Kultminor: a kulturális miniszter teljes titokban akarja kiválasztani az új igazgatót Lajos P. János2025. 07. 09., sze – 12:54 Pozsony |
A nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.
Nem lesz nyilvános a jelöltek meghallgatása a Kultminor új igazgatójának megválasztása során, tájékoztatta az Új Szót a pályázatot meghirdető kulturális minisztérium. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezetése alatt álló minisztérium a pályázati eljárást szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával akarja lefolytatni.
A kulturális minisztérium július 1-jén hirdette meg a pályázati felhívást a Kultminor igazgatói posztjára, ráadásul a felhívást elsőként a profesia.sk álláskereső portálon tették közzé. A jelentkezési határidő holnap, vagyis július 10-én jár le. A felhívás szerint a jelöltek meghallgatását július 24-re tervezik, vagyis akár már aznap kiderülhet az új igazgató neve.
A minisztérium szándéka szerint azonban még a felhívásra jelentkező és a feltételeknek megfelelő jelöltek neve sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a pályázati felhívásra jelentkező jelöltek nevét
– tájékoztatta lapunkat Petra Bačinská, a kulturális minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Nemcsak a jelentkezők neve, minden titkos lesz
Nem csak a jelöltek nevét akarja titokban tartani a kulturális minisztérium: nem lesz nyilvános a jelölteket meghallgató és az új igazgatót kiválasztó bizottság névsora sem. A bizottságról csak annyit közölt Bačinská, hogy a „pályázati bizottságot az illetékes szervezeti egység javaslatára a kulturális miniszter nevezi ki”.
Négy évvel ezelőtt a bizottság és a pályázók listája is nyilvános volt, ráadásul a bizottság nyilvánosan hallgatta meg a jelölteket, akik bemutatták elképzelésüket a Kultminor további fejlesztéséről. A jelentkezőknek idén is a Kultminor fejlesztési tervével kell pályázniuk, azonban ez a terv sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a jelentkezők projektjeit. A projekteket a pályázati bizottság tagjai ismerhetik majd meg
– tájékoztatott Bačinská. Ezúttal a jelöltek meghallgatását sem figyelheti majd közönség. „A meghallgatás nem lesz nyilvános” – írta válaszában a szóvivő.
A bizottság feltehetően sorrendet állít majd fel a jelöltek között, Martina Šimkovičová miniszter ez alapján választja majd ki az új igazgatót. „A pályázók sorrendje a miniszterasszony számára – a törvénnyel összhangban – kötelező” – jelentette ki Bačinská. Válaszaiból azonban az derül ki, hogy ez a javasolt sorrend sem lesz nyilvános, vagyis azt sem fogjuk tudni, hogy milyen sorrendbe állította a bizottság az eltitkolt nevű jelentkezőket.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini jövő héten egyeztetni fog Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyabb működéséről és az államnyelvtörvény tervezett módosításáról is. Az államfő ezt azután jelentette ki, hogy az elnöki palotában fogadta hétfőn a Szlovákiában bejegyzett tizenöt etnikai kisebbség képviselőit.
Az elnök azt ígéri, tolmácsolni fogja a miniszternek a KKA hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatokat. „Annak érdekében, hogy mindazok, akik gyönyörű fesztiválokat vagy más rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg vagy különféle projekteket bonyolítanak le, lényegesen hamarabb hozzájuthassanak az anyagi forrásokhoz” – fogalmazott Pellegrini.
Az államfő egyben emlékeztetett: a nemzetiségi közösségek már régóta sürgetik a nemzetiségi kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is. Hangsúlyozta: a nemzetiségeket érintő törvényalkotási folyamatba bele kell vonni a kisebbségek képviselőit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztériumban befejeződött az államnyelvtörvény módosításának véleményezése, de itt egy időre le is áll a folyamat. A tárca december végéig „kapott halasztást” a törvény kidolgozására, mert még egyeztetni akar a kisebbségi kormánybiztossal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel.
Egyelőre lekerül a napirendről az államnyelvtörvény módosítása, a Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium hosszabb időt kért a tervezet kidolgozására, és erről tájékoztatta Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is. Lapunk információi szerint a szaktárca
a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével
indokolta a halasztást, illetve egyeztetni akar a nemzeti kisebbségek képviselőivel is, mert a tárca szerint magyaron kívül más kisebbség nem szólt hozzá a javaslathoz. A szaktárca tavaly indította el az államnyelvtörvény módosításának folyamatát, amely több ponton is szigorította volna a jogszabályt, és ezzel korlátozta volna a kisebbségi nyelvek hivatali és nyilvános használatát.
A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,
az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.
A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.
Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.
A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne
– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.
A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.
Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.
Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️
Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.
A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”
Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.
A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.
Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;
Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.
20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.
Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.
„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Vissza a múltba
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.
Bonyolult matematika
Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).
A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;
Diszkriminatív szempontok
A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.
Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum
– magyarázta Őry Péter.
Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.
„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.
A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.
„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.
A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.
Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne
– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.
Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.
Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe
– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.
Van megoldás
A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.
Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást
– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.
A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.
A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.
„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.
Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.
„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.
Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.
A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne
– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.
Alternatív jövőképek
A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.
„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.
Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.
„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.
Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.
„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.
Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.
A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.
„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.
„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.
A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.
Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.
„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”
– nyilatkozta lapunknak Gubík.
„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.
Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.
Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.
A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.
Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.
A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett
A nyelvtörvény tervezett módosításáról novemberben tárgyalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Robert Ficóval, aki ígéretet tett a „status quo” megtartására. Gubík ezt akkor úgy kommentálta, hogy
rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.
Már a jelenlegi törvény alapján is többen feljelentetés született, a Magyar Szövetséget elsősorban a kampányaik miatt érte támadás, de a legutóbb a Nyitra megyében kihelyezett hivatalos közúti táblák miatt érkezett feljelentés.
Meg kellett volna tanulni szlovákul
A minisztérium szerint a tervezett módosítás oka az, hogy egyre több természetes és jogi személy is panaszkodik az államnyelvtörvény megsértésére, amit szerintük a törvény nem egységes értelmezése, illetve a felügyeleti szerv gyenge hatáskörei okoznak. Az előkészített módosítás célja ezért a szlovák nyelv pozíciójának a megerősítése lenne „bizonyos területeken a hivatali és közösségi érintkezésben”. A nyelvtörvény tervezete egyben nagyobb hatáskört adott volna a kulturális minisztériumnak a törvény betartatására, amely komoly bírságokat szabhatott volna ki a törvény megsértőire. Szigorúan megszabták volna a szlovák és a magyar feliratok sorrendjét, a vasúti, és a postai kommunikációt a kisebbségek nyelvén pedig lehetetlenné tették volna.
A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.
Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.
Miről szól még az interjú:
Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?
A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?
Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.
Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.
Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?
Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis
nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.
Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?
A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.
Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?
Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.
Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.
Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.
Mi változik a közfeliratok esetében?
Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.
Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.
Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?
Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.
Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?
Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.
A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?
A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.
A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.
A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna
– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.
A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.
Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!
– véli a Szövetség.
A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.
Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot
– üzeni a kulturális miniszternek a párt.
Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?
Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.
Ez mit jelent?
Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.
És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?
A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.
Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.
Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.
Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?
A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.
Ennek milyen hatása lehet?
Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.
A földrajzi nevek írásában változik valami?
Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.
Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?
Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.
Kölcsönösen erősítjük egymást az elnök szerint
Pellegrini méltatta Szlovákia etnikai, kulturális sokszínűségét. Szerint függetlenül attól, hogy Szlovákia melyik szegletében született valaki, milyen társadalmi rétegből származik, vagy milyen nemzetiségű, mindannyian teljes jogú állampolgárai vagyunk a Szlovák Köztársaságnak. Úgy véli,
az etnikai, kulturális, nyelvi sokszínűség erősebbé teszi Szlovákiát, mert az ország ebből a sokféleségből inspirációt meríthet, a különböző közösségek pedig – beleértve a szlovák nemzetet is – kölcsönösen erősítik egymást, ha békében és szinergiában élnek.
