Krasznahorkai és a kultúrák találkozása – új perspektívából vizsgálják az életművet Nyitrán Havran Kati2026. 09. 04., p – 11:05
Olyan irodalomelméleti perspektívából vizsgálják Nyitrán Krasznahorkai László életművét, amelyre eddig nemigen volt példa: a lassan egy évtizedes múltra visszatekintő Transzkulturalizmus és bilingvizmus konferencia idén először egyetlen szerző munkásságát állítja középpontba. A friss Nobel-díjas író műveinek értelmezéséhez a kultúrák közötti mozgás, az idegenség, a nyelvi és kulturális sokszínűség, valamint a nemzetközi recepció felől közelítenek.
A kétnapos, szeptember 3-án és 4-én zajló Transzkulturalizmus és bilingvizmus konferencia kilenc éve működik a Bázis Egyesület és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara társszervezésében. A konferencia eredetileg nyelvi és kulturális határátlépéseket vizsgáló irodalmi és nyelvészeti szakmai rendezvényként jött létre, az irodalmi fókusz fokozatosan nőtte ki magát.
Az elmúlt években összeszokott szakmai közösség alakult ki a konferencia körül: rendszeresen visszatérő irodalomkutatók találkoznak itt, miközben évről évre új résztvevők is csatlakoznak. A rendezvény iránti érdeklődést jól mutatja, hogy idén annak ellenére tartották meg, hogy a konferencia történetében először a szervezők nem kaptak támogatást a Kisebbségi Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatukra.
A friss Nobel-díjas áll a fókuszban
A konferenciát megnyitó N. Tóth Anikó szerint az idei konferencia különlegessége, hogy ezúttal egyetlen életmű, a friss Nobel-díjas Krasznahorkai László munkássága áll a középpontban:
ilyenre korábban nem volt példa a rendezvény történetében.
A konferencia megnyitóján Szekeres László, a Közép-európai Tanulmányok Kara igazgatója elmondta, bár igaz, hogy irodalmi témájú szakmai fórum jött létre a rendezvényből, az idei ismét nyelvészeti szempontból is izgalmas, hiszen szó esik többek között Krasznahorkai műveit érintő fordítási kérdésekről.
Szekeres László azt is elmondta, hogy a konferencia témája a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szervezett középiskolai irodalmi verseny, a Legere Irodalmi Verseny programjába is bekerül – az előző évadról itt számoltunk be. A terv szerint a verseny egyik része Krasznahorkaival foglalkozik majd, alapjául pedig az a konferenciakötet szolgál majd, amely a mostani konferencia előadásaiból és eredményeiből áll össze.
Új perspektíva
Németh Zoltán, a rendezvény főszervezője szerint Krasznahorkai László Nobel-díja és az ezzel járó nemzetközi elismerés kiváló alkalmat teremt arra, hogy a magyar irodalomtudomány új perspektívákból értelmezze újra az életművet. Az újszerű megközelítések pedig az életmű eddig kevéssé vizsgált vagy rejtettebb aspektusait is láthatóvá tehetik.
Németh szerint éppen ezért lehet fontos a nyitrai konferencia transzkulturális megközelítése: Krasznahorkai életművét ebből az irodalomelméleti perspektívából korábban nem vizsgálták.
A transzkulturalizmus több szempontból is termékeny értelmezési keretet kínál.
Egyrészt meghatározó irányzat a kortárs irodalomtudományban, másrészt szorosan kapcsolódik azokhoz a jelenségekhez, amelyek Krasznahorkai műveiben is hangsúlyosan jelen vannak.
A Krasznahorkai-életmű erőteljesen rezonál a transzkulturalizmus olyan nagy témáira, mint a kultúrák keveredésének tapasztalata, a globális hálózatok szerepe, a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség, valamint a másság és az idegenség jelensége. Németh szerint transzkulturális jellegű maga Krasznahorkai nemzetközi sikertörténete is. A műfordítások, a külföldi recepció és az idegen nyelvű értelmezések a magyarországi olvasatoktól részben eltérő perspektívát és értelmezési hálózatot hoztak létre az életmű körül.
A szerző nemzetközi jelenléte így önmagában is egy olyan kulturális térben jött létre, amely túlmutat az egyetlen nemzeti irodalom keretein.
A transzkulturalizmus emellett a médiumváltások vizsgálatára is új lehetőségeket kínálhat. Különösen érdekes lehet ebből a szempontból a Krasznahorkai-művekből készült filmek kérdése: az adaptációk nemcsak egy irodalmi szöveg másik médiumba való átültetését jelentik, hanem új kulturális és művészeti kontextusokat is teremtenek az életmű számára.
A nevek kérdése
A konferencia első blokkjában egyebek mellett egy konkrét, első látásra egyszerűnek tűnő kérdés foglalkoztatta a résztvevőket, mégpedig
a szerző vezetékneve, a Krasznahorkai név eredete és jelentése.
A Krasznahorkai név egy gömöri helynévhez, Krasznahorka várához és az alatta fekvő, magyar többségű településhez kapcsolódik.
Maga a Krasznahorkai családnév azonban felvett, mesterségesen létrehozott név.
Az író nagyapja eredetileg Korin György volt, aki – egy evangélikus anyakönyvben található utólagos bejegyzés tanúsága alapján – 1934-ben változtatta meg vezetéknevét Krasznahorkaira. A nagyapa apai ágon evangélikus szlovák, anyai ágon erdélyi katolikus kötődésű volt, miközben az apai ágon egy eltitkolt zsidó származás lehetősége is felmerül.
A kérdés azért is válik érdekessé, mert a név később maga is visszatér Krasznahorkai műveiben.
A Korin, illetve Korim név több kötetben felbukkan, a Sátántangó és a Háború és háború című regények egy-egy karaktere is viseli. Krasznahorkai legutóbbi művében, A magyar nemzet biztonságában pedig már maga a Krasznahorkai név is bekerül az irodalmi szöveg világába. A családnév így nem pusztán életrajzi érdekességként válik fontossá, hanem az életmű önmagára reflektáló motívumává is.
Vajon van-e mindebben tudatos írói misztifikáció? Egyebek között erről is szó volt a konferencia első napján: a kérdésre adott lehetséges válaszokat pedig az eseményből készülő konferenciakötetben olvashatjuk majd.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
