bontakoznak ki a tehetségesebb diákok. De hasonló problémának látja a területi szegregációt, ideértve a romák hátrányosabb helyzetét is.

    A kerekasztal-beszélgetés érdeklődői
    Béli Balázs/Alfahír


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »