Az Európai Parlament (EP) Gazdasági és Monetáris, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága végre úgy határozott, hogy felszámolja az európai adóparadicsomokat. Ezek ugyanis nemcsak a terrorizmus melegágyai lehetnek, de a nemzetállamokból is több száz milliárd dollárt szivattyúznak ilyen helyekre. Magyarország esetében, 2010-ig ez az összeg eléri a 242 milliárd dollárt.
Egyébként ezzel a teljesítménnyel hazánk bekerült az Adóigazságosság Hálózat (The Tax Justice Network) vonatkozó listájának a legjobb 20 helyezettje közé, ezek az országok eddig 7,6 trillió dollárt vesztettek el.
A legnagyobb vagyont a kínai gazdaságból csatornázták ki, az ázsiai hatalmat követi Oroszország és Dél-Korea. Hazánk a 13. pozícióban szerepel a 2012-ben publikált jelentés szerint, a veszélyeztetettebb EU-s tagállamként.
Hogy a helyzet azóta mennyit változott, jól jellemzi, hogy a Mercedes gyárnak sikerült 0,12 százaléknyi társasági adót befizetnie a magyar költségvetésbe, miközben 2017-óta a 9 százalékos a társasági adóval csak olyan adóparadicsomokat előzünk meg, mint Bermuda, Brit-Virgin szigetek, illetőleg a Kajmán-szigetek. Ezekben az országokban 0 százalék az adó mértéke, mindenhol máshol több mint 9 százalék ez az arány. A hanyatló Egyesült Államokban 35 százalék a társasági adó.
Az emlékezetes Panama-iratok óta jól tudjuk, hogy az offshore-homályban iszonyatos mértékű pénzek húzódnak meg, amelyek nem pusztán adóelkerülésből jöttek létre, de a terrorizmus támogatásának céljából is halmozódhatnak. Szükség van a nagyobb átláthatóságra – és ezzel az Európai Unió vezetése is tisztában van. (Nem is tetszik ez az Orbán-kormánynak, erről a miniszterelnök beszélt is az idei évértékelőjében).
Az Európai Parlament szakbizottságai kedden szigorították az Európai Bizottság pénzmosás elleni irányelvét és arra tettek javaslatot, hogy nyilvános adatbázisból legyenek megismerhetőek a cégek és vagyonkezelők tényleges tulajdonosai.
Brüsszel szerint ugyanakkor a javaslat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azok uniós szinten – a szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően – jobban megvalósíthatóak. A hivatalos álláspont szerint ugyanis, ha valamely tagállam nem rendelkezik kellően hatékony pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni kerettel, a bűnözők (vö.: áfacsalók) visszaélhetnek a helyzettel, és ez más tagállamokra nézve is következményekkel járhat.
A következő hónapokban fogja az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács véglegesíteni ezt az irányelvet, melyben kulcsfontosságú, hogy a tagállamok ne lépjenek vissza a mostani parlamenti döntéstől.
„Véget kell vetnünk annak az időszaknak, hogy multinacionális vállalatok, vagyonkezelők erőfölényükkel visszaélve elkerülik az adófizetést, amit az állampolgároknak, helyi kisvállalkozásoknak kell kipótolniuk. Az Adóigazságosság Hálózat szerint hazánk az elmúlt 3 évtizedben több mint 240 milliárd dollár adót veszített az adóparadicsomokba folyó pénzek miatt. Ez a folyamat ma is tart. Az IMF adatai szerint a Magyarországról kimenő közvetlen tőkebefektetések célországai között az első három ország adóparadicsom: Svájc, Luxemburg, és a 150 ezres népességű likőrjéről is híres Curacao”
– rögzítette a keddi döntéssel kapcsolatban Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
De vajon mit tesz ez ellen az az Orbán-kormány?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
