Böjte Csaba ferences szerzetes mutatott be szentmisét május 5-én, kedden reggel a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában a Misszió Tours zarándokiroda szervezésében hazánk számos pontjáról érkezett híveknek, egy budapesti csoporttal kiegészülve.
Csaba testvér Jézus szavairól elmélkedett, aki feltámadása után a saját békéjét adja a benne hívőknek, és nem azt a békét, amelyet a világ tud adni.
A békén a legtöbben a külső körülményeket értik, mert ha azok rendezettek, s ott nyugalom és béke van, akkor nekünk is békénk van. Jézus azonban másféle békéről beszél, „az ő békéjéről”. Böjte Csaba ennek illusztrálására sorra vette Jézus életének lényeges mozzanatait. Rögtön az Úr születésekor, amíg az angyalok békéről énekelnek, addig Szent József „fapados” fogadtatásra talált, de úgy tűnik, hogy az Úr nem sértődött meg, hogy „az az első advent ilyen gyengére sikeredett”.
Ugyanez folytatódik Jézus nyilvános fellépésekor Názáretben, amikor felolvassa Izajás csodálatos programját, amire kilökdösik őt maguk közül. Ő pedig keresztülmegy köztük: végzi a dolgát. Amikor a rokon és próféta Keresztelő János lefejezésének a hírét veszi, az Úr elmegy egy magányos helyre, akik pedig utánamennek, hogy királlyá tegyék őt, azokat „bárkába parancsolja”.
És a végén, nagycsütörtök-nagypéntek drámájában a hozzá érkező, csókkal áruló Júdást barátjának nevezi. Amikor a pere folyik, nem fordít hátat az egésznek, nem hozza előre a mennybemenetelét, hogy elmeneküljön, hanem megőrzi lelki nyugalmát ott is. Amikor a kereszten gyilkosaiért imádkozik, „mély nyugalom árad a szavaiból”. A mennyei Atya írta neki a forgatókönyvet, ő csak annyit mond, hogy „legyen meg a te akaratod”, és megteszi azt. A kereszten pedig beérik a mennyei Atya akarata, és Jézus csak annyit mond: „Atyám, a te kezedbe ajánlom lelkemet.” Ott is béke van benne, és ezt a békét kínálja a Megváltó nekünk mindannyiunknak.
Böjte Csaba úgy gondolja, hogy most nehéz idők jönnek, szerte a világon, háborúk, talán szegénység is, és nem tudjuk, mit hoz a holnap. Éppen ezért kell átelmélkednünk Jézus békéjét, sőt kezünket kell nyújtani utána, hogy az a mennyei béke töltsön el minket, ami valójában „a Szentháromság szeretetteljes békéje”.
Végül Flüei Szent Miklós példáját említette, akinek a tiszteletére Csaba testvér egy házat alapított. A szent részt vett két polgárháborúban, tíz gyermeke született, azokat fölnevelte, majd visszavonult egy erdőbe, ahol remete lett. Elkezdtek hozzá kijárni az emberek, mert képes volt Krisztus békéjét közvetíteni. Svájc kantonjai felkeresték, és mára ő úgy nemzeti szentje az országnak, mint nekünk Szent István király.
„Ez legyen a mi feladatunk is, hogy Krisztustól tanulva, elcsendesedve, családunkban és a munkahelyünkön is békét teremtsünk. Adja az Úr, hogy itt, Szent Péter sírja közelében valóban elnyerjük ezt az áldott békét és mint egy nagy folyót, hömpölygessük hazáig, a hazánkra és az egész nagyvilágra” – fejezte be homíliáját a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában a ferences szerzetes.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
