Esztergomban a Laskai Osvát Antikvárium Mezei Attila és Mezeiné Tomorszky Mária elkötelezett működtetésével ma már nemcsak a magyarországi antikváriumok egyik legismertebb és legelismertebb irodalmi, képzőművészeti és kulturális műhelye, hanem a felvidéki irodalombarátok, könyvkeresők és könyvbemutatók kihagyhatatlan látogatóhelye is egyben.
A Mezei házaspár szinte missziós elhivatottsággal vállalja fel a felvidéki magyar kapcsolatok és találkozók ápolását, s ez az együttműködés már több mint tíz esztendeje folyamatosan működik a szűkebb déli régió kulturális szervezeteivel. Történelmi turista programjaikat az egykori felföldi tájakon kirándulások formájában évente több alkalommal szervezik meg, miközben a felvidéki irodalmi, helytörténeti és történelmi előadásokat, könyvbemutatókat ugyancsak rendszeresen hozzák el az antikvárium falai közé felvidéki előadók közreműködésével.
Barsendréd neves családjai és az esztergomi kapcsolatok
Legutóbb, október 4-én Luky János barsendrédi helytörténészt hívták meg legújabb, Barsendréd nemes és neves családtagjai című kiadványának bemutatójára. A kötetet Dr. Fóthy Zoltán párkányi esperes, a településen egykor szintén szolgálatot teljesítő korábbi plébános mutatta be és ajánolta az igen nagy létszámban egybegyűlt érdeklődőknek. Luky Jánosnak ez volt a jubileumi, tizedik könyvbemutatója a kötettel, amely a hazai kutatásban is rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. Esztergomban szintén jelentős figyelem kísérte a munkát, hiszen az egykori Magyarország azon neves személyiségei szerepelnek a lapjain, akiknek szoros közük volt ehhez az apró Garam-menti településhez és magához Esztergomhoz is, ahogyan azt a szerző az előszavában hangsúlyozza, Barsendréd azon községek közé tartozik, ahová fokozatosan letelepedett sok-sok nemesi és birtokos család, s lakói méltán büszkék lehetnek a történelmükre.
Fotó: Mezeiné T. Mária és Mezei Attila
Az elveszett épített örökségtől a társadalomtörténetig
Dr. Fóthy Zoltán esperes úr üdvözlő és bevezető szavaiban felidézte a település sajátos titkát, rámutatva arra, hogy Barsendréd történetének egyik legfontosabb vonása az évszázadok során ott élő feltűnően sok nemesi család volt. Ennek a társadalmi jelenségnek egykor jól látható építészeti lenyomata is létezett, hiszen a községben több kastély és nemesi kúria állt, amelyek nem pusztán lakóhelyül szolgálhattak, hanem a helyi társadalmi struktúra, a birtokviszonyok és a műveltség hordozói is voltak.
Mára azonban ennek az épített örökségnek a jelentős része sajnos eltűnt, az egykori kastélyokat lebontották vagy nagymértékben átépítették. Éppen ezért bír különös jelentőséggel az a kutatómunka, amely az épületek pusztulása után legalább az írott és képi emlékezetben igyekszik rekonstruálni ezt az elveszett világot. Az esperes kiemelte, hogy a kötet tudományos értékét az adja, hogy a családtörténet itt társadalomtörténetté válik, a kutatás pedig nem áll meg a község határánál, hiszen a nemesi családok mozgása, házasságai és birtokszerzései révén Barsendréd története természetes módon kapcsolódik össze Bars vármegye, Léva, az Alsó-Garam vidéke és Esztergom térségének történetével egyaránt.
Fotó: Mezeiné T. Mária és Mezei Attila
Évtizedes kutatómunka, múzeum és elismerések
A szerző a bemutatón kitért arra is, hogy a családkutatások által az esztergomi és magyarországi kapcsolatok a mai napig élnek, s az egykori nemesi és tudós családok leszármazottaival való személyes találkozások nagyban gazdagították a könyv anyagát. A kutatások során Luky János annyi kordokumentumot és emléket gyűjtött össze, hogy otthonában saját múzeumot hozott létre, a gondosan összeállított fotó- és szövegdokumentumokból pedig az esztergomi találkozón is bemutatott egy válogatást, tisztelettel hívva meg a jelenlévőket a barsendrédi múzeumba. A könyvben bemutatott harmincvalahány családról rövid összefoglalót adott, s örömmel nyugtázta, hogy a 2010-ben kiadott falumonográfiája után úgy érzi, ezzel a kötettel minden értékes információt átadott a jelen és a jövő nemzedékének, amit a több évtizedes levéltári kutatómunka során összegyűjtött.
Dr. Fóthy Zoltán méltatásában emlékeztetett arra is, hogy a szerző kutatásainak egyik fontos állomása volt a 2010-ben megjelent Ondrejovce – Barsendréd 1260–2010 című településmonográfia, amelyet egy évvel később a Matica slovenská a Lévai járás legjobb monográfiájának járó elismeréssel tüntetett ki. Luky János 2016-ban hozta létre a barsendrédi községi múzeumot, 2015-ben pedig a település közösségi és helytörténeti értékeinek feltárásáért Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, a most megjelent kötet pedig e több évtizedes kutatói figyelem koronája.
Fotó: Mezeiné T. Mária és Mezei Attila
Nívós vendégsereg és generációs folytonosság
Az esztergomi bemutató iránt óriási volt az érdeklődés, és számos ismert közéleti személyiség és szakember is jelen volt az eseményen. Eljött Debreczeni-Droppán Béla történész, a Magyar Honismereti Szövetség országos elnöke, Dr. Horváth István, az esztergomi Balassa Múzeum nyugalmazott igazgatója, Szidiropulosz Archimédesz szociológus és történész, a Trianoni Szemle főszerkesztője és felesége, Kolczonay Katalin olvasószerkesztő. Többen érkeztek Párkányból, Zselízről, valamint jelen voltak a könyvben említett ősök esztergomi leszármazottai is a Besey családból. A szerzőt elkísérte fia, ifj. Luky János is, akinek a közelmúltban jelent meg első verseskötete, melyet az édesapa a rendezvényen szintén megemlített és bemutatott a jelenlévő közönségnek.
Dániel Erzsébet / Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
