Két teljesen ép állapotú rézedény – egy kiöntőcsöves kanna és egy talpas tál – került elő a pécsi Janus Pannonius utca 10. alatti telken, az egykori Rózsakert területén folyó ásatáson – közölte a pécsi Janus Pannonius Múzeum november 7-én.
A Pécsi Egyházmegye beruházása eredményeként az egykori, a köznyelv által Papucsnak elkeresztelt káptalani borozó helyén turisztikai központ működik, a felette lévő területen az egykori vendéglátóhely nevéhez illően rózsakertet alakítanak ki. A projekt járulékos beruházásaként közművesítik is a területet.
Mivel kiemelten védett régészeti lelőhelyen folyik a beruházás, a földmunkával érintett területen régészeti kutatás szükséges, amelyet Janus Pannonius Múzeum végez Tóth Zsolt régész vezetésével. A héten egy szennyvízelvezető csatorna árkában folytatódott a feltárás. Itt egy késő középkori épület részlete került elő, amely minden bizonnyal tűzvészben pusztult el valamikor a török hódoltság időszakában (1543–1686).
A szokásos edénytöredékek, állatcsontdarabok mellett november 6-án délután az épület kőfala mellett két darab, teljesen ép állapotú rézedény került elő. Az egyik egy kiöntőcsöves kanna, a másik egy talpas tál. Az előkerült kannatípusból mindössze két darabot őriz a Janus Pannonius Múzeum Baranya megye területéről. A tál kerámiából készült változata gyakori tárgytípus, de fémből készült darab még nem ismert a megyéből. Összességében tehát két ritka és jelentős tárggyal gyarapodott a Janus Pannonius Múzeum régészeti gyűjteménye. A két edény dokumentálás után a restaurátorműhelybe került. Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója elmondta: örül az újabb eredményeknek, s a két műtárgy a jövőben létrehozandó állandó régészeti kiállítás része lesz.
* * *
A Rózsakert régészeti értékeiről 2010-ig nem tudtak semmit. Ekkor került elő a késő római ókeresztény temető egyik legjelentősebb épülete, egy cella trichora és a temetőhöz tartozó hat téglasír. A területen a középkor végén épületet emeltek, amely szintén tűzvész áldozata lett. Az eddigi kutatások alapján a középkorban legalább két épület állhatott a 19. században kertté alakított területen, amelyeket a török hódoltság idejében is tovább használtak a bekövetkezett tűzvészig. Ezt követően már nem építették újra azokat. A területen számos hódoltság kori gödröt találtak, amelyek egy része biztosan kincskereséssel hozható összefüggésbe. A Rózsakert nyugati oldala mellett egy hódoltság kori csorgókút látható az üvegtető alatt, amely egykorú az újonnan előkerült edényekkel.
Forrás és fotó: Janus Pannonius Múzeum/Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
