A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, melyet sokan győri bencés gimnáziumként ismernek, idén négyszáz éves. Az iskola alapításáról, történetéről, neves öregdiákjairól, a jelenlegi oktatásról és a gazdag programsorozatról, mellyel az alapítás megünneplésére készülnek, Barkó Gábor Ágoston bencés szerzetessel, az iskola igazgatójával beszélgettünk.
– Mik voltak az iskola négyszáz éves történelmének legfontosabb eseményei?
– 1626 augusztusában érkeztek Győrbe a jezsuiták, akikkel II. Ferdinánd magyar király és Dallos Miklós győri püspök megalapíttatta az intézményt. Ehhez telket és ingatlant kellett szerezni, valamint el kellett nyerni a székeskáptalan jóváhagyását is. A tanítás 1627 novemberében indult el.
Jezsuiták tartották fenn 1773-ig, a rend világegyházi és hazai feloszlatásáig, majd az államtól 1802-ben a Pannonhalmi Szent Benedek rend vette át, amely más északnyugat-magyarországi gimnáziumokkal együtt egészen 1948-ig, az egyházi iskolák államosításáig működtette. 1948-tól 1950-ig állami iskola volt az intézmény, de bencés és keresztény jellege megmaradt, hiszen a pedagógusokat és diákokat ilyen rövid idő alatt nem lehetett áthangolni. 1950-ben a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Állam közti megállapodásnak köszönhetően az országban nyolc katolikus iskola ismét működhetett, köztük a győri és a pannonhalmi bencés gimnázium is, a mellettük lévő rendházzal egyetemben.
– Hogyan kell elképzelnünk Győrt az alapítás éveiben?
– A protestantizmus nagyon terjeszkedett ezen a vidéken is. A jezsuita rend, mivel a katolikus restauráció szándéka hajtotta őket, a város főterén keresett helyet az iskolának. A 16. század közepétől magas szintű oktatás valósult meg a jezsuita collegiumokban, melyeket mindig a „reflektorfényben” lévő főtereken létesítettek. Nem csoda, hiszen a város vezető politikai és kereskedő rétegének a gyerekeit igyekeztek megnyerni: ha a katolikus reformot elfogadja az elit, a többiek is követik őket. Győrt határvárosnak tekinthetjük, hisz százötven éven keresztül törökök tanyáztak a város körül, amit 1594 és 1598 között még uralmuk alá is vontak. Visszafoglalása során lepusztult, romos épületek maradtak hátra.
– Az alapításkor építették a Loyolai Szent Ignác-templomot és az intézményhez tartozó épületeket?
– Az egykor jezsuita, ma bencés Szent Ignác-templom 1641-re készült el Győr főterén. Ez a mai kis-Magyarország legelső barokk temploma, hiszen ha a történelmi Magyarországot nézzük, akkor Nagyszombaton, az esztergomi érsekek székhelyén emelték az első magyar barokk templomot. II. Ferdinánd magyar király megvásárolta a jezsuiták számára Győr főterének déli házsorát, és az oktatás ezekben az épületekben indult meg. Az iskolaépület és a rendház a 17. század végére készült el; a mai gimnázium, mely a templom mellett áll, 1886–1889-ben épült.
– Kik azok a neves személyiségek, akik korábban az iskola diákjai voltak?
– Az egyháziak közül Bíró László nyugalmazott tábori püspök 1969-ben érettségizett nálunk, Ladocsi Gáspár nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök 1970-ben, Ternyák Csaba egri érsek 1972-ben, Varga László kaposvári megyéspüspök 1974-ben, Veres András győri megyéspüspök 1978-ban, Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök pedig 1996-ban. A nyíregyházi görögkatolikus szeminárium rektora, Dobos András 2000-ben végzett, a ferencesek közül Barsi Balázs 1964-ben érettségizett, Tömördi Viktor 1975-ben.
