Különdíjat nyert az Év Faluja versenyben Karva – egyedüli magyar településként Vataščin Péter2025. 09. 30., k – 11:36 Karva |
A szlovákiai magyar nyelvterületről idén egyedül Karva község lett sikeres az Év Faluja versenyben. A Duna menti község a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (SAŽP) különdíját nyerte el.
2025-ben a Pozsony megyében található Gidrafa (Budmerice) nyerte el az Év Faluja címet. A mintegy 2500 fős község ennek köszönhetően Szlovákiát képviselheti majd egy európai versenyben. A második helyet az árvai Zákameneklin (Zákamenné) szerezte meg, míg harmadikként a Kassa melletti Enyicke (Haniska) végzett.
Juraj Moravčík SAŽP-igazgató szerint komplex módon vették figyelembe egy-egy falu adottságait:
a természetvédelmen kívül a történelmi és kulturális értékeket, illetve az önkormányzat gazdálkodását is figyelembe vették, de külön szempotn volt a lakosok összetartozás-érzete és a közösségi élet is.
A versenyt – amelybe idén rekordszámú, összesen 28 település kapcsolódott be – a környezetvédelmi minisztérium és a SAŽP írták ki – míg a megmérettetés általános partnere a Coop Jednota. A további támogatóknak köszönhetően összesen 50 ezer eurónyi pénzdíjat osztottak szét a díjazott községeknek az összes versenykategóriában. Ezek közül az egyik volt a SAŽP különdíja, amelyet a Komárom járásbeli Karva kapott meg.
Kapcsolódó cikkünk Karva |
Az egykori Hroššo-kúria helyén kialakított Danubium „élményponton” a helyi természeti értékekről és a helytörténetről tudhatnak meg érdekes adalékokat a látogatók. Karva azt szeretné, ha a látogatóközpont idővel minél fontosabb szerepet töltene be a Duna mente turizmusában.
Habár még nem lehet „befejezettnek” nyilvánítani, Karva központjában, a Dunakorzón egy újabb „puzzledarab” került a helyére. A „Folyóparti élővilág egykor és napjainkban“ (röviden RiWild) c. projektnek köszönhetően a korábbi Hroššo-kúria helyén létrejött a Danubium ökoturisztikai látogatóközpont. A beruházás az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében valósította meg a karvai önkormányzat, együttműködve a Bükki Nemzeti Park (BNP) Igazgatóságával.
Az ünnepélyes átadón felszólaló Csenger Tibor elmondta, a Duna mentén már több mint egy tucat hasonló átadáson vett részt, amelyek mind az Interreg-programhoz kapcsolódtak. Méltatta Karva adottságait, és az önkormányzat szorgalmát. Nyitra megye alelnöke utalt arra is, hogy belátható időn belül befejeződik az EuroVelo 6-os kerékpárút építése Csenke és Ebed között, amely további lehetőségeket nyit meg a térség számára. Duka Gábor polgármester kifejtette, Karván hosszútávú stratégiai célként számolnak a turizmussal. Szeretnének olyan arculatot adni a falunak, amelyre majd emlékezni fog az, aki felkeresi a községet.
Rónai Kálmánné, a BNP igazgatója szólt röviden az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és a projekt kapcsán arról beszélt, hogy „a szelíd turizmus továbbfejlesztésével akarják megszólítani embereket“, hiszen amikor látogatókkal van túlterhelve egy helyszín, az nem válik javára a környezetnek. Elárulta, Karvával már vannak jövőbeli közös terveik, nem kívánják befejezni a közös munkát.
Az ipolytarnóci fejlesztéseket Laufer Zsanett, a BNP pályázati referense mutatta be röviden. A helyszínen a miocén földtörténeti korra eső mintegy 17 millió éves folyóparti élővilágának nyomait mutatják be. A több mint 30 éve kialakított geológiai tanösvényt számos módon fejlesztették, így például korszerűsítették a 2-es számú csarnokot. Az ősvilágbeli élőlények lábnyomait 3D-es lézerszkenneléssel rögzítették, az eredmények alapján pedig interaktív kiállítás készítettek. A két projektet fizikailag egy Ipolytarnóc-Karva kerékpárút köti össze a Guide@Hand mobil applikáció segítségével.
Duka Gábor a karvai épület múltjáról elmondta, hogy azt az egykori tulaj Michal Hroššo odaajándékozta az önkormányzatnak. A felújítás a műszaki-építészeti felmérés után irreálisnak bizonyult, így a kúria nagyrészét elbontották, míg a legértékesebbnek bizonyuló szárnyból alakították ki a látogatóközpontot Smidt Tamás tervei alapján. Az építész arról beszélt, hogy nagyon kevés ilyen falusi főtér van a Duna mentén, mint a karvai – s hogy szakmailag is izgalmas munka újra és újra visszatérni a faluba, hogy a Dunakorzó bővítésének egy-egy újabb szakaszát megtervezze.
A karvai látogatóközpont koncepcióját Nagy Júlia turisztikai szakértő mutatta be. Mint mondta, az épületnek szerinte környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag is fenntarthatónak kell lennie. Az ismeretterjesztés mellett esküvőknek, ill. különféle családi- és közösségi programoknak is helyet adhat. Megemlítette, hogy a helyszín kapcsán már voltak egyeztetések arról, hogy komáromi, ill. a magyarországi túlparti intézményekkel közös programokat rendezhetnek. Ezt követően Boga Zsolt, az interaktív vetítőkön és képernyőkön látható vizuális tartalmakat kidolgozó cég képviseletében mutatta be azokat a történeti és természeti ismeretekre vonatkozó tartalmakat, amelyekkel az idelátogató vendégek találkozhatnak. A helyi, dunai természeti világ értékei és érdekességei mellett Karva történelme is felelevenedik a teremben. A fejlesztés részét képezi egy „csendszoba“ is, ahol a dunai természet hangjait hallgathatják meg az érdeklődők.
Az érdeklődők Danubium kínálatáról a látogatóközpont honlapján és Facebook-oldalán kaphatnak bővebb információkat.
Lapunk megkeresésére Duka Gábor (független) karvai polgármester elmondta, 2015-ben egyszer már versenyeztek, de a tapasztalaton kívül akkoriban mást nem nyertek. Idén aztán a határidő előtti napon beadták a pályázatot – merthogy a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest már több mindenre tudtak hivatkozni.
Aki jár Karván, az tudja, hogy a községben évről évre igyekeznek fejleszteni a Duna-partot – pontosabban a Dunakorzót – és környékét, amely a szó szoros értelmében egybeépült a falu központjával. A 16 méter magas kilátó mellett hangulatos park található, s erre halad el az Eurovelo6-os nemzetközi kerékpárút – míg 2023 végétől már egy látogatóközpont is várja a turistákat. A falu pedig többek között olyan programokkal is igyekszik népszerűsíteni a Dunát, mint a „bőgős“ csónakázás.
A polgármester elmondta: mindez tetszett a terepet bejáró bizottságnak is. Ám akkor még nem bízott a sikerben: „Mondtam, hogy én realista vagyok, s tudom, hogy mi nem nézünk ki úgy, hogy a versenyt megnyerjük“. Ennek ellenére azért bízott a 19 éves munka értékében.
A nem túlságosan magas, ezer eurós pénzdíj mellett a község többre becsüli magát a címet, amelyet majd valamilyen formában a Dunakorzón is fel fognak tüntetni.:
„A morális elismerés a jelentősebb. Mert mindig vannak kétkedők, akik a fejlesztésekkel kapcsolatban azt kérdezik, hogy »minek ez?«. Hát itt van a válasz, itt van az eredmény.“
Kérdésünkre elmondta, hogy a következő lépés egy fedett terasz létrehozása lesz, amely alatt 200 embert is le tudnak ültetni – de vannak még további, elbírálás alatt álló pályázataik is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
