Kristálygömb – mire számíthatunk 2026-ban? Tokár Géza2026. 01. 02., p – 15:37
A politikai elemzők felé gyakran megfogalmazódik az a kérdés, hogy mi fog történni a közeljövőben. Mivel a jövőt senki nem látja, ezért erre csak bizonytalan válaszokat lehet adni, de azt világosan látjuk, milyen témák alakítják majd 2026-ot.
Választások, fokozódó koalíciós feszültség, osztogatás – már ha van miből. Meglehetősen sűrű évre készül Szlovákia az idén, miközben magyar szempontból is fontos kérdések dőlhetnek el az év folyamán.
Túléli az évet a kormánykoalíció
A Smer-Hlas-SNS kormány veszekedéssel indítja a naptári éveket és azzal is fejezi be, és miközben a feszültség egyre nő, egyre többen kezdenek a koalíció bukásáról beszélni. Ennek a valószínűsége idén is kicsi: bár a három párt egyre kevésbé jön ki jól egymással, továbbra is az az elsődleges céljuk, hogy kihúzzanak együtt négy évet.
Ironikus módon a koalíciónak még jól is jöhet a Hlas és az SNS egyre csökkenő népszerűsége. A második és harmadik legnagyobb koalíciós párt problémái egyre égetőbbek, nagy ütemben veszítik el a támogatottságukat. Egyiküknek sem érdeke, hogy idő előtti választást írjanak ki.
A koalíció stabilitását mindössze az veszélyeztetheti, ha egy-két képviselő Rudolf Huliak, Samuel Migaľ vagy Ján Ferenčák mintájára önállósítja magát és ez veszélybe sodorja a törvények elfogadásához szükséges parlamenti többséget. A jelenlegi helyzetben mindössze két akadékoskodó képviselő elég ahhoz, hogy a három frakció bajba kerüljön.
Magyar szakítópróba
Egy éves szünetet követően idén kulcsfontosságú választásra kerül sor: a megyék és települések képviselő-testületeinek tagjaira és vezetőire is szavazunk valamikor az ősszel. Az utolsó választást 2022. októberében tartották és ezen a szavazáson kimondottan jól szerepel az – akkor még magyar kitétel nélkül induló – Szövetség.
A magyar gyűjtőpárt 54 képviselői helyet szerzett a megyei parlamentekben, amivel a legtöbb önálló jelöltet juttatta be a régiós érdekképviseletbe. A választást követően a pártnak 263 polgármestere lett, amivel a második legjobb eredményt érte el országosan (bár néhány szimbolikus településen a párttól független jelöltek nyertek, például Gútán vagy Komáromban). Mindkét adat mutatja, hogy bár a parlamenti választáson rendre elbukik a párt, helyi szinten a választók továbbra is aktívan támogatják a Magyar Szövetség jelöltjeit.
A Gubík László-vezette pártnak az önkormányzati és megyei választás komoly próbatételt jelent majd, hiszen a kiugróan jónak számító 2022-es eredményeket nehéz lesz megismételni. A vezetés ráadásul a Magyar Szövetség alapszabályának megváltoztatásával a jelöltekbe való beleszólás mellett felelősséget is vállalt az eredményekért. Amennyiben a párt sok pozíciót veszít, az kérdéseket vethet fel az elnökség sorsával kapcsolatban és ismét elronthatja a hangulatot a pártban – látványosan győzni pedig a magyar közösség létszámának csökkenése miatt nehéz lesz.
A kormány osztogatásba kezd
Egyelőre nem látni, hogyan talál forrásokat a lakossági osztogatásra a Fico-kormány, de a koalíció több képviselője is leszögezte, hogy 2026 lesz az utolsó konszolidációs év. Mivel jövőre parlamenti választás jön, érthető, hogy a kabinet nem szeretne újabb megszorításokat: az ország gazdaságpolitikáját így is lesújtóan rosszul értékeli a nyilvánosság.
Fico megpróbálhatja fokozni a népszerűségét az európai, kultúrharcos témák felvetésével, vagy fontos intézmények átalakításával, de a koalíció csak akkor nyerhet újabb választást, ha a lakosság gazdasági közérzete javul. A nyugdíjasok illetékein biztosan nem farag a kormány és az energiatámogatás is megmarad, a vállalatok és vállalkozások azonban minden bizonnyal újabb megszorításokra készülhetnek.