Egy öregdiáktalálkozón általában 20–30 egyházmegyés pap vesz részt az ország minden tájáról. A magyar tudományos akadémiai életben, az ELTE és a PPKE tanárai között, a mindenkori kormányzatokban, illetve az ELTE-HTK Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában is szép számban dolgoznak öregdiákjaink.
– Hogyan működik most a gimnázium?
– Nyolcszáz diákunk van; ötvennyolc fős a tantestület, négy- és hatévfolyamos általános gimnáziumi képzést nyújtunk. Minden osztályunk negyvenfős. Angolt, németet, olaszt, franciát, latint és németet lehet tanulni nálunk.
Sok pannonhalmi diák lánytestvére tanul nálunk. A tanulóink hatvan százaléka lány, negyven százaléka fiú. Ötven-ötven fős fiú- és lánykollégiumot tartunk fenn, ahonnan hétvégente hazajárnak a diákok. Elmondható, hogy Győr és agglomerációja iskolájává váltunk. Korábban, az 1950-es évektől az 1990-es évek közepéig országos beiskolázású volt az intézmény, a diákok többsége kollégista volt, hiszen a győriek a retorzió miatt nem merték ide íratni a gyereküket. Én 2004-ben érettségiztem, akkor a 27 fős osztályból 19 volt kollégista.
Minden évfolyamon bencés szerzetesek tanítják a hittant. Az együttműködés megvalósul köztünk, így a szekér egy irányban halad. A hitéletre nagy hangsúlyt fektetünk. Tíz éve a Budapesten és agglomerációjában élő Schönstatt, Regnum Marianum és a cserkészet lelkiséget képviselő családok is küldik hozzánk a gyerekeiket. A misszióban, a hitre nevelésben is a legfontosabb a kortárshatás. A hívő diákokat sikerült úgy elkötelezetté tenni, hogy egymást hívják imádságra, lelkiségi alkalmakra, zarándoklatokra, nekünk pedig az a dolgunk, hogy irányítsuk és segítsük az egymás közötti hitbeli kapcsolataikat.
A minőségi szaktárgyi oktatás miatt is szeretik az iskolánkat. Az országos iskolai rangsorokban az elmúlt években az 55. és a 64. helyek között álltunk. Ritka, hogy a monostorral egybeépüljön egy iskola, de emiatt a magunkénak érezzük és a saját házunkként gondozzuk az iskolát.
Az oktatás mellett fontosak a zarándoklatok is: a hatnapos csíksomlyói búcsús zarándoklatunk „sikerágazatnak” mondható. Budapesten félévente találkoznak az öregdiákjaink. Négyszázötven karszalag szokott elfogyni, olyan hatalmas a tömeg. Ezeken az alkalmakon megtapasztaljuk, hogy a hitbeli alapok, a nemzeti keresztény értékrend, a bencés összetartozástudat és egymás segítése valóban megvalósult, nem csak lózung.
– Az ünnepségsorozat mettől meddig tart?
– A készületi időszakkal és a levezetéssel együtt összesen három tanévet foglal magában az ünneplés, mely tulajdonképpen 2026. január 1-jétől 2027. december 31-ig két éven keresztül tart. A legtöbb program a négyszázadik, 2026/2027-es tanévben várható.
– Milyen szempontok alapján állították össze a programokat?
– Arra törekedtünk, hogy az egész magyar bencés közösség ünnepe legyen iskolánk alapításának 400. évfordulója.
A programok főként diákjainknak és öregdiákjainknak szólnak, de természetesen mindenki számára nyitottak.
– Milyen programokkal indul az ünneplés?
– Az ünnepi események sora egy nevelőtestületi zarándoklattal kezdődött 2025. október 23. és 28. között Rómába. Az adventet órómai énekeskönyv- és hanglemezbemutatóval nyitottuk meg. A Bencés esték című előadás-sorozatunk is folytatódik havi rendszerességgel, melyeken most az alapítást állítjuk középpontba.
A kettős emlékév hivatalos megnyitására február 7-én, szombaton a XIII. Győri Bencés Bálon kerül sor, melynek fővédnöke Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, a magyar bencés kongregáció elnöke. Ide várjuk a bencés szerzeteseket, öregdiákjainkat, diákjaink szüleit és a győri gimnáziumigazgatókat; lesz tűzijátékos torta és mindenféle kulturális program.
A XXIII. Győri Bencés Öregdiáktalálkozóra Budapesten, a Jézus Szíve jezsuita templomban kerül sor február 27-én, pénteken 18 órától. Szent Benedek atyánk tavaszi, március 21-i ünnepe az emlékév megnyitása a diákság számára, ekkor Varga László kaposvári megyéspüspök szentmisét és lelkigyakorlatot tart.
Május 13-án társadalomtörténeti konferenciát és versenyt rendezünk a diákság és öt testvériskola bevonásával. Május 15. péntek délután nyitjuk meg a 400 tanév – élő örökség a győri bencés gimnáziumban című iskolatörténeti interaktív kiállítást a rendház és templom tetőterében 600 négyzetméternyi területen. Mivel a gimnázium épületében indította Rómer Flóris bencés szerzetes az 1950-ig itt működő Győr városi múzeumot, a kiállításon lesznek gyönyörű műtárgyak, preparált állatok, régi könyvek, játékok, videófilmek és persze humor is. Közös érettségi találkozót tartunk május 16-án Győrben, melyen a szentmisét Fekete Szabolcs Benedek püspök mutatja be. Bencés monostorokat meglátogató biciklitúrát szervezünk a Duna mentén Ausztriába június 29. és július 5. között. Július 25., szombaton, Szent Jakab ünnepén gyalogos zarándoklatot tartunk a lébényi Szent Jakab bencés apátsági templomhoz, felelevenítve a 17–18. századi diákjaink zarándoklatának hagyományát.
– 2026 szeptemberében kezdődik a 400. tanév. Hogyan készülnek erre?
– A 400. tanév ünnepélyes megnyitására augusztus 30-án, vasárnap délután a Széchenyi téren kerül sor, melyre meghívtuk Erdő Péter bíboros urat, Veres András megyéspüspököt, Hortobágyi Cirill főapátot és a köztársasági elnököt. Január 6-án jezsuita iskoladrámák nyomán Szent Lászlóról és vízkeresztről szóló misztériumjátékokat mutatunk be. Lesz újra Győri Bencés Bál 2027. február 6-án, majd március 19-én Szent Benedek atyánk ünnepe. A 2027-es ünnepségsorozat fénypontja a május 27. és 29. között megrendezendő öregdiák-hétvége, mely alkalomra egy tudományos konferenciát is szervezünk, de lesz fényfestés is a Széchenyi téri épületeken, a vasárnapi szentmisén pedig megemlékezünk elhunyt tanárainkról és diáktársainkról. 2027 júliusában gyalogos zarándoklatot vezetünk Máriazellbe, hálaadásként ruhát is viszünk a Szűzanya kegyszobrára. Buszos utazással keressük fel a felvidéki, 17. században alapított jezsuita házakat és templomokat; kerékpártúrát szervezünk az északnyugat-magyarországi egykori bencés iskolák felkeresésére, majd július 25-én újra gyalogosan veszünk részt a Szent Jakab-zarándoklaton.
2027-ben az őszi szünetnek megfelelően november 3-án vagy 8-án lesz az iskolázás megindulásának emléknapja élmény- és sportprogramokkal, előadásokkal, ugyanis az 1600-as években mindenszentek után kezdődött a tanítás.
Az emlékév lezárására decemberben kerül majd sor tudományos kötet megjelentetésével. Major Fulgent OSB templomigazgató gazdag programokkal, köztük koncertekkel, lelkigyakorlatos beszédsorozatokkal várja az érdeklődőket az ünnepi időszakban.
Fotó: Merényi Zita; Halász Csongor
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. január 11-i számában jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
