„Közveszélyes rezsicsökkentésre” készül a kormány

„Közveszélyes rezsicsökkentésre” készül a kormány

Már most 150 ezer életveszélyes kéményt tartanak nyilván Magyarországon. Ha a kormány tervei szerint valóban csökkenti az ellenőrzések számát, az közveszélyes helyzeteket teremthet.

Drasztikusan csökkenteni kívánja a kormány a kötelező kéményellenőrzések számát, egyes füstelvezetők rendszeres vizsgálata pedig meg is szűnne. Ez évi több száz, akár halálos kimenetelű füstmérgezéses balesethez is vezethet. Ennek megelőzése érdekében minden rendelkezésünkre álló eszközzel megpróbáljuk megakadályozni, hogy a kormánynak ez a „közveszélyes rezsicsökkentő terve” megvalósuljon – nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke.

Vámos Csaba elmondta: már jelenleg is hozzávetőleg 150 ezer életveszélyes kéményt tartanak nyilván. Az ilyen füstelvezetők száma rövid időn belül megtöbbszöröződik, ha megvalósul a kormány terve. A kabinet ugyanis azt javasolja egy júliustól életbe lépő rendelet tervezetében, hogy a jövőben a mostani évi egy alkalom helyett a gázkémények ellenőrzésének gyakoriságát két évre, a szilárd tüzelésű fűtőberendezések elvezetőrendszereinek vizsgálatát pedig négyévente egy alkalomra csökkenti.

Megszűnne a kötelező felülvizsgálat

Az úgynevezett tartalék kémények esetében pedig megszűnne a kötelező felülvizsgálat. A kondenzációs kazánokhoz tartozó elvezetőket pedig ugyancsak kivonnák az ellenőrzés alól, arra hivatkozva, hogy a fűtőkészüléket a kéménnyel összekötő füstelvezető nem a kémény, hanem a fűtőberendezés része.

Hírdetés

A szakszervezeti vezető szerint a kormány a rövid távú politikai célok, köztük a rezsicsökkentés oltárán feláldozza a családok biztonságát. Úgy csökkenti a tarifát, hogy nem végzi el a szolgáltatást, ami az év közepétől elméletben a lakosság körében ingyenes lesz. Azért csak elméletben, mert a valóságban a kormány évente 6,5 milliárd forintot szán az adófizetők pénzéből az „ingyenes” kéményseprés fenntartására. Ez 4,2 millió háztartással számolva egy családnak 1550 forint kiadást jelent, az olyan családoknak is, ahol nincs kémény. – Vagyis ugyan nem ügyfélként, hanem adózóként, de ennyit fizetnek majd az emberek, miközben nem is hajtják majd végre évente a kémények ellenőrzését, mint eddig – jegyezte meg a szakember, aki szerint ez egy egészen sajátos, „életveszélyes” rezsicsökkentési modell. Az elnök hozzátette: egy-egy háztartásnak évente mindössze 1500-2000 forintot kell júliusig fizetnie a kéményvizsgálatokért, a biztonságért. Az ellenőrzések megszüntetésével, azok gyakoriságának a csökkentésével azonban az életüket kockáztatják majd az emberek.

A vállalkozások maradékát is szétverik

Vámos Csaba úgy véli: a változtatással a kormányzat a kéményseprő vállalkozások maradékát is szétveri. Az intézkedés miatt ugyanis a megmaradt cégek a megrendeléseik további hozzávetőleg 70 százalékától esnek majd el, miközben a vállalkozók az év közepétől a lakosságtól már amúgy sem kérhetnek pénzt a kémény tisztításáért.

Emlékezetes: a katasztrófavédelem július elejétől 15 megyében, 1830 településen veszi át lakossági körben a kéményseprési feladatokat a vállalkozóktól. Így mintegy kétmillió kéményről kell a jövőben gondoskodnia az állami szervezetnek. A kormányzat az országban összesen 912 státust biztosít a szakembereknek. Négy megyében az önkormányzatok finanszírozásával továbbra is vállalkozók végzik majd a lakosság kéményeinek a tisztítását. A céges, illetve közületi kéményeket pedig díjfizetés ellenében a jövőben is országszerte a vállalkozások ellenőrizhetik. Az országban megközelítőleg ötmillió kémény működik.

A szakszervezeti elnök levélben kért tájékoztatást a belügyi tárcától a kormányzati tervekről, de érdemi választ nem kapott. Csupán egy homályos célzást tett a minisztérium képviselője arra, hogy a jogszabálytervezetet később társadalmi egyeztetésre bocsátják. – Arra azonban semmilyen garancia nincs, hogy a kormány valóban figyelembe veszi majd a rendelkezés véglegesítésekor a szakma véleményét, miután ezt eddig sem tette meg – jegyezte meg a szakember.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »