A hétvégi váratlan(?) ukrán hadisikerek után minden eddiginél ambiciózusabb kérésekkel állt elő a kijevi vezetés. A retorika és az időzítés ugyan érthető, de a lista talán kissé hosszúra és durvára sikerült, Moszkva szerint egyenesen a háború folytatására és intenzitásának növelésére ösztönzi az orosz hadvezetést.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán arról beszélt, a Kijev által nyilvánosságra hozott javaslatcsomag, amely Ukrajna szerint garantálná az állam biztonságát, csak arra jó, hogy a háború folytatására ösztönözze Oroszországot. Peszkov szerint ugyanis abban számos olyan pont található, amely orosz szempontból teljesen elfogadhatatlan és csak azt szemlélteti, valójában mekkora veszélyt jelent a NATO az orosz államiságra.
A Kreml ugyanis teljesülése esetén a NATO-csatlakozás kvázi előszobájaként tekint az ukrán kabinet által beterjesztett javaslatcsomagra.
Az ukrán NATO-csatlakozás kapcsán Peszkov leszögezte,
az továbbra is a nemzetünket érintő egyik legfőbb fenyegetés, ami azt jelenti, hogy a különleges katonai hadművelet okai megmaradnak, sőt, sürgetőbbé válnak, mint valaha.
Peszkov szerint Ukrajna biztonságának szavatolása úgy biztosítható a leghatékonyabban, ha Kijev figyelembe veszi az orosz aggodalmakat és azok fényében működik együtt a NATO-val. Ukrajna vezetői, legalábbis Peszkov szerint, márpedig pontosan tisztában van azzal, mik ezek az orosz aggodalmak és hogyan lehetne kezelni őket.
Mit akarnak az ukránok?
Volodimir Zelenszkij elnöki irodája kedden hozta nyilvánosságra az Andrij Jermak kabinetfőnök és az egykori NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen által kidolgozott ún. Kijevi Biztonsági Csomagot. Az ukrán vezetés azt szeretné, ha a NATO-tagállamok jogi kötőerővel rendelkező biztonsági garanciákat biztosítanának Ukrajnának, magyarán, egy területi épségét veszélyeztető támadás esetén katonailag is az ország segítségére siessenek.
A kijevi javaslat kerekperec elutasítja az oroszok által követelt semlegességi státuszt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
