A Szent István Társulat november 30. és december 3. között az Arcanum digitális szolgáltatóval együttműködve ingyenes hozzáférést biztosít Dokumentumtárához a szaktárs.hu felületen.
Minden bizonnyal nincs még egy olyan intézmény hazánkban, mint a Szent István Társulat, amely – az elmúlt 175 évben megszakítás nélkül működve – egyszerre volt formálója és elszenvedője a keresztény magyar kultúra változásainak. Bár a forradalmi események sűrűjében a nyilvános működését 1848. május 1-jén megkezdő Jó ’s olcsó könyvkiadó társulat (1852-től Szent István Társulat) történetét Notter Antal, Erdősi Károly, majd legújabban Mészáros István professzor is feldolgozta, a Társulat irattárában, valamint az egyházmegyei levéltárakban számos olyan feltáratlan forrásdokumentum maradt, amely további adalékokkal szolgálhat a kiadó múltját és a korszakot kutató történészek és az érdeklődő nagyközönség számára.
Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a kiadó megalakulásának 175 éves jubileumára készülve felkutattatta és rendszereztette a nagy múltú intézmény történetére vonatkozó, eleddig ismeretlen írásos anyagokat, és a felbecsülhetetlen értékű, több ezer oldalas gyűjteményt az Arcanum digitális adatszolgáltatóval együttműködve a szaktárs.hu online felületen tette elérhetővé.
E dokumentumgyűjtemény alapvetően négy forrásból táplálkozik: a Társulat irattárából, a kiadó történetét a főpásztori kapcsolódási pontok révén jól nyomon követő Esztergomi Prímási Levéltár és az Egri Főegyházmegyei Levéltár anyagaiból, valamint Esty Miklós (1895–1973) világi pápai kamarás hagyatékából – ez utóbbi az 1920-as évektől az 1970-es évekig enged bepillantást az intézmény – és természetesen ezzel párhuzamosan a Magyar Katolikus Egyház – történetébe.
A gyűjteményből mindenképpen ki kell emelnünk egy-két különlegességet, melyek – miközben háttéranyagul szolgálnak a már ismert történeti események alátámasztására – írásos forrásokkal támasztanak alá néhány kevésbé ismert tényt. Érdekesség, hogy az 1848/49-es szabadságharc után kimutatást kellett küldeni a bécsi kancelláriának a Társulat által megjelentetett Katholikus Néplapban publikált hazafias cikkekről, de ide sorolhatók az Apostoli Szentszék és a Szent István Társulat közötti távirati levelezések is.
A forrásokból az is jól kirajzolódik, hogy a közoktatási tankönyvek használata terén manapság felmerülő viták nem új keletűek. Tudjuk, hogy a püspöki kar az 1930-as években elrendelte a Szent István Társulat tankönyveinek használatát a katolikus iskolákban. Ez az intézkedés egyes szervezeteket arra késztetett, hogy Serédi Jusztinián hercegprímásnak tiltakozó levelet írjanak, hangot adva elégedetlenségüknek, mely szerint „a Szent István Társulatnak megadott egyeduralom felesleges, hátrányos, sőt káros.”
A dokumentumgyűjteményben külön figyelmet érdemel a Szent István Társulatot 1951-től delegált adminisztrátorként irányító Esty Miklós 11 doboznyi írásos hagyatéka. Az ellentmondásos személyiségű Esty, aki Csernoch János és Serédi Jusztinián hercegprímásokat – sőt, rövid ideig Mindszenty Józsefet – is szolgálta, a kommunista hatalomátvétel után „Pátkay” fedőnéven ügynökként tevékenykedett.
Egy kevéssé ismert, ám az adott kor szellemi küzdelmeit jól megvilágító dokumentum a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban őrzött, írógéppel sokszorosított leirat. Közismert tény, hogy a Mindszenty József bíboros elleni koncepciós eljárás megkezdéséhez a kommunista párt aláírásgyűjtési kampányt kezdeményezett, azt azonban csak kevesen tudják, hogy a magyar püspökök a Szent István Társulat államosítása ellen és fennmaradása érdekében legalább ilyen széleskörű aláírásgyűjtésre szólították fel egyházközségeiket. A pannonhalmi főapát – és az ország más püspökei – 1948. április 12-én az alábbi körlevelet bocsátotta ki:
„Főtisztelendő Plébános (Lelkész) Úr!
A Szent István Társulat államosítása ellen, ennek az intézménynek az Egyház számára való megmentése érdekében országos mozgalom indult. Kívánatos, hogy ebben a megmozdulásban a mi egyházmegyénk is részt vegyen. Ezért egyházközségeink forduljanak beadvánnyal a köztársasági Elnök Úrhoz. A beadvány szövege a következő lehetne talán: »Köztársasági Elnök Úr! A legújabban államosított üzemek között szerepel a Szent István Társulattal kapcsolatos Stephaneum egyesített üzeme is. (…) Valójában azonban ez az üzem nem nyerészkedési alapon indult és működött, hanem a magyar katolikus egyház és a magyar katolikus nép önzetlen áldozatkészségéből indult és a magyar katolikus kultúrát szolgálja már éppen száz éve. Ezen okok miatt legmélyebb tisztelettel kérjük Köztársasági Elnök Urat, méltóztassék megkeresni a módot, amely a magyar katolikus egyházat az államosításért ért sérelmet orvosolja…«
A beadványt az egyházközségi elnökökön kívül mások is írják alá, és küldjék el a köztársasági elnöki hivatalba…”
A 175 éves Szent István Társulat dokumentumtárát a szaktárs.hu weboldalon november 30. és december 3. között ingyenesen tanulmányozhatják az érdeklődők.
Szöveg: Sajgó Krisztián
Fotó: Szent István Társulat
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
