Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során – jelentette be sajtótájékoztató keretében Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja Szigetváron június 28-án.
A 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve. Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető – mondta el a szakember.
A pénzérmére június 24-én, hétfőn bukkantak rá Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében. Mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe. A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők – tette hozzá Kitanics Máté.
Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész az MTI-nek azt mondta, az elmúlt három hétben kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.
Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-vel közölte: a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának. Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve egy ezeket védő erődöt foglalt magában. Az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoport azonosította és tárta fel – jegyezte meg Pap Norbert.
Az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása és publikálása zajlott, mely eredményeként több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását. A kutatást kezdetben a török kormány támogatta a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta; a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei. A munka folytatását a koronavírus-járvány akadályozta meg – mondta el Pap Norbert.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a vizsgálatok újabb szakasza a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg. A cél elsősorban a beruházások előkészítése, a lelőhely szisztematikus átvizsgálása abból a szempontból, hogy miképpen lehet az örökségi értékeket megfelelően feltárni és a bemutatáshoz szükséges infrastruktúrát elhelyezni a területen.
A kutatócsoport vezetője szerint a munka továbbra is sok izgalommal, új leletek előkerülésével kecsegtet. Az eddigi turbéki kutatásoknak nagy nemzetközi visszhangjuk volt, számos cikk mellett tizenöt filmes produkció is készült a témában – mutatott rá.
Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója azt mondta, a szervezet nagyon fontosnak tartja, hogy segítse az oszmán kori emlékek megőrzését, feltárását, a magyar–török történelmi emlékek bemutatását. Reményét fejezte ki, hogy a turbéki kutatás új fázisa hozzásegít a kor és a történelmi események mélyebb megértéséhez, és számos további együttműködésre ad lehetőséget.
A sajtótájékoztatón Trócsányi András, a PTE Természettudományi Karának dékánja arról szólt, hogy a turbéki eredmények nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban és a területfejlesztésben is hasznosultak.
Lábadi Beatrix, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tudományos és pályázati dékánhelyettese azt közölte, hogy I. Szulejmán nevét a világon szinte mindenki ismeri, a vele összefüggésben Szigetváron előkerült kincseknek lehet turisztikai jelentőségük, fontosak ugyanakkor a bölcsészettudománynak is, mert módot nyújtanak arra, hogy a feltárásokban az egyetem oktatói és hallgatói is részt vehessenek.
Vass Péter, Szigetvár polgármestere elmondta, a környéket felújítják, megépítik a látogatókat kiszolgáló utakat, épületeket, és Szigetvár turisztikai szempontból nem 2–3 napos város lesz, hanem olyan, ahol a turisták egy hetet is szívesen eltöltenek.
Forrás: MTI
Fotó: Laufer L./Baranya Megyei Hírportál
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
