Egy hatékonynak ígérkező vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói. A védőoltást – tulajdonképpen a koronavírus fehérjetüskéit – egerekbe adva megfelelő mennyiségű SARS-CoV-2 specifikus antitest kezdett termelődni az állatok szervezetében. A vakcina abból a szempontból is különleges, hogy az immunválaszt kiváltó fehérjéket nem hagyományos injekcióval, hanem úgynevezett mikrotűkkel borított tapasszal juttatják a testbe.
Az eredményt bemutató tanulmány a rangos Lancet által kiadott EbioMedicine című orvostudományi folyóiratban jelent meg. A kutatás részben korábbi koronavírusokkal kapcsolatos tapasztalatokon alapul.
– mondta Andrea Gambotto, a tanulmány egyik szerzője, az egyetem kutatója.
Habár a koronavírusok fehérjetüskéi különböznek egymástól, a sejtek megszállásának, a vírus szaporodásának módja gyakorlatilag mindegyiknél ugyanaz; a SARS-Cov-2 tüskéi „kulcsként” funkcionálnak, ezeket „illeszti a zárba”, vagyis a sejtek felszíni receptoraiba. Miután a fehérjetüskék hozzákötődtek a receptorokhoz, az „ajtó kinyílik”; a vírus membránja egyesül a sejtmembránnal, a kórokozó genetikai állománya pedig a sejtbe kerül.
Egy másik védőoltás már a klinikai vizsgálatok szakaszába lépett, az a vírus hírvivő RNS-ével (mRNS) kapcsolná be a szervezet védelmi reakcióját. A Pittsburghi Egyetem fejlesztése ezzel szemben a kórokozó fehérjéjén alapul, amit mesterségesen, laboratóriumban állítanak elő a szakemberek. A készítmény a PittCoVacc nevet kapta (a Pittsburghi Koronavírus Vakcina rövidítése).
Nemcsak a szervezetet védekezésre ösztönző molekula más, bejuttatásának módja sem a megszokott. A kutatók egy olyan, mindössze hüvelykujj méretű tapaszt készítettek, amin 400 mikronagyságú tű sorakozik. E mikrotűk juttatják be a koronavírus tüskéjét alkotó fehérjét a bőrbe, ahol az immunreakció a legerősebb.
Az immunválaszt katalizáló vírusfehérjét „sejtgyárban” állítják elő, ami a SARS-CoV-2 fehérjetüskéjét expresszáló sejtkultúrák egymásra rakott rétegeit jelenti. A kutatók szerint a rendszer nagy előnye, hogy skálázható, vagyis a rétegek számának növelésével fel lehet pörgetni a fehérjetermelést. A fehérjék tisztítása, valamint a mikrotűk formába öntése szintén megvalósítható ipari szinten.
– mondta Gambotto.
Az új védőoltás másik nagy előnye, hogy szobahőmérsékleten eláll, így szállításkor, tároláskor nem kell a hűtéséről gondoskodni. Ugyancsak fontos szempont, hogy a mikrotűk akkor sem veszítenek hatékonyságukból, ha gammasugarakkal sterilizálják őket.
És hogy mikor lesz ebből működő vakcina? Maga az engedélyeztetési eljárás néhány hónapot vesz igénybe, az emberi kísérletek időtartama pedig legalább egy év, ha nem több.
A mostani rendkívüli helyzetben nem lehet megmondani, hogy meddig tart a klinikai fejlesztés fázisa. A megszokott eljárásrend nemrégiben bejelentett felülvizsgálata azt sugallja, hogy képesek leszünk gyorsabban haladni”
– mondta Louis Falo dermatológus, aki szintén részt vett az oltás fejlesztésében.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