Pellegrini arról nem beszélt, hogy ezek a gondolatok vajon mennyire összeegyeztethetők a kulturális miniszter korábbi kijelentéseivel, miszerint: „A szlovák nép kultúrájának szlováknak kell lennie. Szlováknak, és nem másnak”, illetve hogy a szlovák kultúra „keveredését” más kultúrákkal el kell utasítani.
Az államfő utalt arra is, hogy különbséget kell tenni azok között, akik már hosszú ideje jelen vannak Szlovákiában, és azok között, akik csak nemrég telepedtek le az országban, hozzátéve: mindkét csoportnak más-más kihívásokkal kell szembenéznie.
Forró: történelmi jelentőségű pillanat
A köztársasági elnök köszönetet mondott a nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójának, Forró Krisztiánnak a kerekasztal-beszélgetés megszervezéséért, amelyen a 15 etnikai kisebbség képviselői mellett Horony Ákos, az etnikai kisebbségekért, Alexander Daško, a roma közösségekért, illetve a Simona Zacharová, a civil társadalom fejlődéséért felelős kormánybiztos vettek részt.
Forró a mai eseményt
történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, hiszen először került sor egy közös, nyílt párbeszédre minden Szlovákiában elismert nemzeti közösség képviselőjével a köztársasági elnök hivatalos jelenlétében, az elnöki palotában.
“Ilyen átfogó találkozóra még nem volt példa. A visszajelzések alapján bátran mondhatjuk, megindult egy bizalomépítő folyamat, ahol nemcsak a problémák kerültek felszínre, hanem közös értékek, jövőképek és megoldási javaslatok is. Ez nem egy befejezett esemény, hanem egy társadalmi párbeszédsorozat nyitánya” – hangsúlyozta az elnök tanácsadója.
Szerinte a találkozó önmagában is erős üzenet, és azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök komolyan veszi a nemzeti közösségek jelenlétét és szerepét Szlovákiában.
Bízom a pozitív elmozdulásban, az eddiginél hangsúlyosabbá válhat a nemzetiségi ügyek jelenléte az elnöki narratívában és cselekvésben is. A közösségek megerősítést kaptak abban, hogy értékes részesei az országnak, és számíthatnak arra, hogy identitásukat nemcsak megőrizhetik, hanem élhetik is – méltósággal és támogatással
– értékelte a hétfői találkozót Forró.
Konkrét panaszok is felmerültek
Horony Ákos kormánybiztos az Új Szó megkeresésére elmondta: jó benyomást tett rá a találkozó, azért is, mert az államfő az eredetileg tervezettnél több időt szánt a kerekasztal-beszélgetésre. Hozzátette: a köztársasági elnök figyelmesen végighallgatta, milyen kihívásokkal szembesülnek az egyes kisebbségek képviselői.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra odafigyelve készítsék elő az államnyelvtörvény módosítását
– mutatott rá Horony.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Idén is késik a támogatások kifizetésével a Kisebbségi Kulturális Alap, a magyar pályázóknak még 1,2 millió eurót ki kellene fizetnie. Az alap a késést kapacitáshiánnyal és a pályázók “lassúságával” indokolja. A pályázók szemszögéből viszont az alap csicskáztatja őket, a feleslegesen szigorú ellenőrzésekkel ellehetetleníti a kulturális szervezetek munkáját és egyben lassítja a kifizetést. Közben már kiírták az első felhívást 2025-re.
Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak.
A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.
Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg.
Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás
A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.
A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik
– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.
Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató.
Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.
Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira
– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.
A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben
Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája.
A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.
2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék.
Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?
Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.
Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be
– mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.
A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének.
A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat
– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.
Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el
Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.
Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt
– mondta Antal.
Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.
Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik
– állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja.
A semmibe vett irányító szerv
Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal.
Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A napokban indulhat a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott egyes támogatások kifizetése, de a színházi, népművészeti rendezvények, a nagy kulturális események, nyári táborok pályázatait elbíráló bizottság majd csak június 17-én ül össze. Esetükben a kifizetés jóval később várható. Közben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta, hogy az alap felügyelőbizottságába Rigó Konrád korábbi hidas államtitkár kerüljön.
Alena Kotvanová, a KKA igazgatója lapunknak elmondta, a héten már megkezdődött a nyertes pályázatokra vonatkozó szerződések aláírása és a támogatások utalása is megindult. Mindez azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a pályázó már az összes szükséges igazolást és dokumentumot benyújtotta. Az alap igazgatója hangsúlyozta, a kifizetések időpontja nagyban függ maguktól a pályázóktól is, hiszen be kell szerezniük a szükséges papírokat. „Ennek ellenére úgy tűnik, idén valamivel optimistábbak lehetünk, mint az előző években” – tette hozzá a pályázatok jelentős részének kifizetési idejére vonatkozóan.
Felvettük a kapcsolatot több szlovákiai magyar kulturális szervezettel, köztük nagy és jelentős hagyománnyal rendelkező intézményekkel, amelyek egytől egyig arról számoltak be, hogy még nem kapták meg a pénzt. Volt olyan szervezet, amely már minden szükséges dokumentumot benyújtott, de ennek ellenére már hosszabb ideje vár a dotáció utalására. Az igazgató a támogatások kifizetésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az egész folyamat csak az után indulhatott meg, hogy az alap ún. szakmai tanácsai eldöntötték, melyik pályázatok kapnak támogatást. Az egyes kisebbségek esetében ezek a testületek kötelező érvényű javaslatot adnak arra, mely projekteket támogassa az alap.
A szakmai tanácsok
A szakmai tanácsok egy része, főleg a kisebb nemzetiségek esetében, már márciusban és áprilisban összeült. A magyar nemzetiség kulturális támogatásáról döntő testületek üléseire is, egyet leszámítva, márciusban, illetve áprilisban sor került. Jelen pillanatban már csak egy szakmai tanács ülése van hátra, mégpedig azé, amely a magyar kisebbség legnagyobb rendezvényeinek, így például a Duna Menti Tavasz színjátszó fesztiválnak, a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak és a Gombaszögi Nyári Tábornak a támogatásáról dönt. Az említett rendezvények és a kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó többi esemény is évről évre több tízezres kérelemmel fordul az alaphoz, és rend szerint ilyen nagyságrendben nyernek támogatást. Az alap által nyújtott egyik legnagyobb összegű dotációkról van szó. Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett színjátszó fesztivált már május 21. és 24. között megtartották, a zselízi népművészeti fesztivált is június 14. és 16. között rendezik. A kérdéses bizottság azonban csak június 17-én és az azt követő napokban tartja meg az ülését, ekkor határoznak arról, hogy az addigra már lezajlott események végül megkapják-e az állami támogatásukat. Kotvanová elmondta, a bizottság a testület egyik tagjának egészségi állapota miatt nem tudott korábban összeülni. De arról is beszélt, hogy a tanácsok ülése általában is nagyban függ attól, a testületek tagjai milyen közös időpontot tudnak találni. Információink szerint a magyar kisebbség rendezvényeinek támogatásáról döntő tanács most öt helyett csak négy fővel működött. Az egyik tag, Juhász Eszter tagsága ugyanis megszűnt, mivel a regionális választáson a Magyar Szövetség színeiben indult.
Az igazgató arról is beszélt, hogy a nyertes pályázóktól a Munkabiztonsági Felügyelőség (Inšpektorát práce) által kiállított igazolást is be kell kérniük, de a vonatkozó jogszabályokban lévő diszkrepancia miatt az intézmény nem a megfelelő formátumú dokumentumot adja ki. Ennek a problémának a megoldásán már dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy a kérelmek feldolgozásának üteme nagyban függ az alap rendelkezésére álló adminisztratív kapacitásoktól is. Hozzátette, ennek egy részét jelen pillanatban lefoglalja az Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad) által idén januárban indított ellenőrzése. „Az alapnak rendelkezésükre kell bocsátani az adminisztratív, technikai és személyzeti kapacitásai egy részét, ez is hatással van a kifizetések időpontjára” – mondta Kotvanová.
Az igazgató elmondta, a parlamentben terítéken van a KKA-ra vonatkozó törvény módosítása. Ez egyelőre egy technikai jellegű változást tartalmaz. Egyebek mellett azt, hogy mivel tavaly hivatalos nemzetiségként ismerték el a vietnámi kisebbséget, így őket is be kell emelni a jogszabályba. „Amennyire tudom, egy nagyobb módosítás is kilátásban van, amely több területet is érintene. De erről nincsenek konkrét információim” – tette hozzá azzal, az alap nyitott arra, hogy ebben közreműködjön. Arról is beszélt, hogy az uniós szabályoknak megfelelően 200 ezerről 300 ezerre növekedett az a felső küszöb, amelyet támogatásként egy szervezet igényelhet (de minimis).
Kompetenciakérdések
Lapunk tudomására jutott, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve az ezen belül működő kisebbségi bizottság a közelmúltban Rigó Konrádot, a Híd egykori kulturális államtitkárát jelölte a KKA felügyelőbizottságába. Ezt a jelölést azonban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta. Mindezt anélkül, hogy részletesen indokolta volna ennek okait. „A rendelkezésemre bocsátott anyagok alapos mérlegelése után arra a következtetésre jutottam, hogy egy másik jelöltet kell állítani, aki jobban tükrözi a Kisebbségi Kulturális Alap szükségleteit, ezért úgy döntöttem, hogy a javaslatnak nem teszek eleget” – olvasható abban a levélben, amelyben a tárcavezető a határozatát ismerteti. A miniszter egy jogi elemzést is készíttetett a döntése mellé, amely szerint neki mint tárcavezetőnek joga van felülbírálni a kisebbségi bizottság vonatkozó döntését. Az alapot vezető Kotvanová ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, ahogy arról sem, hogy Rigó megfelelő jelölt lett volna-e a tisztségre. A korábbi hidas államtitkár volt a KKA-t létrehozó törvény egyik kidolgozója.
A jelölés vétózásával kapcsolatban Rigó lapunknak elmondta, belátja, a miniszternek joga volt erre. „Ezzel azonban egy olyan precedenst teremt, amire eddig még Szlovákiában nem volt példa, hiszen a kisebbségi bizottság demokratikusan megválasztott tagjai kollektív döntésén gázol át. Ezzel azt üzeni a hazai nemzetiségeknek, mindegy, hogy az önkormányzatiság jegyében milyen döntést hoz egy kollektív szerv. A miniszter egy személyben ezt semmibe veheti” – mondta a korábbi államtitkár. Arról, hogy mi lehet a jelölésére adott vétó oka, elmondta, a miniszter munkájával és a jelenlegi kormány kulturpolitikájával ő nagyon kritikus. „Azt a fajta rombolást, amit a kultúrában végeznek, arra eddig Szlovákiában nem volt példa” – nyilatkozta, de hozzátette, az is lehet, hogy a Smerhez közel álló szereplők befolyásolták a tárcavezető döntését. „Csak néhány hónappal van mögöttünk az államfőválasztás. Azoknak, akik magyar vonalon összefeküdtek a kormányzó koalícióval, érdekében állhat, hogy ne legyen jobb rálátásom a KKA működésére” – fogalmazott Rigó. Arról is beszélt, azért szeretett volna a felügyelőbizottság tagja lenni, hogy a testületen keresztül a támogatások kifizetésének csúszását felszámolják. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga van arra, hogy bizonyos feladatokat szabjon az igazgató számára.
