MAILEN JÖTT, ÍME:
Az elmúlt években egyre növekszik a laicitást, az 1905-ös törvényt fegyverként használó, a kereszténységet támadó megnyilvánulások száma Franciaországban. A francia „Observatoire de la laicité” (Laicitást vizsgáló hivatal) egyértelműen támogatja ezeket a megnyilvánulásokat. Ebben a szellemben aktívan részt vesz a szabadkőműves mozgalomhoz kapcsolódó „Szabad-gondolkodás” francia egyesület a betlehemek, keresztek közterületekről való eltávolításában, pereket indítva az önkormányzatok ellen. Eklatáns példa erre a Bretagne-ban található Ploërmel településen felállított II. János Pál pápáról készült szobron található kereszt eltávolításával kapcsolatos ügy, illetve a napokban nyilvánosságra került 230 lelkes nyugat-franciaországi falu temetőkapuján található kereszttel kapcsolatos per. Ezek az esetek jelentős vitát generáltak Franciaországban. Több politikus, Laurent Wauquiez, Manuel Valls kinyilvánította aggodalmát a laicizmus szélsőséges értelmezésével szemben. Várhatóan december 9-én a kérdéskörrel kapcsolatban Emmanuel Macron is kifejti majd véleményét.
Az elmúlt években egyre növekszik a laicitást, az 1905-ös törvényt fegyverként használó, a kereszténységet támadó megnyilvánulások Franciaországban. A kormányt és a parlamentet a kérdésben tanácsokkal ellátó, 2013-tól működésbe lépett „Observatoire de la laicité” (Laicitást vizsgáló hivatal) egyértelműen támogatja ezeket a megnyilvánulásokat. Az intézmény 220 ezer fős hálózatot épített ki az országban, amelynek a feladata, hogy minden, a laicitás hivatal által hangoztatott elvnek meg nem felelő vallásos megnyilvánulást megszüntessenek. Az Observatoire de la laicité többek között hivatalos jelentésében is kiemeli, hogy semmi sem indokolja, hogy egy kereszténynek több joga legyen, mint bármilyen más vallású, vagy ateista személynek, ezért minden a valláshasználatra kialakított területen kívüli valláshoz köthető megnyilvánulást meg kell szüntetni.
Ennek a szemléletnek megfelelőlen az utóbbi években számos, a francia társadalom jelentős részét is megdöbbentő perre került sor. Mint kiderült, mindegyik bíróság elé is citált ügy mögött a Szabad Gondolkodás Szövetsége (Fédération de la libre-pensée) szervezet áll, amely egyértelműen ellenségként kezeli a Katolikus Egyházat. Ez az egyesület 1866 óta létezik és jelenleg összesen 5000 tagot számlál. A szervezet nyíltan vállalja a Grand Orient szabadkőműves páhollyal ápolt kiváló viszonyát, sőt számos személyi átfedés is található. A Libre-Pensée egyesület tagjainak 10%-a hivatalosan is szabadkőművesnek vallja magát. Működésüknek köszönhetően többek között a városházán karácsonyi időszakban kihelyezni kívánt betlehemek eltűntetésért indult hadjárat, illetve a közterületeken található keresztek ellen.
Ennek egyik legismertebb és jelentős vitát kiváltó esete a Bretagne-ban található Ploërmel településen felállított II. (Szent) János Pál pápáról készült szobron található kereszt eltávolításával kapcsolatos október 25-i államtanácsi döntés volt. Novemberben szintén napvilágra került egy kis, 230 fős nyugat-franciaországi faluban (Prinçay-ban) a temetőkapu 30cm-es keresztjének eltávolítását célzó bírósági ügy is. Egy 2014-ben elhunyt személy fia ugyanis feljelentette a helyi polgármesteri hivatalt, hogy nem tartja be az 1905-ös laicitásról rendelkező törvényt azzal, hogy a köztemető kapujának a tetején kereszt van. A nyugdíjas felperes annak ellenére, hogy az illetékes közigazgatási bíróság elutasítani szándékozik a keresetet és ez súlyos anyagi következményekkel járhat ránézve, kitart álláspontja mellett országos felháborodást keltve.
A francia polgárok jelentős része közösségi hálón keresztül fejezi ki felháborodását a laicizmusra történő hivatkozással történő Franciaország keresztény gyökereit semmibe vevő akciókkal szemben. Egyes politikusok nyíltan kiálltak a laicizmus keresztényellenes szélsőséges értelmezésével szemben. Így, többek között Laurent Wauquiez, a LR pártelnökjelöltje, de még a volt szocialista miniszterelnök, Manuel Valls is. Ez utóbbi rendszeresen hangoztatja, hogy a kereszténység nem fenyegeti a társadalmat, de ezek a szélsőséges „laicista” megnyilvánulások megosztottságot kreálva Franciaországot fenyegetik. A volt kormányfő szerint a „laicisták” magatartásukkal a radikális iszlámnak is kedveznek. A francia Államtanács szóvivője, Xavier Domino, a Le Figaro francia napilapnak november 22-én adott interjújában elismerte, hogy rendkívül „kényes mérlegelés” után, konkrét esetekre bontva születnek meg a végső döntések a laicitás törvényére hivatkozó ügyekben.
December 9-dikét a laicitás napjaként tartják számon Franciaországban. Egyes információk szerint nem kizárt, hogy ez alkalommal maga az államfő, Emmanuel Macron, aki eddig nem kommentálta ezeket a francia társadalomban megosztottságot szülő eseteket, beszédben fog reagálni erre a kérdésre.
Megjegyzés: A laicitás fogalma a francia államnak az egyházakhoz, vallásokhoz való viszonyát fejezi ki. Az alkotmány a laicitást a köztársaság alapvető értékei körében említi: a 2. cikkben rögzíti, hogy „Franciaország oszthatatlan, laikus, demokratikus és szociális köztársaság.” A viták és a félreértések oka, hogy sehol nem találunk jogszabályi meghatározást e fogalomra. A kérdés megértése érdekében fontos történeti szempontból szemlélni a kérdést, és hogy a (francia) laicitás eredendően a katolikus egyháztól való függetlenedési törekvéseket szolgálta. Annak ellenére, hogy 1924-ben FR a világ második legnagyobb muzulmán hatalma volt, az állam és egyházak szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény kidolgozása során mégsem vették számításba az iszlám specifikus vonásait. Ennek oka, hogy a gyarmatok lakói nem rendelkeztek francia állampolgársággal. Felmerül a kérdés, hogy vajon egy kis kereszt a 230 lelket számláló falucska önkormányzati temető kapujának tetején milyen mértékben veszélyezteti a szekularizmust? Talán még ennél is nagyobb dilemmát jelent, hogy hol a határ, illetve milyen precedenst jelentene egy ilyen szimbólum eltávolítása?
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