Átrendeződik a politikai színtér
A 2025-ös év több szempontból is izgalmasnak bizonyult a politikai elemzőknek: az SNS támogatottsága tartósan alacsony maradt, a Hlas választói pedig eltűntek, miközben az ellenzéki pártok közül a PS nem tudta jelentősen növelni a népszerűségét, hiába csatornázott be a pártba több népszerű politikust – köztük Ódor Lajost is.
A parlamenti választás előtti helyezkedés több formáció megítélését is megváltoztathatja: a Demokraták, az SaS, vagy a KDH is elgondolkodhat egy hosszú távú együttműködésen másokkal, a Magyar Szövetség a támogatottsági adatok függvényében átértékelheti, kivel és miként köthet koalíciót.
Az ellenzéki pártoknak az idén azt is el kell dönteniük, miként viszonyulnak Igor Matovičhoz – a volt miniszterelnök pártja továbbra is megkerülhetetlen tényezőnek számít a politikában, támogatóikra elvben szükség van a kormányváltáshoz.
A társadalmi megosztottság fokozódik
Miközben a kormánypártoknak és az ellenzéknek is akad épp elég problémája, egy témát tekintve nem fognak spórolni az energiával: egyre élesebbé válnak az egymás elleni támadások és nő a kormány és az ellenzék közti társadalmi, politikai szakadék.
A Fico-kormány várhatóan egyre kritikusabbá és ellenségesebbé válik az Európai Unióval szemben, miközben az ellenzék továbbra is az európapártiság gondolatára fűzi fel a saját megmozdulásait.
A megosztottságot csak növeli, hogy a jelenlegi kabinet már tavaly megmutatta, nem habozik intézményeket felszámolni és átalakítani a saját, rövid távú érdekei védelmében. Folytatódhat a rövidített törvényhozás gyakorlata: a legfontosabb intézkedéseket gyorsított eljárásban, a szakmai párbeszédet és az érdemi parlamenti vitákat mellőzve fogadják majd el. Az úthenger-jellegű hatalomgyakorlás pedig csak növeli a kormánnyal szembeni frusztrációt és társadalmi ellenállást.
Kapcsolódó cikkünk
2026-ban tovább mélyülnek majd a szlovákiai valóságról alkotott eltérő nézetek – jelentette ki Robert Fico (Smer) miniszterelnök újévi beszédében. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az idei év már választás előtti év, ami megítélése szerint fokozódó politikai feszültséggel jár majd.
Fico elutasította azt, amit „önostorozó politikai kultúrának” nevezett, valamint Szlovákia „felégetett, sötét országként” való ábrázolását. Úgy fogalmazott: egyre élesebb különbség rajzolódik ki azok között, akik a béke, a szuverén Szlovákia, a hagyományos értékek, az erős szociális állam és a szólásszabadság mellett állnak, illetve azok között, akik szerinte az országot csupán „kicsi, engedelmes, nemzeti és kulturális identitás nélküli, a multinacionális érdekeknek alárendelt pontként” képzelik el.
A miniszterelnök elismerte, hogy nem minden működik tökéletesen az országban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sikereket is látni kell. Ismételten felszólított a véleményszabadság és az eltérő nézetek tiszteletben tartására, valamint arra, hogy szűnjenek meg a „dehumanizáló támadások” a jelenlegi kormány támogatóival szemben.
Robert Fico bejelentette: 2026-ban 13 kihelyezett kormányülést terveznek, amelyek összesen 30 járást érintenek majd. Közölte továbbá, hogy a kormány növelni kívánja a nyomást az államilag támogatott bérlakásügynökségre és a Szlovák Állami Lakásfejlesztési Alapra (ŠFRB) a lakhatás elérhetőségének javítása érdekében. A kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy márciusban megnyílhat a rózsahegyi (Ružomberok) elkerülő út.
„Azokban az ügyekben, amelyek Szlovákia és a szlovák nemzeti-állami érdekek szempontjából súlyosak, politikailag nem leszek kompromisszumkész” – hangsúlyozta újévi beszédében.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