Haraszti Gyula, a kisebbségi bizottság egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, ez a testület a nemzetiségek egyetlen olyan szerve, ahová a tagok választás útján kerülnek be. Ezzel együtt is az intézménynek nagyon korlátozott jogkörei vannak. Ezek közül az egyik, hogy megválaszthatják a KKA felügyelőbizottságának egyik tagját. „Most a kulturális minisztérium ettől az icipici kompetenciától is megfosztotta a bizottságot” – tette hozzá. Haraszti szerint Rigó, akit a testületben titkos szavazással választottak meg, az egyetlen alkalmas jelölt volt a tisztségre, hiszen jelentős tudással rendelkezik a KKA működéséről. Egyben rámutatott, a miniszter nem közölte a vétója okát. Haraszti úgy véli, a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos, aki elhalasztotta a bizottság következő ülését, akkor is igyekszik együttműködni a kabinettel, ha csorbulnak a nemzetiségek képviselőinek jogai.
Megkerestük Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is, aki elmondta, a kulturális miniszternek a kormányhivatal jogi szakosztálya szerint is joga van vétóval élni a KKA felügyelőbizottságának tagjával kapcsolatban. „Amikor a KKA-ra vonatkozó törvényt készült, akkor kellett volna erre odafigyelni” – tette hozzá arra utalva, hogy a jogszabályt a 3. Fico-kormány idején, a Híd hathatós közreműködésével fogadták el. A törvény előkészítésén maga Rigó is dolgozott. Majd arról beszélt, mivel ő a nemzetiségi önkormányzatiság elvét képviseli, szerinte jobb lett volna ha a kérdéses jogszabály nem lényegi, hanem csak formális jogkört adott volna a miniszternek a KKA felügyelőbizottságára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy a törvény terítéken lévő módosítása során javasolni fog-e egy ilyen irányú módosítást, Horony azzal választolt, erről a kisebbségi bizottságban fognak egyeztetni. Bár most először történt meg, hogy a miniszter élt a vétójogával, Horony szerint nem történt kompetenciaváltozás a tárcavezető és a kisebbségi bizottság között. „Törvénymódosítás erre vonatkozóan ugyanis nem volt” – tette hozzá. Szerinte Rigó kinevezése ellen szólt az az érv, hogy egy politikailag exponált személyről van szó. „Érvek mellette is vannak, hiszen egykor részt vett a törvény kidolgozásában, ismeri az intézményt” – mondta a kormánybiztos. Arról, hogy Šimkovičová pontosan miért utasította el Rigó kinevezését, nem tudott részletesebb felvilágosítást adni, erről a miniszter asszonyt kellene megkérdezni. Hozzátette, július 2-án ül össze a kisebbségi bizottság, akkor tudnak majd új jelöltet választani a KKA felügyelőbizottságába.
Már kiírták a pályázatot 2025-re
Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.
Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.
Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.
2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap.
Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.
Szövetség: teljesen új államnyelvtörvény kell
A Magyar Szövetség pozitívan értékeli az államfő által összehívott kerekasztalt, de szerintük inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van. “Pozitívan értékeljük, hogy a tárgyalások után az államfő a békés együttélés szükségessége mellett éppen azt a két témakört, az ún. kisebbségi törvényt és a nemzeti közösségek nyelvi jogainak a bővítését emelte ki, amelyek a Magyar Szövetség programpontjai között is szerepelnek” – áll a Szövetség nyilatkozatában.
Fontosnak tartják, hogy mielőbb megszülessen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, az államnyelvtörvényt viszont teljesen átalakítanák, szerintük ezen a téren teljesen új filozófiai megközelítésre van szükség.
Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadására lenne szükség
– tájékoztatott álláspontjáról a Magyar Szövetség.
Šimkovičová – és állítólag Pellegrini – szerint a kisebbségek elégedettek a Kultminorral
Šimkovičová kedden Peter Pellegrini kormányfőnél járt, ahol a Kultminorról is tárgyaltak. A minisztérium és a TASR által kiadott hír kisebb eltérést mutat. Az állami hírügynökség híre szerint a Kultminor témáját Pellegrini nyitotta meg, és a hatékonyabb, gyorsabb munka felől érdeklődött. „Megnyitotta a kisebbségi kultúra támogatásának és a munka felgyorsításának, hatékonyabbá tételének témáját” – írja a TASR.
Ezzel szemben a minisztériumi beszámoló az elégedettségről szól, eszerint a kisebbségek is elégedettek az alap munkájával.
Szóba került a nemzeti kisebbségek támogatása is, akiknek a képviselőivel a köztársasági elnök többször személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint elégedettségüket fejezték ki a támogatási rendszerrel és a pénzügyi támogatások kifizetésének időzítésével is
– áll a tárca honlapján.
Ez annyiban mindenképpen meglepő, hogy Kultminor munkáját rendszeresen bírálják a kisebbségi szervezetek, mert a támogatásokat általában késve, sokszor már a rendezvény megvalósítása után kapják meg. A támotatásokról döntő egyes szakmai bizottságok ülése idén is csak május-júniusban valósult meg. A támogatások kifizetése idén is június folyamán gyorsult fel, a mai napig mintegy 400 pályázati támogatást folyósított a Kultminor a várható több ezerből.
Kritika elhangzott a miniszter által említett találkozón is, amelyen Pellegrini a kisebbségek képviselőit fogadta.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak
– mondta el lapunknak Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztos a találkozó után.
Négy évvel ezelőtt minden nyilvános volt
A jelenlegi igazgatót, Alena Kotvanovát nyilvános pályázati eljárásban, nyilvános meghallgatás után választotta ki az ugyancsak nyilvános összetételű pályázati bizottság. 2021-ben a KKA igazgatói tisztségére összesen négyen jelentkeztek, a nyilvános meghallgatáson végül Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán vett részt, mivel Petrus Gyula visszalépett az indulástól. Natália Milanová (OľaNO) akkori kulturális miniszter a bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezte ki a Kultminor élére.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alena Kotvanová lesz a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója. Natália Milanová (OĽaNO), a kulturális tárca vezetője a bizottság pontozásos értékelése alapján nevezi ki a posztra. A bizottság június 22-én, a jelöltek nyilvános meghallgatása után döntött az új igazgató személyéről – tájékoztatott Michal Hajtol, a kulturális minisztérium államtitkári hivatalának munkatársa.
„A pályáztatási eljárást az új miniszteri irányelv szabályozza, amely garantálja a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást” – mondta Hajtol. Hozzátette, a pályázat és a nyilvános meghallgat jegyzőkönyvét, a bizottság tagjainak nevét és a pályázók önéletrajzát és pályázatát a minisztérium honlapján teszik közzé.
Kotvanová 2013 óta dolgozik a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban, korábban a kormánybiztosi hivatal igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály igazgatója volt. Emellett a nemzeti kisebbségek legmagasabb szintű érdekképviseleti platformjának, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkára.
A minisztérium április 20-án hirdette meg a pályázatot. Négyen jelentkeztek a posztra, közülük azonban csak hárman jelentek meg a nyilvános meghallgatáson. A minisztériumnak számos elvárása van az új vezetéssel szemben, egyebek között a támogatott projektek ellenőrzésére vonatkozó javaslat kidolgozását is elvárja.
A Kisebbségi Kulturális Alap célja a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása, különös tekintettel a kulturális és tudományos értékek létrehozására.
Az alap jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert hivatali ideje júliusban jár le.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
