Úgy tűnik, Szibéria szélsőséges körülményei elősegítették a farkasok megszelídítését, olvasható a National Geographic cikkében.
Dr. Angela Perri, a Durhami Egyetem munkatársa csapatával legújabb tanulmányában régészeti és genetikai adatok alapján mutatja be az ősi emberek és kutyák kapcsolatát – számol be a Phys.org. Eredményeik alapján, az Amerikát 15 ezer éve elsőként elérő északkelet-ázsiai eredetű népek kutyáikkal együtt érkeztek meg a térségbe. A felfedezés azt sugallja, hogy a kutyák háziasítása több mint 23 ezer éve megtörtént Szibériában.
Az amerikai kontinens volt az egyik legutolsó terület, ahová az emberiség elért. Ekkorra a kutyákat már több helyen is megszelídítették, az állatok pedig számos módon segítették gazdáikat. Perri szerint a szibériai háziasítás feltérképezése segíthet jobban megérteni fajunk és a kutyák közötti kapcsolatot. Laurent Frantz, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem genetikusa kiemelte, csak abban lehettek biztosak, hogy az ebek háziasítása nem Amerikában történt, a földrész ősi kutyáinak genetikája ugyanis szibériai származásról árulkodik.
A szakértők egy ideje tudják, hogy a háziasítás Eurázsia-szerte, Európától Kínáig több helyen zajlott. Úgy tűnik, a folyamat egyik legelső területe Szibéria volt, ahol az extrém környezet kedvezett a farkasokkal való érintkezésnek.
Az utolsó jégkorszak idején egy földhíd, Beringia kötötte össze Kelet-Ázsiát Észak-Amerikával. Ez a térség, illetve Szibéria egyaránt szélsőségesen hideg és száraz volt. A barátságtalan körülmények és a hasonló zsákmányállatok miatt az emberek és a farkasok gyakran léptek interakcióba egymással, a folyamat pedig végül az állatok megszelídítéséhez vezetett. Úgy tűnik, az Amerikát elsőként elérő populációk számára a kutyák elengedhetetlen társak voltak.
National Geographic
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
